Elektronikus Szlovákia - a forradalom ezúttal elmaradt
Forradalmi digitális projektet jelentett be múlt héten Veronika Remišová. Az áttörést jelentő újítás egyelőre egy belépési kódot tud kigenerálni. Tényleg csak ennyit tud. A forradalom elmaradt.
„Elindítjuk a Szlovákia mobilban nevű, áttörést jelentő projektet, amely hozzáférést biztosít az állam elektronikus szolgáltatásaihoz, egyszerűen, egy mobiltelefonon keresztül” – közölte múlt hétfőn Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes, beruházásokért, régiófejlesztésért és informatizációért felelős miniszter, a kormánykoalícióban alaposan lesoványodott, miniszterét és parlamenti frakcióját is elvesztő Za ľudí párt elnöke. A nyilatkozat, gondolom, erős izgalmi állapotba hozott minden állampolgárt, aki már próbált a kilencvenes évek végének webdizájnját idéző, diszfunkcionális, viszont nagyon drága Smer-örökség, a slovensko.sk központi közigazgatási portálon bármit is elintézni; valamint a teljes programozói szakmát. Az okostelefonokra optimalizált alkalmazás azonban buta, mint a föld. Egyelőre annyit tud, hogy egy egyszeri belépési kódot generál a slovensko.sk-ra, valamint van benne egy naptár az állami ünnepekkel, és bizonyos befizetési határidőkkel. E sorok írója még nézegette, nyomkodta egy kicsit, hisz az nem lehet, hogy csak annyit tudjon a forradalmi alkalmazás. De. Tényleg nem jó másra. De ne szaladjunk ennyire előre.
A slovensko.sk, a központi közigazgatási portál, hosszas és drága előkészítési munkálatok után, többszöri halasztást követően, 2015-ben kezdte meg működését. Aki már állt sorba postán, hivatalban, vásárolt okmánybélyeget, hogy kikérhessen ilyen-olyan nyomtatványt – azaz mindenki, aki valaha is intézett már bármilyen hivatalos dolgot a világnak e szegletében – csak üdvözölhette, hogy nem kell majd feleslegesen sorakozni, tollal nyomtatványokat kitöltögetni, esetenként fénymásoltatni, hitelesíttetni, stemplicsattogást hallgatni, hanem fotelje kényelméből mindent elintézhet. A közigazgatási portálon levő hivatali postafiókjába bejövő levelekről értesítést kap. Az állami szervek pedig nem fogják az állampolgárt postásnak használni, hogy egymás között küldözgessenek olyan információkat – szigorúan papíralapon –, amelyekhez egyébként is hozzáférhetnének. Ám az elmélet és a gyakorlat között legalább olyan különbség van, mint az utazási iroda katalógusában lévő, grafikus programban megdolgozott fénykép, és a kitört ágylábú, csótányos szállodai szoba között, ahol ráadásul nincs is minden pia az all inclusive csomagban.
A portál használatához csippel ellátott személyi igazolvány, és egy kártyaolvasó szükséges.
A belépési adatokat a belügyminisztérium ügyfélközpontjában aktiválják. Innen az ember hazamegy, letölti a számítógépére a belépéshez szükséges programot, beszúrja a kártyaolvasót, a megfelelő oldallal belehelyezi a személyi igazolványát. Lehetőség nyílik hitelesített elektronikus aláírás aktiválására is. És aztán már semmi nem állhat az elektronikus ügyintézés útjába az 50 millió euróból fejlesztett rendszerben, amelyet olyan szerencsétlen szerződéssel vett át az állam a fejlesztőtől, hogy még a forráskódokat sem adták át. Azok egy páncélszekrényben vannak, lezárt borítékban, és csak bizonyos, kritikus helyzetekben nyithatók ki.
A felület csak látszólag felhasználóbarát. Ha nem tudjuk, merre induljunk, élethelyzetek alapján választhatjuk ki, merre kattintsunk. Ezek alatt viszont már a legdurvább hivatali zsargonnal szembesülünk. Aki nem tudja, pontosan melyik nyomtatványra van szüksége a sok közül, az nem kap semmilyen fogódzót. Azt már Pavel Karel, az állami Elektronikus és Hálózati Szolgáltatások Nemzeti Ügynökségének (NASES) igazgatója is kimondta, egy tízéves rendszert kár toldozni-foldozni, teljesen újra van szükség. A most nagy rössel beharangozott app mindössze a portálra való belépést könnyíti meg.
"Amikor egy ügyfelem kérésére honlapot készítek, azt nem az ügyfelemnek, hanem az ügyfelem ügyfeleinek készítem, az ő szemüvegükön át, az igényeiknek megfelelően kell lefejleszteni és programozni. Az állami IT-projektek esetében a fő probléma az, hogy nem az állampolgár, hanem egy államigazgatásban dolgozó bürokrata nézőpontjából készülnek. Nem azt nézik, hogy mi lenne ideális az állampolgár számára, gyakran azt a nézőpontot érvényesítik, hogy ezt így kell, mert harminc éve így csináljuk. Egy hivatalnok, aki évtizedeket dolgozott a köz- és államigazgatásban, egyszerűen nem tud más nézőpontot felvenni" – mondta lapunknak Marcinkó Adrián, a WADO Digital ügynökség ügyvezetője.
Az informatikai projektek – főként az állami szférában – könnyen a kormánypártok kifizetőhelyeivé válhatnak. Az informatikai fejlesztés, tanácsadás ugyanis immateriális, ilyen címen gyakorlatilag tetszőleges összeg számolható el. Ennek piactorzító hatása is van.
"Főleg a Smer-kormány idején kvázi fantomcégek működtek a fővárosban, ahol programozók tömegei, jóval a piaci ár felett nyújtottak nagyon gyenge teljesítményt. A lényeg az volt, hogy az erre kifizethető forrásokat el tudják számolni" – mondta. Így volt ez egyébként a slovensko.sk esetében is, melyet eredetileg teljes egészében európai uniós forrásokból kellett volna finanszírozni, ám az EU által észlelt közbeszerzési hiányosságok miatt a fejlesztésre kapott források egy részét vissza kellett fizetni.
Marcinkó egyébként maga is a digitális köz- és államigazgatás elkötelezett híve lenne, ha az egy átgondolt, és következetesen végig vitt folyamat lenne. A jelenlegi rendszer azonban hibrid.
"Cégvezetőként, ha például támogatott munkahelyekkel kapcsolatos ügyintézést folytatok a munkahivatalban, tollal, papíron töltök ki egy nyomtatványt. Aláírni viszont már csak elektronikusan tudom. Ez nonszensz" – enged betekintést a hazai elektronikus ügyintézés sötét oldalába.
Az elmúlt húsz évben történtek előrelépések az elektronikus köz- és államigazgatás területén, de attól, hogy kényelmesen, mindent el tudjunk intézni elektronikusan, még nagyon messze vagyunk – vélekedik Asztalos Zoltán, az EGM Kft. tulajdonosa, aki évekig dolgozott az államigazgatás informatizációjáért. Sok esetben a hivatalnokok is csak a saját ügymenetüket ismerik, az ügyfeleiknek, a polgárnak már nem tudnak eligazítást adni abban, hogy mit, hogyan tudnak kezdeményezni a meglévő informatikai rendszereken keresztül.
A Szlovákia mobilban alkalmazás egyáltalán nem fedi a slovensko.sk funkcionalitását, mondta, szó sincs arról, hogy bármi is a mobilunkba költözne. Még a slovensko.sk-n levő postafiókunkat sem tudjuk megnyitni telefonon.
"A minisztérium részéről hibás információközlés volt, hogy a mobil app segítségével bármit is el lehet intézni. Ez nem így van. A jelenlegi alkalmazás csak és kizárólag azt teszi lehetővé, hogy a bejelentkezéshez ne legyen szükség kártyaolvasóra és személyi igazolványra. Bejelentkezni továbbra is számítógépen ildomos, mert a slovensko.sk mobilos verziója még nehezebben használható, mint a webes. Mivel azonban elektronikusan aláírni továbbra is csak kártyaolvasóval és csipes személyi igazolvánnyal lehet, ha ez nincs nálunk, csak olvasni tudjuk a slovensko.sk-t, aláírt dokumentumokat nem küldhetünk. Történik ez 2022-ben, mikor az ehhez szükséges törvényi háttér már évek óta megvan" – összegezte a forradalmi újítást Asztalos Zoltán.
Mindezt a felhasználók is hamar leszűrték. Érdemes elolvasni az App Store-ban vagy a Google Play-en a felháborodott felhasználói értékeléseket. Ezek közül egy lényeglátót hadd idézzek: Valaki meg tudná mondani, minek ez az alkalmazás? Még én is keresem a választ...
