Digitális kor, digitális valuta?
A világ majdnem minden jegybankja – köztük az Európai Központi Bank is – foglalkozik a gondolattal, hogy a hagyományos készpénzt átültetik az online térbe. Azaz megalkotnák a digitális jegybankpénzt (CBDC). Persze ebben is Kína vezet, és úgy fest, náluk vezetik be először a gyakorlatban. Az új pénzeszköz körül azonban rengeteg a kérdőjel.
Ha digitális pénzről hallunk, először a kriptovaluták (bitcoin stb.) jutnak az eszünkbe, de az árfolyamhullámzásukat tekintve ezekre is igaz, ami minden pénzre: elsősorban a hitünk tartja fenn. A hit abban, hogy a fémdarabot, papírfecnit vagy információcsomagot valamilyen értékre, árura tudjuk becserélni. A digitális valuták kicsit kívül állnak a fennálló pénzügyi rendszeren, és ez lépésre kényszeríti a jegybankokat is, amelyek pénzével mi, halandók elsősorban készpénz formájában találkozhatunk.
A digitália már bent van a pénzrendszerben, hiszen a kereskedelmi bankoknál főleg digitális formában van a bankbetétünk.
A digitális jegybanki pénz azonban olyan fizetőeszköz lenne, amit a jegybank bocsátana ki, de csak digitálisan létezne.
A jegybankok már most is használnak digitális pénzt a kereskedelmi bankokkal való kapcsolatukban, az újítás az lenne, hogy ezt kiterjesztenék a lakosságra, a kiskereskedelmi vagy az általános célra is. A lakosság a váltásból nem sokat venne észre, hiszen ugyanúgy fizethetne vele a kártyájával vagy a telefonjával.
A váltás inkább a világpiacon és a bankrendszerekben okozna nagy változásokat. A jegybankok előtt kétfajta megoldás létezik. Számlát nyitnának minden lakosnak, így viszont teljes betekintést nyernének a polgárok pénzügyeibe, ami adatvédelmi szempontból aggályos. A másik lehetőség, hogy a pénzt a kriptovalutákhoz hasonlóan a blokkláncok segítségével számolnák el.
A digitális jegybankpénzzel a jegybankok gyorsabban, a bankszektort kihagyva tudnának hatással lenni a gazdaságban levő pénzmennyiségre, ha például válsághelyzetben helikopterpénz bevetésére lenne szükség. Mi több, nemcsak pénzt tudnának folyósítani, hanem például lejárati terminust adva ösztönözni a gyors elköltését, szinte azonnal élénkíteni a keresletet. A CBDC-nek az is előnye lenne, hogy a jelenlegi bankbetétek minimális kockázata is kiküszöbölhető lenne, s nemcsak a betétbiztosítási értékhatárig. Az e-jegybankpénzek elvileg a legelmaradottabb országokat is segítenék, hiszen a fejlesztések segítségével általános lenne az okostelefon általi fizetés. Számos olyan ország van, ahol a lakosságnak nincs bankkártyája, de van okostelefonja.
2020 végén hírt adtak arról, hogy a világ jegybankjainak a 86 százaléka valamilyen szinten már foglalkozott a CBDC-vel. 2021 júniusában pedig arról, hogy a CBDC-projektek próbái már mintegy 20 jegybanknál elkezdődtek. Mi több, Uruguayban, a Bahama-szigeteken és a kelet-karibi valutaövezetben már élesben működik a CBDC.
Az eurózónában folynak a felmérések, és várhatóan még az idén nyáron kiderülhet, digitalizálódik-e az eurózóna.
Angliában az idén kezdtek el foglalkozni – ahogy az angol humor mondja – a britcoinnal, a svédek 2026-tól számolnak az e-koronájuk bevezetésével. Májusban az USA-ban elindult a Digital Dollar Project, amelyben a digitális jegybankpénzek potenciális hatásait vizsgálják. Júniusban a G7-ek pénzügyminiszterei megegyeztek a CBDC körüli együttműködésben.
Persze Kína maga mögött hagyta a világot. A kínaiak már 2014-ben elindították a kutatásaikat a digitális jüanról, 2017-ben komoly fejlesztésekbe kezdtek,
és 2020 áprilisában négy kínai nagyvárosban elkezdték a digitális jüan lakossági tesztelését. Ezt az idén kibővítették további két helyszínnel. Ennek része volt, hogy 40 millió jüant osztottak szét a lakosoknak, akik ezt az okostelefonjukkal tudják felhasználni. A 2022-es kínai téli olimpiára már bevezetnék az e-jüant.
Persze nem az a lényeg, hogy ki lesz az első, inkább az, hogy jól működjön a dolog. A kisebb országoknak feltétlenül érdemes megvárniuk a nagyokat, és kiszűrni az esetleges hibákat, hiszen még a jogi keretek sincsenek kidolgozva. Szakértők szerint mindössze a világ 10 országában lenne jogi lehetőség a digitális jegybankpénz bevezetésére.
Az e-jüan körüli dilemmák
A kínaiakat például az zavarhatta, hogy egy-két technológiai fintechóriás (például az AliPay vagy a WeChat) kezdte kisajátítani a lakossági fizetések kezelését. Persze egyetlen ország sem szeretné, ha a techcégek kezébe kerülne a pénzforgalom meghatározó része, mert az gyengítené a monetáris politika hatékonyságát, s végső soron veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást. Sokan arra is figyelmeztetnek, hogy az e-jüan rendszerével még könnyebben ellenőrizhetik a lakosokat, segítve a diktatúrát.
Látni kell, hogy
az USA folyamatosan képes ellenőrizni a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat, és azokba szükség szerint be tud avatkozni a Belgiumban működő, a nemzetközi bankok közötti elektronikus fizetésekért felelős SWIFT-rendszeren keresztül.
Ez az USA kezében egyben geopolitikai eszköz is a neki nem tetsző államokkal szemben, amit nem fél használni.
Kína az e-jüan-rendszer bevezetésével tulajdonképp kikerülné ezt a rendszert. És nemcsak Kína, de más országok, szervezetek vagy személyek is. Igaz, akkor Kínán keresztül kellene bonyolítaniuk az ügyleteiket. Ezek főleg azok az országok lehetnek, amelyek hajlandóak az Új Selyemút megaprojektben szorosabbra fűzni a kapcsolatot Kínával. Ahhoz persze még több dologra van szükség, hogy Kína leválthassa a dollárt, mint vezető világpénzt.
A Magyar Nemzeti Bank is korán elkezdett foglalkozni a digitális jegybankpénzzel, Matolcsy György legutóbbi nyilatkozatai is ezt erősítik. Vizsgálják a CBDC bevezetésének a lehetőségét és hatását, de ennél több részletet nem nagyon közölnek.
A jegybanktól korábban sem volt idegen a nemzetközi trendek követése, főleg ha ennek előnyei is látszanak. Például egyszerűsödnének a nemzetközi fizetések, ami fontos egy exportorientált gazdaságnak. Az MNB amúgy is fontos szerepet tölt be a mindenkori válságok kezelésében, és az e-forinttal mindezt gyorsabban lehetne elvégezni.
Akár tesztprojektként is értelmezhetjük, hogy az MNB már évtizedekkel ezelőtt biztosított a dolgozói számára MNB-bankszámlát (ami egyfajta CBDC-pilotnak is tekinthető), vagy azt, hogy tavaly ősszel elindították a Digitális Diákszéf projektet.
Persze a végső bevezetéshez mélyebb tesztek szükségesek.
Az e-forint amúgy is megbolygatná a bankrendszert, hiszen a lakosok számára kialakított számla leverné a kereskedelmi bankok számlavezetési díjait. Matolcsy legutóbbi kérdése azonban, hogy miért ne kamatozna a lakosnak a nemzeti banki számláján lévő pénz, már azt sejteti, hogy a jegybank a kereskedelmi bankok komoly konkurenseként jelenhet meg a betéteknél vagy akár a hitelezésnél is. Az e-forint körül még nagy a bizonytalanság, van, aki 1-2 éven belül, van, aki csak öt év múlva látja reálisnak a bevezetését. Minden a világ többi részének az e-valuta, például a digitális euró bevezetésétől függ.
Megjelent a Magyar7 2021/32.számában.
