Kijev az új Betlehem és egymásrautaltság a magyar–szlovák kapcsolatokban – megjelent a Magyar7 50. száma

Az érzelmektől sem mentes találkozón (mint arról Káčer beszámolt) igazi barátokként ülték körül a nagy zöld fotelt, ahonnan a színészfejedelem osztogatja parancsait az egész Nyugatnak. Az sem kizárt, hogy közösen emlékeztek a zsidó-keresztény gyökereinkre. Nyilván tovább mélázgattak a mesterterven, hogyan lehetne megleckéztetni szlovák segítséggel a huszonegyedik század Heródesét, aki Moszkvában székel. Ebben alapjában véve nem is lenne kivetnivaló, hiszen a jóakaratú ember szívesen segít a bajba jutott szomszédján. Akár önfeláldozóan is, a sajátjai szájától véve el a falatot. Igaz, nem úgy, hogy közben odakötözi egy oszlophoz és megvirgácsolja magát. Ez már nem tűnik keresztény szokásnak…” Lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly írta legfrissebb számunk vezércikkét Hárombohócok címmel.

A legutóbbi előrehozott választások óta 10 év telt el, ha hiszünk a számmisztikában, jó eséllyel 2022-ben is bukik az aktuális vezetés. Hogy mi az oka annak, hogy az elmúlt harminc év kilenc szlovák kormánya közül már a negyedik készülhet az idő előtti távozásra, nehéz megmondani. Nemzetkarakterológia vagy a demokratikus hagyományok hiánya? Felelősségtudatból van kevés, vagy tehetséges politikusból? 

„Most Szlovákia „első biztonságos ország” lett a menekültáradat számára, az ukrán szó megszokottá vált közterületeinken, az ukrán nyelv vizuálisan is megjelent, az ukrajnai konfliktus mindennapjaink részévé vált, „beemelődött” a közbeszédbe, interpretációja megosztja a lakosságot. Értelemszerűen a szlovákiai bel- és külpolitikát is alakítja. Gazdasági hatásait pedig szó szerint a bőrünkön érezzük.” Kocur László külpolitikai jegyzetének címe: Világunk, konfliktusaink, fókuszaink

Amikor a felvidéki magyar érdekképviselet kormányzati tényező volt, az segített Szlovákia és Magyarország kapcsolataiban – fogalmaz Szijjártó Péter, aki szerint az utóbbi időben felesleges nyilatkozatok is terhelik a kétoldalú kapcsolatokat, holott az egymásrautaltságra kellene figyelni. A külgazdasági és külügyminiszter kétnapos pozsonyi látogatása alkalmával adott exkluzív interjút a Ma7 médiacsaládnak. Vannak kérdések, amelyekben eltérő álláspontot képviselünk, s ez az ukrajnai háború alkotta kontextusban talán még hangsúlyosabban van jelen, mondta, de sokkal több kérdésben van egyetértés köztünk, mint vita. Szlovákia a második legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, tavaly 13 milliárd euró fölé emelkedett, idén pedig további 43 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom. Jövőre három Ipoly-hidat, egy határkeresztező utat és egy kompkapcsolatot adunk át. 50. számunkban Szijjártó Péterrel olvashatnak interjút A magyarok és a szlovákok egymásra vannak utalva címmel.

Rajkovics Péter azt kérdezi Piac rovatunkban, hogy ki állja majd a számlát? A kedvezőbb energiaárak, a szülői bónusz, az emelkedő adóbónusz által keletkezett költségeket. A kormány mintha végre elkezdett volna a lakosságot érintő változásokra összpontosítani, de vajon van-e erre pénz az államkasszában? És ha nincs, akkor honnan talál rá a kisebbségbe került végrehajtó hatalom?

Nemrég az egyik videómegosztón megjelent egy alig pár perces film, amelyben Ryszard Legutko, a Jog és Igazságosság párt lengyel képviselője higgadtan, ám keresetlen őszinteséggel, lényegre törően mondja el a véleményét az Európai Parlamentről. Két percbe foglalva a keserű igazságot. Érdemes az egész felszólalását idézni. Ezt teszi Kövesdi Károly a A démonizált démosz című írásában.

Bor a legjavából – Csernus módra. Ez volt eheti számunkban Somogyi Szilárd Témája, aki részletesen megismerkedett az igényesen dolgozó családdal. Megtudhatjuk, hogy a partnereik a Csernusék által elvárt módon termesztik a szőlőt: egy tőkén nem teremhet több egy kilónál, és a legegészségesebb fürtöket, a szőlő legjavát szeretnék. S a szőlő legjavából is a legjobbat hozzák ki, ami azt jelenti, hogy szó szerint sem akarnak mindent kifacsarni a terményből, s a lé kinyerése náluk legfeljebb csak 50% lehet, másutt pedig ez akár a 78-80%-ot is elérheti. Enzimeket, adalékanyagokat elvből nem használnak. 

Egyet hátra kellett lépnem, hogy haladjak előre, vallja a fiatal építészmérnök, Bohák Dorottya, aki úgy tekint magára ebben a kissé férfias szakmában, mint egy műszaki gondolkodással megáldott, művészeteket kedvelő tervezőre. Vele beszélgetett Balla Rita.

A Külváros, František Langer darabja a Komáromi Jókai Színházban, avagy az utolsó utcai lámpán túl. Oda igyekszik a fiatalember, aki bűnt követ el, amit nem fedeznek fel, de a bűntudat addig marja, amíg új szerelme az életét adja, hogy megszabadítsa a bűn érzésétől. A darabról, a színészi alakításokról olvashatnak Bárány János cikkében.

A hallásproblémákkal küzdő zseni, Heman Ottó izgalmas élete és nősülésének története olvasható a Leporolt históriákban Lacza Tihamér tollából.

„Évszázadokkal a fazekas Terentius, évtizedekkel a szobafestő Hitler (és a

kiugrott papnövendék Sztálin) után ismét születnek ideológiák, amelyek talán

még pusztítóbb rettenetet készítenek elő. Érdekes, hogy a hitleri nácizmusra

történt utalások számomra (már csak a koromnál fogva is) elsősorban a

kommunista terror korszakát idézik. Pontosabban annak utóéletét, a „szép új

világ” megteremtésén ügyködő Janus-arcú „urakat” és „hölgyeket”. Vigyázat!

Az új Varrók lesben állnak, és hálójukat szövik!” – írja Hálójukat szövik című jegyzetében Fülöp Antal.

A Felvidék lakossága 1938 október végén és november elején nagy izgalommal várta sorsa további alakulásának nemzetközi döntőbírói határozattal történő rendezését. Amikor november 2-án végre megszületett a döntés, csak akkor derült ki, hogy mely területek kerülnek vissza Magyarországhoz, ám még el sem kezdődött, amikor mindjárt a döntés másnapján – november 3-án – egy rendkívül különös jelenség volt tapasztalható a Bécsben megállapított új határvonal csehszlovákiai oldalán. A vissza nem tért falvak egy részében ugyanis mozgalom indult azért, hogy ők is kerüljenek vissza Magyarországhoz, annak ellenére, hogy a bécsi döntőbírók őket cseh fennhatóság alatt hagyták. Egyes helyeken máris tüntetéseket szerveztek, illetve aláírásgyűjtésbe kezdtek a Magyarországhoz történő visszacsatolás mellett. Hogy hol, és milyen sikerrel, megtudhatják Popély Gyula Múltunk rovatunkban közölt összefoglalójából.

Járványt hozott a Mikulás. December elején utolért bennünket az influenzajárvány. Több óvodában, iskolában alig talált gyermekeket a Mikulás, sok intézményben ugyanis 40-50%-os a hiányzás, és a bezárást fontolgatják, elsősorban Nagyszombat megyében. Szakembereket, tanárokat és óvónőket kérdezett Lacza Gergely.

Milyen volt a felvidéki magyarok politikai identitása a rendszerváltáskor? Liberálisok, szocialisták vagy konzervatívok voltak? A kérdést Lampl Zsuzsa is feltette magának és kikutatta a korabeli dokumentumokból. Az eredményekről szóló tanulmánykötet a Csemadok pozsonyi székházában is bemutatta, írja Dunajszky Éva.  A rendszerváltást követően sorra alakultak a különböző politikai pártok, ám „ezek nagyrészt nem alulról építkeztek, nem a lakosság igényeit vették alapul, hanem a saját elképzeléseiket, vízióikat vetítették ki a lakosságra, s így próbálták meg a maguk képére formálni annak identitását” – olvasható A szlovákiai magyarok politikai identitása 1989–1990-ben című kötet előszavában. 

Újra „Örvendeztek” a fülekiek, mert a Csemadok Füleki Alapszervezete idén harmadízben szervezte meg adventi vasárnapok elnevezésű rendezvényét, amelynek része a hagyományos ünnepváró, az Örvendezzünk. Erről Agócs Szvorák Emese számol be.

„Játék nélkül az élet olyan lenne, mint csillag nélkül az égbolt, vagy virág nélkül a rét. A játék a gyermek vágya, hogy már felnőtt legyen, a felnőtt álma, hogy újra játszó gyermekké váljon” – írta a mátyusföldi népi gyermekjátékok legendás gyűjtője, Gágyor József. A tanító, a néprajzkutató, a helytörténész, a drága papa, Jóska bácsi 82. évében, december 4-én reggel megtért a Teremtőhöz. Szomolai Andrea visszaemlékezésének a címe: Jóska bácsi vándorútra indult – Gágyor József emlékére

Csicsón cseperedett fel, 2014-től Komáromban él, mégsem a sík déli tájainkon, hanem a vadregényes Nyugati-Tátrában ismerkedtem meg Bognár „Etele” Attilával, a csallóközi csúcshódítóval, aki azt vallja: imád hegyet mászni, de nem mindenáron.  Etele, a csallóközi csúcshódító címmel olvashatják Nagy-Miskó Ildikó írását.

Az Estendøn zenekar két farnadi muzsikusa, Ricsi és Vajk a chili szerelmesei. Bánovski Richárd, a budapesti Kőbányai Zenei Stúdió gitár tanszakos hallgatója, valamint Saróka Vajk Attila, a féli Grand Beats stúdió hangmérnöke 2020 óta foglalkozik chilitermesztéssel. A farnadi szőlőhegyen elterülő földekről származó finomságaikkal már a párkányi és a komáromi vásárban is találkozhattak. Kaszmán Zoltán: Zene chiliszósszal.

A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium csapata, a Szőlőszemek nyerte meg a „Szekéren és az apostolok lován a Felvidéken” című irodalmi vetélkedőt, amelyről hetilapunk legutóbbi számában is írtunk. Élményekről Virsinszky Tamásnak meséltek.

Domonkos Andor kutatóorvos előző írásában a fejfájással jelentkező veszélyes betegségekkel foglalkozott. Ezek közül kiemelkedik a vérzéses stroke, de olvashattak arról is, hogy az ennél sokkal gyakoribb érelzáródásos stroke viszont nem jár fejfájással. Most nézzük meg, hogyan lehet kezelni, esetleg megelőzni a stroke-ot.

A napokban mutattuk be a Vízsodorta históriák Füssön készült részeit. Nem tudtunk mindent megfilmesíteni, hiszen vannak dolgok, amelyeket nem is lehet visszaadni a filmkockákon. Munkánk során számos töredék maradt fenn, melyek írott formában sokkal inkább összeállnak és megelevenednek. A 700 lakosú Komáromfüss lakói sokat meséltek nekünk. Mi pedig leírtuk őket, hogy egyetlen történet se menjen veszendőbe. Ezt találják a Barangolóban Zalka Lóránd tollából.

Szabó B. Csilla kínálata: Lazacpisztráng leves és rumos-diós golyók, Vas Gyula pedig a Mazda2 Hybrid Select autót tesztelte.

Szurkoló rovatunkban Rajkovics György arról ír, hogy a katari világbajnokság is megmutatta, felesleges a politikát bevinni a pályára, sőt, jobb, ha a politika messziről elkerüli a stadionokat, a válogatottakat és úgy általában a sportot.

Ondík Gábor: Sikeres ősz után még jobb tavasz? A klubtörténet második legjobb őszi idényével, három ponttal a címvédő Slovan mögött zárta a Fortuna Liga őszi évadát a dunaszerdahelyi DAC. A dunaszerdahelyi sárga-kékek Adrian Guľa személyében új vezetőedzővel vágtak neki az idénynek.

A hátlapon Erzsébet királyné csodaszép eperjesi szobra, Stróbl Alajos munkája látható. Lapunkban megtalálják a műsort és a keresztrejtvényt. Rendelje meg, akár karácsonyi ajándékként is, vagy vásárolja meg a kioszkokban, a postán, vagy a Slovnaft üzemanyagtöltő állomásokon.