Koronaválsággal az új ipari forradalom felé? – I.
Egy sima válság is komoly kihívásokat teremt, e mostani pedig annyiban különleges, hogy a járvány rámutatott az eddigi globális gazdaságszervezés számos hibájára. Most mindenki állítja, hogy a válság után másképp lesz, az elképzelések különbözőek, de valahogy arról keveset beszélünk, hogy pár éve benne vagyunk az új ipari forradalomban. Azaz új világgazdasági folyamatok indultak el, amelyek gyorsulására számítani lehet.
Elöljáróban elnézést kérek mindenkitől az írás hossza miatt, de remélhetőleg jó kiindulási pontot adhatok a gazdaságpolitika és a vállalkozások döntéshozóinak.
Mi lesz az erősebb? A visszarégiesülésre való hajlam, hogy elmozdulunk egy környezettudatosabb modell felé, vagy elindulunk egy teljesen új úton, mondhatni korszakot váltunk. A válság előtt már vizionáltak ipari forradalmat, de ennek csak körvonalai látszódtak. Ma sem látunk többet, de érdemes legalább azt számba vennünk, amit eddig láthatunk.
James Watt, feltalálta a gőzgépet, és elindult az ipari forradalmak sora. A stádiumokat általában az azokat jellemző technológiai vívmányokhoz kötik, de mindegyik kort az új technológiák mellett, új gazdaságszervezési elvek, új fogyasztási minták, új foglalkoztatási modellek, új eszmék, új mítoszok és új generációk, és új dinamikák jellemezték.
Az első forradalmat, címszavakban a gőzgép, a gőzvasút, a gőzhajó, a szövőgép, a gyár, a vállalat, a munkásosztály, a szabad verseny megjelenése jellemzi. Ekkor Anglia vidéki (mezőgazdasági) lakossága 100 év alatt 80-%-ról 50-re csökkent.
A II. ipari forradalom megjelenését összekötik a robbanómotorok, az elektromos áram használatával, a vegyipar fejlődésével, de igazából azzal jellemezhető, hogy megjelenik a szalagmunka. Növekednek az üzemméretek és elkezdődik a nagy kartellek, monopóliumok kialakulása. Elkezdi útját a szolgáltatások ágának fejlődése.
A vidékből élő lakosság aránya tovább csökken, mert mindenkire szükség volt, hogy – tömegek állítsanak elő tömegek részére, tömegtermékeket.
A III. és IV. ipari forradalmat már a számítástechnika megjelenéséhez, az informatikához kötik, amit úgy is magyarázhatunk, hogy míg az első két forradalomban az ember fizikai munkavégzését tudták kiváltani, addig a számítástechnikával az ember szellemi munkáját próbálják helyettesíteni.
A III ipari forradalom kezdetén jelenik meg a számítástechnika, de forradalmian a minél teljesebb kihasználása a napjainkban történik. A III. ipari forradalom kifejlődése a globális gazdaság kialakulásában látható. Ez az az időszak, amikor a kapitalizmus megveri a szocializmust. Nem a technológiával, vagy az olajárral, hanem egy új gazdaságszervezési modellel, egy új gazdaságszervezési innovációval – az értéklánccal.
A legnagyobb baj, hogy mi itt a rendszerváltozáskor, még mindig az ipari fejlődésnek a második szakaszában voltunk, és nem fogtuk fel, hogy a nyugat már egy sebességgel magasabbra kapcsolt, és mint úthenger átgázol rajtunk.
A termékpályák lényege hogy a gyártási fázist számtalan részre osztották. Van egy fejlesztési fázis, majd egy gyártási fázis és egy értékesítési fázis. A fázisokra egy valami jellemző, hogy a gyártási fázison, és főleg az összeszerelésen képződik a legkevesebb hozzáadott érték.
A globális gazdaságszervezés a termék pályáját további részekre bontotta, és a különböző feladatokat szétszórta a világ minden részében. Ma már nagyon kevés termékről mondhatjuk el, hogy ez konkrétan ebben vagy abban az országban készült.
Több helyen leírják azt a példát, hogy például 2008-ban egy iPhone gyártásában 8 ország vállalatai vettek részt. A kínaiak ebből az összeszerelést végezték, amiért a termelési érték 3,5%-át kapták. Nem kell mondani, hogy egy ilyen telefon hasznának a fele az Apple-nál, USA-ban marad. Ez egy elég sarkított példa, de jelenleg a Szlovákia számára oly fontos autógyártásban sincs másképp, esetleg az arányok kicsit másképp alakulnak.
Ezért logikus, hogy a 70-es években elindult folyamatokban a termelés kitelepedett az alacsony munkabérekkel rendelkező fejlődő országokba, és a –
fejlődő országokban tömegesen termelnek a fejlett országok tömegeinek – tömegterméket.
Ezzel –
- A gazdaság olyan fejlődésnek indult, ami szinte burjánzásnak tekinthető.
- A világkereskedelem – az értékláncon belüli szállítások miatt – kétszer olyan ütemben nőtt, mint a világgazdaság.
- Egy új termék bevezetése, szinte a nagy vállalatok kiváltsága lett, a magas termékfejlesztés és a magas piacra jutási költségek miatt.
- Az elmaradott országok fejlődésnek indultak.
- A fejlett országokban deindusztrializáció (ipartalanítás) folyik, azaz a munkaerő az ipari termelésből a szolgáltató szektorba vándorol.
Egyben megjelent a középosztály a 80-as évekhez viszonyított elszegényedése, a vég nélküli ellenőrizhetetlen burjánzás, környezetvédelmi problémákat okozott és erősödött a közösségek szétzilálását.
Az ipari forradalom kezdetétől több mint kétszáz évre volt szükség, hogy a hajtóerő forradalom kiváltsa az ember fizikai munkavégzését.
Az információs forradalom kezdetét 1946-tól számítják, és úgy néz ki most értünk el oda, hogy ez a forradalom kiváltsa az ember szellemi tevékenységét.
Thomas Watsonnak, az IBM első elnökének volt egy kijelentése 1943-ban –
– erre a közelmúlt rácáfolt.
Lassan mindenki számára követhetetlen a technológiaváltás sorozata, és hogy melyik is lesz a befutó, melyik is lesz az, amire pár évtized múlva azt mondhatják, hogy ez volt a korszakváltó találmány, azt senki sem tudja megjósolni.
Általában konszenzus van abban, hogy
Kiber-fizikai rendszerek – informatikai, szoftvertechnológiai valamint mechanikai- és elektronikai elemek egységbe kapcsolása várható.
Ezzel elérhetjük, hogy kevesek állítanak majd elő tömegek számára személyes igényekhez igazított szolgáltatásokat vagy termékeket.
Jelenleg a negyedik ipari forradalom bevezető előkészítő fázisban vagyunk, és a fordulópontot 2025-re várják, amikor
- Megjelenhet az első 3D nyomtatott autó
- A javak 5%-a már 3D nyomtatóval készül
- Az autók 10%-a önvezető lesz
- Sikeres szervtranszplantáció készülhet 3D nyomtatással
A jövő technológiájának, ami már nem is annyira a jövő, csupán a képzeletünk szab határt. Ez azt az érzést kelti bennünk, hogy az új világ szebb lesz, mint a mai, és nem kell aggódnunk.
