Lenullázza Szlovákiát a jövő évi költségvetési hiány?
Szlovákia október végén új helyi és megyei önkormányzatokat választott. Miközben az új testületeknek az alakuló üléseket követően alig pár hetük marad a települések és a megyék jövő évi költségvetéseinek megalkotására, illetve elfogadására, a parlamentben a képviselők továbbra is veszélyes játékot űznek az ország 2023-as költségvetési számaival.
A költségvetés tervezetét már néhány hete ismerjük, és a kormány rá is bólintott, de az kérdéses, hogy a parlamentben mekkora sikert arat majd Igor Matovič elképzelése. Az már most nyilvánvaló, hogy az SaS nem fogja támogatni, hiszen erről már kormányból való távozásukkor is beszéltek, s a konkrét javaslatot megismerve a párt szakpolitikusai bíráló hangnemben nyilatkoztak, nem hagyva kétséget afelől, hogy liberális szavazatokra nem számíthat a pénzügyminiszter. Jogos a bírálat, hiszen 35 milliárd eurós kiadás mellett 8,3 milliárdos hiánnyal számol, ami rekordnak számít. Negatív rekordnak!
Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a költségvetési számok idén csak iránymutatók, hiszen fogalmunk sincs arról, miképp alakul a két legfontosabb kérdés Európában. Az egyik az orosz–ukrán háború, a másik az energiaválság.
Talán a legtöbben abban is egyetértenek, s van is benne igazság, hogy az ilyen kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben a megszokottnál nagyobb költségvetési hiány nem feltétlenül jelent problémát, hiszen a harmadik nagy kihívás, az infláció egyébként is rontja az elköltött eurók értékét, vagyis a GDP-arányos eladósodottság szintjét is.
Ha ebből és az energiaválságból indulunk ki, egyetérthetünk a közgazdászokkal, akik nem látnak akkora nagy problémát abban, hogy hiány keletkezik. A gond annak a mértéke, mert még csak nem is sejtjük, hogy a kompenzációra szánt milliárdoknak köszönhetően egyáltalán sikerül-e kezelni a dráguló energia okozta nehézségeket.
Térjünk most vissza a helyi és a megyei önkormányzatokhoz, amelyeknek lényegesen kisebbek a lehetőségeik a költekezésre, nem úgy, mint az államnak. Sőt, az államnak az eladósodottsága kezelésére is több eszköze van, mint az önkormányzatoknak. Sok esetben éppen a városok és falvak adósságállománya volt a nemrég lezajlott választások előtti kampány egyik fő témája. Egyértelműen kiderült október végén, hogy a kormány önkormányzatokkal szembeni politikája elérte hatását, vagyis azok, akik szorosan a jelenlegi kormánypártokhoz kötődtek, nagy többségében nem voltak eredményesek, vagy csak úgy, hogy politikai hovatartozásukat igyekeztek minimálisan kommunikálni. Ennek oka nemcsak a 2020 után hatalomra jutó pártok népszerűségének csökkenésében keresendő, hanem abban is, hogy az önkormányzatokon akar spórolni a pénzügyminisztérium.
A kormány a jövő évi költségvetésben a háztartások mellett a vállalkozások emelkedő energiaterheinek kompenzálására is gondolt. Mivel azonban számos olyan nagyvállalat van az országban, amely energiaigényes tevékenységet folytat, felmerül a kérdés, vajon rájuk gondolt-e a pénzügyminisztérium, és egyáltalán érdemes-e mindent megmenteni?
Az egyik oldalon rövidtávú megoldásokkal találkozunk, hiszen az állami forrás segíthet a gyárak túlélésében, a másik oldalon pedig akár olyan euró százmilliókkal, amelyekkel akár munkahelyeket is lehetne teremteni a válságban megszűnők helyett. Ilyen terveket azonban nem látunk.
Egyelőre tehát nem tudjuk, milyen energiaárakkal és milyen feltételek mentén próbál majd a kormányzat segíteni a polgárok mellett a vállalatoknak, s azt sem, lesznek-e kiskapuk. Ebben ugyanis van bőven gyakorlat idehaza. Van esély arra, hogy a nagyobb, tőkeerős szereplők megtalálják a kiskapukat, a kisebb vállalkozások viszont nem feltétlenül érik el a számukra releváns támogatást. Ami azért veszélyes forgatókönyv, mert ők a legnagyobb munkáltatók.
Ennek a gyakorlatnak voltunk a tanúi a koronavírus-járvány idején is, hiszen az információ hatalma mellett a kapcsolati tőke is szerepet játszott abban, ki milyen mértékű támogatást kapott. Ha viszont pusztán a számok vizsgálatába kezdünk, nyilvánvalóvá válik, hogy a kiadási oldal bősége mellett a bevételi oldalon is találunk kérdőjeleket.
Bizonytalan időszakban az adóbevételek alakulása is bizonytalan. Ma még nem egyértelmű, hogy milyen válaszokat ad majd a vállalati szektor az infláció, az energiaválság és a dráguló munkaerő okozta kérdésekre.
Brigita Schmögnerová, korábbi pénzügyminiszter a napokban az egyik szlovák napilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, a háború és az energiaválság okozta bizonytalanság a gazdasági növekedés lassulását fogja eredményezni, ezzel pedig az állam adóbevételei is csökkenni fognak. Csak azt kívánhatjuk, hogy ne legyen igaza.
Nagyon valószínű, hogy annyi minden fogja befolyásolni és változtatni a költségvetési bevételeket és kiadásokat a jövő évben, hogy az arányok is teljesen eltolódhatnak. Azt viszont némi malíciával leszögezhetjük, nem kell attól tartanunk, hogy jövőre véletlenül többlet alakul ki az államkasszában, hiszen, ha minden a tervek szerint megy, ez lesz a kormány választások előtti utolsó teljes éve, akkor pedig nem szoktak takarékoskodni. Erről sem szabad megfeledkeznünk, ha a tervezet sarokszámaira tekintünk.
Megjelent a Magyar7 2022/45.számában.
