Karanténban is jogosultak vagyunk betegellátásra

2020. március 11., 11:47
Matus Tibor

A központi válságstáb kötelező 14 napos karantént rendelt el azok számára, akik a legfertőzöttebb országokból: Olaszországból, Kínából, Iránból vagy Dél-Koreából tértek haza. Mindez érzékenyen érintheti azokat, akiknek nincs megfelelő anyagi tartalékuk. Mit is jelent a családi költségvetésnek, ha kénytelenek vagyunk a koronavírus miatt házi karanténba vonulni?

Szociális biztosító
Fotó: dunaszerdahelyi.sk/Nagy Attila

Amennyiben az orvos vagy a higiénikus a koronavírus gyanúja miatt elrendeli a házi karantént, azzal azt szeretné elérni, hogy minél kevesebb még egészséges emberrel találkozzunk. Tehát, szüneteltetünk kell a társadalmi kapcsolatainkat, a munkahelyi kapcsolatainkat, minden olyan tevékenységet, amely során kontaktusba kerülhetünk más emberekkel.

Megszegni nem érdemes, mert akár 1 650 eurós büntetést is kiróhatnak.

A szomszédos Csehországban még magasabb a büntetés. Aki Olaszországból tért haza, és nem tartja be az előírásokat az akár 118 ezer eurós, azaz hárommillió cseh koronányi büntetést kockáztat. Csehországban a karanténban lévőknek előírják, hogy vásárlásaikat vagy az internetes oldalakról, vagy barátok rokonok segítségével ejtsék meg úgy, hogy a vásárolt holmit az ajtó előtt tegyék csak le.

Egyszerűsített eljárás

Az általános orvos Szlovákiában a koronavírus gyanújával úgynevezett "mobil munkaképtelenséget" írhat ki. Az igazolást az orvos egyenesen a Szociális Biztosítónak küldi el, hogy ezzel is csökkentsék a páciens mozgását. A Szociális Biztosító pár napja egyszerűsítette a betegség- és ápolói biztosítást kérők igénylési eljárását annak érdekében, hogy korlátozzák a nyilvános kapcsolatokat.

Ha a mobil munkaképtelenség oka a karantén, a biztosító társaság azt akkor is elfogadja, ha a kezelőorvos akár három nappal visszamenőleg állította ki.

A szülő a Szociális Biztosítóhoz telefonon vagy kitöltött formanyomtatvány beadásával nyújthatja be igényét. A formanyomtatvány elérhető a weboldalon a "Koronavírus ápolási igény" („Žiadosť o ošetrovné pre koronavírus“) név alatt.

A 10 év alatti gyermekeknél: A Szociális Biztosító ellenőrzi, hogy az adott gyermek iskolája karantén elrendelése miatt lett-e bezárva. Az iskola fenntartójának ezt be kell jelentenie a saját weboldalán. Ezt követően a biztosítottnak, amennyiben alkalmazott, tájékoztatnia kell munkáltatóját, hogy nem tudja elvégezni a munkáját (telefonon vagy e-mailben).

A 10 év feletti gyermekeknél: A szülőnek telefonon fel kell vennie a kapcsolatot a gyermekorvossal, és követnie kell az utasításait. Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a gyermeknek személyes és teljes munkaidős kezelésre van szüksége, annak ellenére, hogy a betegség még nem fejlődött ki, akkor megerősítheti az ápolói ellátás iránti kérelmet, és elküldi a Szociális Biztosítóhoz.

A betegszabadságra való jogosultság legfeljebb 10 naptári napig tart. Ennek összege a napi kirovási alap (egy alkalmazott esetében például a napi átlagos bruttó bér) 55 százaléka. Az önkéntes betegségbiztosítottnak, hogy jogosult legyen erre az ellátásra, a karantén megelőző két évben legalább 270 napos betegbiztosítással kell bírnia. Ha a karantén hosszabb, mint tíz nap, a Szociális Biztosító elfogadhatja a hosszabbítást a tényleges igényeknek megfelelően.
Betegségi ellátás a karantén alatt

Amennyiben valaki, aki visszatért egy kockázatos területről, vagy aki még nem utazott, de a betegség tüneteit észleli, keresnie kell a háziorvosát. Az orvos kiadja az igazolást a munkaképtelenségről,  feltüntetve a vonatkozó diagnózist. A betegtől telefonszámot kér, és visszaellenőrzi.

A beteg hiányzó aláírásától függetlenül az orvos  elküldi az igazolás II., IIa. és III. részét a Szociális Biztosítónak. A biztosító társaság ezután megküldi  az igazolás IIa-részét a munkáltatónak, amennyiben a beteg alkalmazott. A PN egyéb részei a Szociális Biztosítónál maradnak további eljárások céljából. A biztosított személynek, aki alkalmazott, telefonon vagy e-mailben kell tájékoztatnia a munkáltatót a munkavégzés akadályoztatásáról.

A betegségi ellátás a betegszabadság 1. és 3. napjára napi kivetési alap 25% -át teszi ki (minden naptári napra, beleértve a szombatot és a vasárnapot is), és a 4. naptól napi kivetési alap 55% -a jár.

Az első tíz napban a betegbiztosítási ellátást a munkáltató fizeti, és az ellátást csak a 11. naptól kezdve terheli a Szociális Biztosítót. Mivel statisztikailag a legtöbb munkaképes korú embernél a betegségnek könnyebb lefolyása van, és a karantén is csak két hétig tart, a teher legnagyobb része a munkaadókra, azaz a vállalatokra és intézményekre hárul.

Idén a munkaképtelenség miatt betegségi ellátás maximális összege napi 36,634 euró lehet.

A 30 napos naptári hónapért a Szociális Biztosító legfeljebb 1 099,10 EUR-t fizet a biztosítottnak, a 31 napos naptári hónapért pedig 1 135,70 EUR-t. Az ellátás kiszámításához a maximális napi kivetési alapot a két évvel ezelőtti átlagos havi bér kétszeresét veszik alapul.

A minimális betegségi ellátásokat idén a tavalyi 477 eurós legalacsonyabb kivetési alapszerint határozták meg.

Például, ha egy kisvállalkozó a tavalyi minimálbázisból fizet járulékokat, akkor az munkaképtelenség első három napján napi 3,92 euró, a negyedik naptól pedig napi 8,63 euró betegbiztosítási ellátást kap.

Amennyiben a munkaképtelensége 30 napig tart, összesen 244,80 eurót, illetve 31 napos hónap esetén 253,40 eurót kap.

Ki fizeti a betegségi ellátást?

Az alkalmazottak:
Az első tíz napban a munkáltató jövedelemkompenzációt fizet (az 1-3. napon a napi kivetési alap 25% -a, a 4. naptól a napi kivetési alap 55% -a), a Szociális Biztosító 11. napja után fizeti betegségi ellátásokat (a napi kivetési bázis 55% -a).
A betegségi ellátásra való jogosultság 52 héttel a PN megkezdése után jár le

A kisvállalkozók:
A Szociális Biztosító az önálló vállalkozóknak és az önként betegbiztosított személyeknek a munkaképtelenség 1. napjától (az 1. naptól a 3. napig a napi kivetési bázis 25% -a, a 4. naptól pedig a napi kivetési bázis 55% -a) fizet.

Kövesse facebook oldalunkat is!