Jöhet a szociális álom?
A választások eredményéből következtetni lehet arra, hogy a szociális állam eszmeiségét támogató kormány alakul Szlovákiában, amely szerda óta valóság. A Smer és a Hlas már a kormányalakítási tárgyalásokat megelőzően is jelezte a prioritásait, amelyek, ha teljesülnek, álomszerű segítség vár a rászorulókra, az idősekre, illetve a bérből és fizetésből élőkre. Vajon lesz-e erre elég forrás?
Az ellenzék és a liberális sajtó olcsó populizmust emleget, de hogy igaza van-e, csak hónapok vagy évek múlva tudjuk meg. Az államkassza helyzetéről esett szó bőven a kampányban, idén az államháztartási hiány 3,5 százalékpontos növekedésére számítanak az elemzők, ami a GDP 5,5 százalékát jelenti, és ez kicsit sem kedvező adat. Több oka is van, az inflációnak például a szociális kiadásokra gyakorolt késleltetett hatása, a magas energiaárakat kompenzáló intézkedések, és az elfogadott tartós hatású jóléti intézkedések.
A magas infláció némi visszaszorulásának eredményeként a lakossági fogyasztás élénkülése várható, ezzel összefüggésben a reáljövedelmek elhúzódó csökkenése megállhat, ami elősegíti a fogyasztói kereslet élénkülését. Emellett a háztartásoknak lesz forrása megtakarításaik fokozatos feltöltésére is.
A negyedik Fico-kormány prioritásait egyelőre nem ismerjük tételesen, de az a választási programokból is kiderült, hogy a jövőben erősödhet a szakszervezetek szerepe, amely a munkavállalók és a vállalkozói közeg szempontjából is kulcsfontosságú. A Smer a legtöbb esetben élesebben fogalmaz, mint a Hlas, de nagyon hasonló a világlátásuk, és a gazdasági kérdések többségében is egyetértenek, elvégre vállaltan szociáldemokrata pártokról van szó. A Szlovák Nemzeti Párt gazdasági kérdésekben nem játszik túl nagy szerepet, ez megmutatkozik a kormányzati posztok elosztásában is.
Nyilván kevés vállalkozónak és munkáltatónak fog tetszeni, hogy az éjszakai, szabad- és ünnepnapi munka javadalmazása területén, valamint a túlórák korlátozása érdekében további intézkedéseket, illetve szigorításokat helyeztek kilátásba. Ebből a szempontból a mikéntek lesznek fontosak, mert ezen múlik majd, ki fogja megszenvedni a magasabb bérek árát.
A vásárlók vagy éppen a vállalkozói szektor, mert ez sem mindegy a szociális állam koncepciója alapján.
Az már most nyilvánvaló, hogy az energiaárak emelkedésének kompenzációja lesz a kormány gazdaságpolitikájának első fokmérője, hiszen a januártól ígért áremelkedés súlyosan érintené a háztartások jelentős részét. Peter Pellegrini, a Hlas-SD elnöke a hétvégén jelezte, a gazdasági tárca élére jelölt Denisa Saková máris megkezdte a konzultációkat erről a kérdésről, és segítséget fognak nyújtani az embereknek.
A mikéntekre még nem kaptunk választ, csak arra, hogy lesz árkompenzáció, de teljesen egyértelmű, hogy ez a támogatás jelentős forrásokat fog felemészteni a költségvetésből. Annál is inkább, mert Pellegrini képtelenségnek tartja, hogy az év hátralévő néhány hetében ki tudnák dolgozni a személyre szabott támogatási rendszert. Így vélhetően az árak a fogyasztók nagyobb csoportja számára lesznek valamilyen módon dotálva.
Az is teljesen egyértelmű mindkét párt programjából, hogy az idősek megsegítését fontos célnak tartják. A Smer így fogalmaz: az idősek mindenekelőtt a szlovák társadalom legsebezhetőbb alkotóelemét jelentik, amelyet a társadalomnak különösen meg kell védenie és szociálisan segítenie kell. A Hlas emellett a teljes értékű 13. nyugdíjat is kiemelt célnak tekintette a választások előtt, amiről nem tett le, ellenkezőleg, a párt jelezte, ezen a téren minél gyorsabban lépni akarnak. Idén még nem, de jövőre már az átlagos havi nyugdíj összege járna minden nyugdíjasnak. A parlament első ülésén meg is kapták érte a kritikát Igor Matovič eléggé elvadult beszédében. Mivel az átlagnyugdíj összege több mint 600 euró, így ez több százmilliós pluszkiadást jelentene, amelynek meg kell találni a forrásait, de ez már a smeres pénzügyminiszter dolga. Egyébként is, egy kormánynak mindig arra van pénze, amire akarja, hogy jusson…
A bőséges szociális osztogatás az elmúlt három évben is jellemző volt, s úgy tűnik, ez folytatódik tovább, komoly megszorításokra nem igazán kell számítani. Ezek azonban csak ígéretek, a valóságot majd a kormányprogramból tudjuk meg, amelyre még várni kell néhány hetet. Arra azonban mérget vehetünk, hogy a különadók terítékre kerülnek. A Hlas ebben a kérdésben óvatosabban fogalmazott, a Smer, illetve elnöke Robert Fico nyíltan beszélt a bankadó lehetőségéről, ami a jelzáloghitelek kamatlábainak csökkentését szolgálná. Sőt, nagy valószínűséggel nem csupán a pénzintézeteknek kell felkészülniük kemény tárgyalásokra egy Fico vezette kormánnyal, hanem az egészségügyi biztosítóknak is. Erre egyébként volt már példa a korábbi szocialista kormányok idején.
A Hlas politikusai által vezetett gazdasági és szociális minisztériumokban tehát nem fognak unatkozni a hivatalnokok, miközben a lehetőségeik a Smer vezette pénzügyminisztériumtól függenek majd. Nyilvánvaló, az átlagpolgár számára vonzó a szociálisan gondolkodó állam, amelyből egy-két elemet már érzékelt a lakosság a korábbi Fico-kormányok idején: ilyen az ingyenes vonatközlekedés vagy az ingyenes iskolai ebéd.
Most viszont az a probléma, hogy miközben a lakosság életszínvonala csökkent, Szlovákia gazdasági helyzete elkeserítő. Vagyis amikor a lakosság széles rétegei még inkább kiéhezettek a támogatásokra és az állami segítségre, a kassza üres. Azaz sok-sok mínusz euró van benne, magyarul úszunk az adósságban. Tegyük mindjárt hozzá az igazság kedvéért, hogy a családi pótlék emelése vagy az adóbónusz jelentős megnövelése javított a családok helyzetén.
A kérdés csak az, fenntarthatók-e ezek az intézkedések? A lecke tehát fel van adva, az elkövetkező időszakban kiderül, Robert Fico harmadik próbálkozása az SNS-szel több sikert hoz-e neki, mint korábban, mert ahányszor koalícióra lépett a nemzeti párttal, mindig elbukott a következő választáson.
Megjelent a Magyar7 2023/43.számában.
