Ki fogja fizetni a nyugdíjunkat?

2021. június 19., 19:00
Matus Tibor

Régóta tudott, hogy a szlovák nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. Most Milan Krajniak (Sme rodina) szociális miniszter próbálkozik megoldani a megoldhatatlant. Olyan rendszert szeretne felállítani, amely egyszerre biztosítaná a tisztességes nyugdíjat, és közben a gazdaságot sem fojtanák meg az ehhez szükséges járulékok. De hogy ne legyen egyszerű az élet, a nyugdíjtörvényt a parlamentnek alkotmányos többséggel kell elfogadnia.

nyugdíjas

Nagy fába vágta a fejszéjét Krajniak, akit akár a kormány egyik legsikeresebb miniszterének tarthatnánk, hiszen ha valami normálisan működött a járványkezelésben, az a tárcája által menedzselt kurzarbeit volt. Nem is volt meglepetés, hogy márciusi lemondása után egy hónappal Heger kormányfő visszahívta az átalakított kormányba.

Szlovákia lakossága rohamosan öregszik, a várható átlagéletkor kitolódik, és ha változatlanul hagynák a mostani nyugdíjrendszert, 2030-ra százezerrel több nyugdíjas lenne, és további öt év múlva újabb százezerrel. Krajniak ezt a folyamatot azzal szemlélteti, hogy jelenleg két munkavállaló tart el egy nyugdíjast, de húsz év múlva mindez megfordulna, egy munkavállalóra már két nyugdíjas jutna.

Persze a társadalom elöregedésének a folyamatát kellene megállítani, azaz a gyermekvállalást kellene ösztönözni. Bár ezt minden politikai szubjektum helyesli, tenni nem igazán tesz érte. 

Krajniak javaslatai

Az új rendszer egyik fő eleme, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható átlagos élettartamhoz kötné, de a gyermeket nevelő szülő bónuszt kapna,

és azt is ígérik, hogy az igazságtalanságokat is orvosolnák a nyugdíjak megállapításánál. A jelenlegi rendszerben 64 év a nyugdíjplafon, ezt eltörölnék, viszont a miniszter szeretné bevezetni a 40 munkában eltöltött év után az individuális nyugdíjba vonulás lehetőségét. Jelenleg az 1960-ban születettek 63 évesen mennének nyugdíjba, a várható élethossz figyelembevétele az 1967 után születettekre vonatkozna.

A törvényjavaslat egyik legérdekesebb eleme a szülői bónusz, amely szerint a nyugdíjas részesedne a felnevelt gyermeke által befizetett járulékból. Ennek nagysága még kérdéses, de a gyermek bruttó bérének 4,75 százalékáról szól a fáma.

Az új rendszerben az anyasági, apasági vagy szülői szabadság ideje után is járna nyugdíj, amit úgy oldanának meg, hogy a gyermek gondozása alatti időszakban az állam magasabb (az átlagbér szerinti) járulékot fizetne be a szülő után.

Bírálatok és kétségek

A javaslat a tripartitumnak nevezett egyeztető fórum elé került, ahol a szakszervezeti oldal kemény bírálattal állt elő. Átverésnek, az emberek becsapásának nevezte a tervet, amely inkább közgazdász szemmel lett összeállítva, mint szociálisan. Csípőből 21 kifogást jelöltek meg. Egyik közülük a lakosság rossz egészségi állapota; a korhatár kitolódásával az emberek nem tudják kiélvezni a nyugdíjas éveiket.

A másik fontos kifogásuk, hogy a rendszer számol a nyugdíjalapokkal. Bár ezek tőkealapok, a javaslat takarékossági alapoknak nevezi őket. A nálunk állomásozó tőkealapok hozama azonban rendkívül alacsony volt az elmúlt években, így erre nem lehet alapozni.

Szépen hangzik, hogy a nyugdíjjárulékunk egy részét a tőkealapokhoz irányítjuk, de a kiesést az államnak kell kipótolnia, amíg évtizedek során felállhat az új egyensúlyi állapot. A gond azzal van, hogy ha ennek a kipótlása több lesz, mint a GDP 1%-a, akkor befagyasztják a nyugdíjakat.

Az állam úgyis fizet

A Szociális Biztosító költségvetését minden évben az állami költségvetésnek kell kiegészítenie. A tavalyi járványévben még fokozottabban.

Bár 2020 végén a biztosító 656,7 millió eurónyi többlettel végzett, ez annak köszönhető, hogy az állam belepumpált 970 milliót. Az eredményhez tegyük hozzá a 2019-es év 528 milliós többletét is. Ezek nélkül 841 millió euró hiányzott volna.

Az is igaz, hogy 2019-hez képest a tavalyi rendkívüli évben 283 millió euróval többet kellett kifizetni a betegsegélyezésre, 115 millióval többet a munkanélkülieknek, a nyugdíjakra, illetve a korkedvezményes nyugdíjakra pedig 376 millió euróval többet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a járvány megdobta az inflációt, ami alapján emelik a nyugdíjakat, a Szociális Biztosító kiadásai tovább növekednek. Egyes vélemények szerint a gyors átlagbér-növekedés miatt (ami szintén hat a nyugdíj nagyságára) az ideihez képest 2022-ben akár 7 százalékkal is nőhet a nyugdíj.

Lesz egyezség a koalíción belül?

Látatlanban kijelenthetjük, hogy nem.

Nem szoktak megegyezni, főleg ilyen nagy horderejű kérdésben.

Az SaS liberálisai elsősorban a szülői bónuszt bírálják, diszkriminációnak tartják azt a gyermektelenekkel szemben, illetve szerintük ez rejtetten emelheti a munkaerőt terhelő járulékokat, a szülői bónuszt ugyanis a költségvetésnek kellene utólag kipótolnia. Azt is bírálják, hogy a tőkealapba befizetett összeget csak évtizedek eltelte után lehetne kivenni. Mindenesetre a kormány tagjai egyelőre nem véleményezik a javaslatot nyilvánosan. Lehet, hogy a végén mégiscsak dűlőre jutnak?

Egyik lyukas zsebből a másikba

Sajnos a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának elérése a romló demográfiai mutatók mellett megoldhatatlannak tűnik. Bármilyen rendszert is állítanak fel, az csak a pénz egyik helyről a másik helyre való áthelyezését jelenti. Erre hívta fel a figyelmet a Költségvetési Tanács, jelezve, hogy a lakosság gyors ütemű öregedése következtében az egészségügyi és nyugdíjkiadások gyorsan növekednek, és ez az államadósság növekedéséhez vezethet.

Az Európai Bizottság aktuális jelentése is a szlovákiai közpénzek rendszerét hosszú távon az egyik legkevésbé fenntarthatónak ítélte meg a tagországok között. Szerinte a nyugdíjrendszer fenntarthatósága sokat javulna, ha eltörölnék a nyugdíjplafont, a másik oldalon azonban sokat ront a szülői bónusz, illetve a 40 munkában töltött év utáni nyugdíj lehetősége. Azt javasolják, hogy térjünk vissza a 2018-as rendszerhez, mert az még mindig fenntarthatóbb.

Mindenkinek igaza van

Ha összegezni akarjuk a vitát, úgy kell eljárnunk, mint a viccbéli bölcs rabbi, aki mindkét peres félnek igazat adott. Még annak is, aki erre felhívta a figyelmét.

Igaza van a szociális oldalnak, mert mindenki megérdemli a tisztességes nyugdíjat, igaza van a pénzügyéreknek, valahonnan elő kell teremteni ehhez a forrásokat, és igaza van a vállalkozói oldalnak, hogy ekkora, egyre növekvő terhet nem lehet a gazdaság nyakába varrni.

A kérdést valószínűleg máshonnan kell megközelíteni.

Ahhoz, hogy a gazdaság tovább fusson és legyen, aki fizeti a járulékokat, új munkaerőre van szükség. Behozhatunk vendégmunkásokat, mint eddig, de a hasonló kultúrájú, Szlovákiától szegényebb kibocsátó országok is demográfiai katasztrófa elé néznek. Beengedhetünk a fejlődő országokból a migránsokat, de ez beláthatatlan kulturális változásokat okozna, és várhatóan csökkenne a munkakultúra.

Marad a gyermekvállalási kedv növelése, a családközpontú politika. Ehhez azonban szándék és egység kellene legalább a kormányon belül.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/24. számában.

2021. június 16., 08:15

Térdeljünk, vagy emelt fővel álljunk? - Megjelent a Magyar7 hetilap legújabb száma

Ismét fajsúlyos témákat és szórakoztató cikkeket kínál olvasóinak a Magyar7 legújabb, 24. száma.

Kövesse facebook oldalunkat is!