Krajniak szülői bónuszát komoly kritikák érik. Meghátrál a Sme rodina?
A szülői bónuszt, amit még a KDH-s Vladimír Palko próbált meg keresztülnyomni, s ez a korábbi javaslat segítség is volt Krajniak miniszter számára, most minden oldalról bírálat éri. Milan Krajniak munkaügyi miniszter azonban úgy tűnik, nem szándékozik meghátrálni. A noviny.sk portál videóbeszélgetésében Boris Kollár, a Sme rodina mozgalom vezetője és Ladislav Kamenický (Smer-SD) volt pénzügyminiszter foglalkozott a témával.
Milan Krajniak miniszter azt állítja, az ő tárcája az egyetlen, amely intézkedéseket hoz az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében. "Egyedüliként a kormánykoalícióból igyekszem javítani az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, és ennek egy részét a tárcánk prioritásaira szeretném fordítani” – fogalmazott Krajniak, aki szerint
a nyugdíjreform-javaslata, beleértve a szülői bónuszt is, hosszú távon a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékával javítja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát,
és a GDP 2,4 százalékával javítja a teljes államháztartás fenntarthatóságát. „A már meghozott intézkedéseimmel ez már összesen a GDP három százaléka” – fűzte hozzá.
Boris Kollár szerint semmiképpen sem vonják vissza a szülői bónuszt, mert szerintük az megkönnyíti a szülők nyugdíjas életét. Szerinte azok a szülők, akik két-három gyereket is felneveltek, megérdemlik, hogy nyugdíjas éveikre, visszakapjanak valamit abból, amit a gyerekeikbe invesztáltak produktív korukban.
Ladislav Kamenický volt pénzügyminiszternek azonban a szülői bónusz forrásaival vannak problémái, és kifogásolja a diszkriminációt is a szülői bónuszok kapcsán, mivel a jobban kereső gyerekek szülei több nyugdíjat kapnak, és
sok olyan szakma van, amelyek jelentős szerepet töltenek be a társadalomban, például az egészségügyi dolgozóké, akiknek a bére nem olyan magas, így a szülői bónusz is kevesebb lesz belőle, ami diszkriminatív.
A Költségvetési Tanács (RRZ) szerint a több mint egymilliárd euró értékű szülői nyugdíjak finanszírozási forrásai többnyire nem jelentenek többletforrásokat, amelyek kompenzálnák a szülői nyugdíj bevezetésének az államháztartásra gyakorolt negatív hatását. Szerintük olyan forrásokról van szó, amelyeket nagyrészt a 2022-2024-es évekre jóváhagyott költségvetés már tartalmaz, így az adott költségvetési célokhoz a kiadási oldalon is van ellentételezésük.
A tanács szerint az államháztartásra gyakorolt hatás értékelése során minden intézkedést az államháztartás általános helyzetével összefüggésben kell értékelni. Ebből a szempontból a Szociális Biztosító jobb irányítás melletti érvelése megalapozatlan.
A tanács szerint a Szociális Biztosító átmenetileg jobb, bár továbbra is hiányos gazdálkodása nem lehet oka a költségvetést tartósan negatívan befolyásoló új intézkedések bevezetésének.
A tanács kiemelte, hogy a kormány még a jóváhagyott szülői bónusz nélkül sem tett kellő lépéseket annak érdekében, hogy 2023-ra elérje a GDP 2,7%-ának megfelelő költségvetési hiányt. Becslése szerint a kormánynak a GDP 1,2%-a hiányzik. A szülői bónusz bevezetése a bemutatott finanszírozási források figyelembevétele után tehát a konszolidációs intézkedések iránti igény további növekedését eredményezné.
