Kétmilliárd eurójába kerülhet az országnak egy kemény lezárás
A pénzügyminisztérium alá tartozó Költségvetéspolitikai Intézet legfrissebb elemzéséből kiderül, mennyibe kerülne Szlovákiának, pontosabban mennyi pénzt bukna az ország, ha egy újabb, minden eddiginél keményebb, háromhetes lezárásra lenne szükség a járvány miatt.
A járványügyi mutatók ugyan lassan, de biztosan javulnak, mégis korai lenne kizárni, hogy nem lesz szükség egy újabb, a kormány által korábban belengetett szigorításra. Az intézet kutatásának talán legmegdöbbentőbb tanulsága, hogy
2%os GDP-kieséssel járna egy ilyen háromhetes lezárás, ez mintegy 2 milliárd eurót venne ki a szlovákiai adófizetők zsebéből.
Óriási veszteségeket szenvedne a munkaerőpiac is, a legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább tízezer munkahely szűnne meg, olyan hosszabb távú károkat okozva ezzel, melynek gazdasági hatásait még három év múlva is érezné az ország.
Fontos tehát belátnunk, a járványügyi mutatók javulása jót jelent ugyan, de nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk, ha ugyanis a trend megfordul, tényleg egyetlen, eddig ki nem próbált megoldás marad, a tavaszi, olaszországi állapotokhoz hasonló kőkemény lockdown, amely
nem csak néhányhetes kellemetlenséget jelentene, hanem a következő évekre alapjaiban rengetné meg a szlovák nemzetgazdaságot.
A szakemberek szerint a fenti forgatókönyvhöz hasonló szituáció kis híján tavasszal is kialakult, akkor ugyan nem a járványhelyzet komolysága és a kormány döntése, hanem a beszállítói láncok elakadása miatt voltak óriási gazdasági kiesések, különösen a kisvállalkozói szektorban. Az intézet munkatársai által felvázolt forgatókönyv szerint egy háromhetes kemény lockdown 2024-ben is éreztetné a hatását: 1,5%-kal kisebb gazdasági teljesítmény, 0,5%-kal nagyobb munkanélküliség. Az alábbi ábrán fekete és kék vonal jelöli a GDP prognosztizált alakulását, normális "ügymenet", illetve egy háromhetes kemény lezárás esetén.
Az eddigi előrejelzések alapján a gazdasági növekedés a járvány ellenére sem áll meg Szlovákiában, igaz a vártnál jóval alacsonyabb erősödést jósolnak: 3,3% körül. 2022-re már rózsásabbak a kilátások, áll az IFP jelentésében, köszönhetően főleg az Unióból érkező támogatásoknak a GDP 6% fölötti növekedését várják az elemzők, ugyanakkor azt prognosztizálják, 2024-ben, amikorra az eddigi EU-s támogatások lejárnak, az újakra pedig még várni kell, 0,3%-os növekedés várható.
Az átlagos reálbérek a vizsgálat szerint 3,7%-kal nőhetnek az idén, de nő sajnos a munkanélküliség is (7% körül jósolják), 2022-től várják a fokozatos javulást. Az infláció mértékét körülbelül 1%-ra teszik.
