Gazdálkodj okosan! - Sikerül-e a településeknek megbirkózniuk az egyre nehezebb gazdasági helyzettel?
Takarékoskodni, adót emelni, várni az állami támogatásra? Vajon miképp sikerül a településeknek megbirkózniuk az egyre nehezebb gazdasági helyzettel? Bodrogközi és Ung-vidéki polgármestereket kérdeztünk.
Nagyszelmenc neve – a lapunk megjelenésekor éppen 6 hónapja tartó orosz–ukrán háború kapcsán – még azok számára is ismertté vált, akik nem tudták, hogy ez a kis híján 600 lélekszámú község a szlovák–ukrán határszakasz egyetlen gyalogos átkelője. Nagy Lajos polgármester a közösségüket másfél hónapon át napi szinten érintő háborús helyzetből adódó váratlan pluszköltségek közül elsőként a mintegy 7 ezer eurót kitevő szemételszállítási díjat emelte ki.
Ezt természetesen haladéktalanul ki kellett fizetniük, saját forrást voltak kénytelenek találni, amit az állam a mai napig nem térített meg nekik. A járási hivataltól ugyan kaptak ilyen jellegű ígéretet, remélik, ha a bürokratikus kérelmezési „körök” végére járnak, egy szép napon a pénz is megérkezik.
A válsághelyzettel kapcsolatos egyéb költségeiket fedezte a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása utólagosan megítélt keretösszege. Egyelőre nem emelkedtek az energiaszámláik, a szolgáltatók még nem értesítették őket a várható drágulás mértékéről. Felkészültek rá, hogy kézhez kapva az éves elszámolásokat, jövő év elején nagy meglepetés érheti őket.
Az idei költségvetéssel sikerült összhangban maradniuk, a tervezett munkálatok, felújítások eddig is megvalósulhattak. A váratlan költségekre előirányzott keret egyelőre fedezi a magasabb áron beszerezhető építőanyagokat. Hamarosan kezdik a községháza szomszédságában lévő közösségi épület korszerűsítését, amit év végéig be is fejeznek. Az esti közvilágítás egyelőre még a megszokott üzemmódban működik. A községi épületeket nemrégiben korszerűsítették energetikai szempontból, így gazdaságosabban működnek.
A szomszédos Kaposkelecsény polgármesterétől, Varga Tibortól megtudtam, hogy a takarékosság jegyében néhány tételt átcsoportosítottak a költségvetésben. Több tervezett munkát, mint például a községi parkok rendbetételét, az önkormányzati telkek elkerítését, a helyi utak aszfaltozását, a sáncok és kanálisok rendezését is önerőből szerették volna megvalósítani. A megnövekedett költségek miatt viszont ezek, legjobb esetben is, csak részben valósulhatnak meg azokon a szakaszokon, ahol lehetetlen elhalasztani.
A községi hangszórókábelek felújítását azonban nem tudják idén folytatni, ahogy a falu konyhája sem kaphat már az elkövetkező hónapokban újabb gépeket.
A polgármester szerint továbbra is nagy teher a magas munkanélküliség. Mint mondja, nagyon sokan kérnek munkát az önkormányzattól, de nem tudja bővíteni a községi alkalmazottak számát, mert egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe. Pedig munka lenne elég, állítja Varga Tibor, aki hivatalba lépésétől tudatosan fogja vissza a fölösleges kiadásokat, a spórolás híve. Az energiatakarékosság is ennek a hozzáállásának és a hosszú távú tervezésének a része. A két évvel ezelőtt, pályázati támogatásból vásárolt prémium kategóriás kondenzációs gázkazánnak és fűtőtesteknek köszönhetően a községi hivatal épületét sokkal költséghatékonyabban tudják fűteni. Ez manapság kétségkívül nagy előny, mondta. Arról is érdeklődtem, vajon a falu népe összetartó-e, a közösségért való tenni akarás jegyében hajlandó-e ma is kalákában dolgozni… Varga Tibor sűrűn bólogat.
Sokat tudtak takarékoskodni azon, hogy amit csak lehetett, igyekeztek helyi mesterekkel, közösségi munkával megoldani.
Példaként említi a helyi sportszervezet tevékenységét. A faluban 2019-ben újraalakult a futballcsapat. Az elavult sportöltözőt és a gazos sportpályát, az ide tartozó infrastruktúrával együtt, elismerésre méltó társadalmi munkával hozták rendbe és tartják fent. Örömmel nyugtázta, hogy Kaposkelecsény a régió azon kevés településeinek egyike, ahol a szelektálásra ösztönző hulladékszállítási díj meghozta a várt eredményt: sikerült csökkenteni a szemétdíjat, mert kimutathatóan kevesebb lett a kommunális hulladék.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási tilalom idején megpróbálkoztak a közvilágítás éjjeli lekapcsolásával, de a lakossági panaszok miatt ezzel felhagytak. A régebbi égőket LED-izzókra cserélve igyekeznek csökkenteni a közvilágítás energiafogyasztását.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válságos helyzet nemcsak az önkormányzatokat sújtja, hanem a lakosságot is.
Ezt szem előtt tartva a helyiek továbbra is ingyenesen használhatják a községi edzőtermet, a rendezvényekre, a futballmeccsekre sem kell belépőt váltani. Az év során a községi autóbusszal több alkalommal is térítésmentesen szállították színházi előadásra, strandolásra a jelentkezőket. A helyzetet összegezve elmondta, hogy a kilátástalanság a legrosszabb, az, hogy semmi pozitív változásra nem számíthatnak. Bíznak viszont abban, hogy az állam végre felismeri kötelességét és kisegíti az önkormányzatokat, kompenzálja megemelkedett energiaköltségeiket. Az alapiskola, élve az iskolaügyi minisztérium által felkínált lehetőséggel, kérvényezte többletkiadásainak a megtérítését. Varga Tibor reménykedik, hogy befut a pénz.
Kukó Miklós, Zétény község polgármestere éppen a beszélgetésünket megelőző napokban vásárolt a közvilágítás lámpatesteibe korszerű LED-izzókat, amelyeknek feleakkora a fogyasztása, mint a meglévőknek. Úgy véli, hosszú távon mindenképpen észszerű, megtérülő befektetés, mert kisebb átalakítással lehetővé teszi a meglévő lámpatestek energiatakarékosabbá tételét. Két évre ütemezték be a teljes körű izzócserét. Az éjszakai közvilágítást egy órával csökkentették. A községi hivatalban hőszivattyús rendszer váltotta a régit, az ősszel kezdődő fűtési szezon lesz az első év, amely majd megmutatja, mennyit is takarékoskodtak.
Ez a változás ugyan megnöveli a felhasznált áram mennyiségét, de ebből kifolyólag fogyasztóként az önkormányzat más kategóriába került és kedvezőbb árat kaphatott. A drágulás mértékéről a szolgáltató még nem küldött értesítést. A falu megtakarításait felemésztette az építőanyagok árának durva emelkedése. A még befejezés előtt álló közösségi nagyterembe eredetileg tervezett időtálló, masszív faparketta helyett kénytelenek voltak olcsóbb megoldást választani. Eltekintettek az új asztalok és székek vásárlásától is, nehéz időkben jó szolgálatot tesznek a meglévő régiek. A jogalanyisággal bíró, önállóan gazdálkodó alapiskola igazgatónője arról tájékoztatta Kukó Miklós polgármestert, hogy a meglévő költségvetési keret valószínűleg elegendő lesz energiaszámláikra.
A szemétszállítási díj megemeléséről már megkapta az értesítést a község, ennek fedezetét majd be kell építeni a jövő évi költségvetésbe.
A helyi adók emelése helyett a községi földek eddigi nagyon előnyös bérleti díjának emelését szorgalmazza a falu vezetősége a községi bevételek növelésére.
Zárásképpen megemlíti, hogy csodálja és csendben irigyli akár a magyarországi, akár az erdélyi testvértelepüléseket, amelyek a különböző pályázatokon elnyert támogatásoknak köszönhetően folyamatosan fejleszthetnek. Nem érti, hogy a hazai önkormányzatokat miért ítéli a kormány „egy helyben topogásra”. Nagy bajok vannak mifelénk e téren, állami szinten, mondta.
Kisgéres polgármestereként Furik Csaba nehézségbe ütközött az idei költségvetés véglegesítésekor. Mint mondja, művészet volt megtervezni az energiaköltségeket, ráadásul januártól az állam megemelte a közalkalmazottak fizetését, de erre nem biztosított forrásokat. Nehezményezi a községek finanszírozásáról szóló törvénymódosítást, ami ugyan látszatra többet juttat az önkormányzatoknak, de a valóságban kevesebbet kapnak, mint amennyi járna nekik. A módosítás előtti időkben a települések nagyobb arányban részesültek a jövedelemadóból. A kutya ott van elásva, hogy az állam az egyik kezével osztogat, a másikkal meg elvesz.
Most, hogy a rezsiköltségeken át a szociális juttatásokig minden emelkedik, a feladott leckét csak úgy teljesíthették az önkormányzatok, hogy bizonyos tervezett beruházásokat, fejlesztéseket el sem kezdtek. Mint mondja Furik Csaba polgármester, csak a fejlesztésekre szánt pénzből tudják fedezni az említett többletköltségeket. Kénytelenek spórolni, szeptembertől egészen biztos még egy ceruzát vagy szöget sem vesznek a hivatalba. Polgármesterként ilyen szűkös, feszített helyzetben még soha nem érezte magát, ráadásul az eddig elvégzett beruházások számláit is ki kell fizetnie. Már egy éve várnak arra, hogy végre valahára megérkezzen a község számlájára az a 20 ezer euró, amit egy uniós pályázatból utólagosan visszaigényelhettek. Az új költségvetési tervben jól jön majd vastartalékként, legalábbis az összeg egy része.
Megjelent a Magyar7 hetilap 34. számában.
