Ki állja majd a számlát?
Kedvezőbb energiaárak, szülői bónusz, emelkedő adóbónusz. A kormány mintha végre elkezdett volna a lakosságot érintő változásokra összpontosítani, de vajon van-e erre pénz az államkasszában? És ha nincs, akkor honnan talál rá a kisebbségbe került végrehajtó hatalom?
A karácsonyt megelőző adventi időszak gazdasági szempontból kedvező híreket hoz a lakosságnak. Annak ellenére, hogy lapzártánk idején még nem tudtuk mi lesz a kormány sorsa és képes lesz-e a parlament elfogadni a jövő évi költségvetést, az már a múlt héten kiderült, az iskolás gyermeket nevelő szülők adóbónusza jelentősen növekedik. A családi pótlék mellett tehát érkezik a pénzügyminiszter által ígért, a második, családokat támogató anyagi segítség.
Jövő januártól ennek értelmében 140 euróra emelkedik a 18 éven aluli gyermek után járó adóbónusz, az idősebb gyerek esetében ez az összeg 50 euró. Idén júliustól 2022 végéig a 15 éven aluli gyerekek után 70 euró, a 15 évnél idősebb gyerekek után pedig 40 euró adókedvezmény jár.
A változás tehát jelentős, legalább 70 euró, de akár 100 euró is lehet jövő évtől a növekedés. Ha tehát hozzátesszük, hogy a családi pótlék is 30 euróval több lesz mint idén, kijelenthetjük, a családok támogatásának ez az elmúlt évtizedek legjelentősebb változása.
Más kérdés, hogy az adóbónusz (a jövedelemadóból származó részesedés miatt) az önkormányzatoktól von el forrásokat, és hiába kapnak kompenzációként több százezer eurót, de továbbra is félmilliárd euró hiányzik a költségvetésükből, amit valamilyen formában elő kell teremteniük. Emiatt pedig magasabb helyi adók, valamint megemelt illetékek várnak a lakosságra az iskolai étkeztetés és a szociális szolgáltatások terén, legalábbis az önkormányzatok szerint.
A hónap elején kiderült a kormány terve az energiaárak megfékezésére, amely szerint csak a lakossági gáz ára növekedne nagyobb mértékben, de az se drasztikusan, csupán az infláció ütemével.
Úgy tűnik, a világpiaci helyzet is kedvezőbb fordulatot vett, ami már az üzemanyag vásárlásakor is meglátszik. Ugyan az anyaországban a benzinárstop már a múlté, de ezzel együtt az üzemanyag hiánya is megoldódni látszik, s annak ellenére, hogy most sok magyarországi autós panaszkodik, nem lenne szabad elfelejteniük, mennyi liter benzint vagy gázolajat vásároltak 480 forintért, amikor mi a határ túloldalán már 1,8 vagy akár 2 eurót adtunk érte literenként. A megtakarításaik tehát jelentősek.
A szlovákiai benzinkutakon viszont jobb hírek járnak. A statisztikai hivatal szerint egy liter benzin az elmúlt héten 1,577 euró volt átlagosan, ennél olcsóbb üzemanyag a háború kitörése utáni héten volt utoljára.
A gázolaj átlagára ugyanebben az időszakban 1,718 euró volt, s ugyan ezen a téren nagyobbak az ingadozások, de így is, áprilisban tudtunk utoljára ilyen „olcsón” tankolni dízel autóinkba.
A kedvező ár persze viszonylagos, mert év elején még 1,462 euró volt egy liter benzin, míg a naftát literenként 1,366 euróért tankoltuk. Az év folyamán viszont már nálunk is drágább lett a gázolaj a benzinnél, méghozzá nem is kevéssel, de úgy tűnik, van esély a csökkenésre.
A kormány ígérete szerint 2023-ban átlagosan 15 százalékkal emelkedik a lakossági földgáz ára, így tehát ezen a téren lenne a legfontosabb a megtakarítás. Ezzel nemcsak a fogyasztói számlák lennének alacsonyabbak, hanem az államháztartásnak is kevesebb pénzébe kerülne a magasabb árak kompenzálása.
Ebből a szempontból eddig jól állunk, mert éves összehasonlításban, októberben 30 százalékkal csökkent az ipar és a háztartások gázfogyasztása, és novemberben további 20 százalékkal.
Azt is látni kell, hogy sok más országhoz hasonlóan novemberben a hidegre forduló időjárás miatt volt kisebb a megtakarítás, főleg a fűtésen nem lehetett olyan mértékben spórolni, mint októberben, ha a korábbi kényelmi szintünkön nem akartunk változtatni.
A tél viszont csak az elkövetkező napokban indul be igazán, ezzel együtt pedig a legintenzívebb fűtési szezon is, amely majd valós képet mutat arról, mennyit változtak az energiafogyasztási szokások a szlovák háztartásokban.
A korábbi kérdés megválaszolása, vagyis az, hogy a lakosság pénztárcáját kedvezően befolyásoló intézkedésekre miből, honnan teremtik elő a forrásokat, egyáltalán nem egyszerű. Az adóbevételek ugyan emelkednek, de a szociális csomagok milliárdokat emészthetnek fel, s a lakosság kompenzálására a szlovák parlament kedden elfogadta az olaj-, gáz- és szén-
ipari vállalatokat sújtó szolidaritási hozzájárulást. Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója ennek kapcsán közölte, a társaság gondolkozik azon, hogy nemzetközi bíróság elé vigye az ügyet, ugyanis az extraprofit 90 százalékát érintő szolidaritási hozzájárulás a beruházásoktól vonna el forrásokat. Erre a pénzre azonban nagy szüksége van a kőolaj-finomítónak, mert a technológiáját át kell állítania az orosz típusú kőolajról a könnyű keverékekre.
A vállalattal kapcsolatban Karel Hirman gazdasági miniszter Ukrajnából való visszatérése után elmondta, már csak Brüsszel beleegyezést várják, hogy a Slovnaft az uniós szankciók ellenére február 5-e után is exportálhasson orosz nyersolajból készült termékeket Ukrajnába.
Megjelent a Magyar7 2022/50.számában.
