Harc a túlélésért - tönk szélén a szlovákiai vendéglátósok
A járvány első hulláma idején a szlovákiai éttermek bevételei a Statisztikai Hivatal adatai szerint 40 százalékkal visszaestek, és hasonló forgatókönyv várhat rájuk most is. A vendéglátóipar igazából még fel sem eszmélt az első lezárás utáni sokkból, de a sarkon már további kellemetlenségek leselkednek rá. Meg kell küzdenie a külföldi látogatók hiányával, alkalmazottainak elszivárgásával a bizonytalan lét következében vagy a környező országokkal összehasonlítva is magas áfával. Biztos, hogy mindent megtesz az állam a megtizedelt ágazat megsegítése érdekében?
A kormánykoalíció ígéretet tett arra, hogy a gazdaságot a harmadik hullám idején nem zárja be teljesen. Ez lehet talán az első lépés ahhoz, hogy ősszel a harmadik hullámmal együtt ne árasszon el bennünket az éttermek csődhulláma is, véli a pravda.sk.
A csődtől a kormány védheti meg az éttermeket, ahogyan azt például a koronavírus első hulláma idején leginkább sújtott Észak-Olaszországban tették,
ahol a vendéglátóipar és a lakosság támogatását speciális étkezési utalványokkal biztosították. A szomszédos Bécsben pedig egyszeri 50 eurós támogatásokat nyújtottak a többtagú háztartások és 25 eurós támogatást az egytagúaknak, amit csak a város éttermeiben használhattak fel. Ausztria ráadásul megduplázta az étkezési utalványok napi összegét 4-ről 8 euróra, írja a témával kapcsolatban a Hospodárske Noviny.
A kormány ígéretei azt jelentik a vendéglátóipar számára,
hogy a rosszabbodó járványügyi helyzet ellenére is fogadhatnának vendégeket. Azok, akiket már beoltottak, korlátozások nélkül beülhetnének egy vendéglőbe, a beoltatlanok azonban valószínűleg csak negatív teszteredménnyel a zsebükben tehetik meg ugyanezt, amit maguknak kell megfizetniük.
Persze, ez még csak javaslat, amit a Közegészségügyi hivatal vagy az egészségügyi tárca még módosíthat.
A pravda.sk szerint a helyzetet kiválóan szemlélteti a beígért kártérítési törvény története is, amivel kapcsolatban az is kétséges, hogy egyáltalán valaha elfogadják-e. A Richard Sulík által vezetett gazdasági tárca által kidolgozott tervezet ugyanis a Sulík és Matovič közti vita miatt az íróasztal fiókjában végezte. Háromszor is előterjesztették, de egyik alkalommal sem ment keresztül a kormányon. Heger kormányra kerülésével a terület a pénzügyminisztérium, azaz Matovič hatáskörébe került, azóta csend van felőle. Ahelyett, hogy a miniszter ismertette volna a kártérítési törvény világos körvonalait, vagy hatékony rendelkezéseket mutatott volna az ágazat megsegítésére, Matovič inkább újfent facebook-huszárkodik a beszúrt szputnyikjával.
Közben az ágazat tengődik.
A felmérések szerint a második hullámot az éttermek 9 százaléka nem élte túl, a vendéglátóiparban vállalkozók majdnem fele (46%) jelez kevesebb vendéget, mint a járvány előtt volt, és 90%-uknak voltak kisebb bevételeik idén tavasszal, mint tavaly.
Ami pedig az idei nyarat illeti, a gasztrovállalkozók igyekeznek törleszteni az adósságaikat, s bár a második hullám lecsengése után korlátozás nélkül nyitva tarthatnak, de továbbra is feszültségben élnek amiatt, hogyan élik túl az elkövetkező hónapokat. A nyári szezon közepén is fagyos a hangulat az ágazatban, az éttermek ugyanis messze nincsenek túlzsúfolva, írja a webnoviny.sk. A gondot az is okozza, hogy az emberek a lezárásoknak köszönhetően megváltoztatták az étkezési szokásaikat, többnyire otthon főznek, vagy olcsóbb étkezési alternatívákat választanak.
A világjárvány harmadik hullámától való félelem egyre nő, az újabb lezárás képe pedig mindenkit megrémít.
A tulajdonosok szerint az éttermek 52%-ának van veszélyben a léte egy újabb lockdown esetén.
A kormány nem tanult az első hullámból, és a vállalkozók úgy érzik, hogy a másodikból sem, a felkészülés az őszre pedig a nullával egyenlő. Pedig a vállalkozóknak arra lenne szükségük ebben a bizonytalan helyzetben, amikor a létük a tét, hogy tudják, mi lesz a terv az esetleges harmadik hullám esetén, mik lesznek a működés egyértelmű szabályai, és milyen segítségnyújtásra számíthatnak.
