Az EU csak abból adhat, amit tőlünk beszed
Röpködnek a százmilliárdok, az EU is beindult a nagy gazdaságmentéssel. No, azért még az indulástól messze vagyunk, de legalább már az asztalon van egy értékelhető javaslat, amiről majd vitatkozhatnak a tagállamok kormányfői, államfői és pénzügyminiszterei.
Valóban komoly pénzösszeggel 750 milliárd euróval emelte meg gazdaságmentés címén az Európai Bizottság az EU költségvetését. Ha ehhez még hozzátesszük azt az ezerszáz milliárd eurót, amit a hétéves költségvetési időszakban költenének el, akkor már brutális mennyiségről, 1850 milliárdról van szó.
A 750 milliárdot Európa a piacokon venné fel, alacsonyabb kamatokkal, mint az egyes gyengélkedő tagállamai. A 750 milliárdból 500 milliárdot támogatásként osztanának szét, 250 milliárdot pedig kedvezményes hitelként vehetnének fel a tagországok, amit 2028-tól harminc éven keresztül törlesztenének.
Kell is, hiszen az európai gazdaság 15 százalékos visszaesését prognosztizálják a második negyedévben. Igaz, nem minden országban lesz ekkora a visszaesés, és ebben Szlovákiának nem igazán jók a kilátásai.
Ezért a 750 milliárdos csomagot lebontották az egyes tagállamokra, a gazdaságuk nagysága, illetve a rászorultságuk alapján.
A 750 milliárdos keretből 173 milliárd eurót kapna Olaszország (23%), amelyből 82 milliárd euró lenne a támogatás (az olaszok akár 100 milliárd euróban reménykedtek), és 91 milliárd euró lenne a hitel.
A spanyolok 140 milliárd eurót kapnának (18,6%), amiből 77 milliárd euró lenne a támogatás és 63 milliárd euró lenne a hitel. Érdekes, hogy az olasz csomagon belül a hitel lenne nagyobb, míg a spanyolokén belül a támogatás.
Magyarország és Szlovákia 15 – 15 milliárdot kapna, ebből a 8 milliárd feletti összeget „támogatásként” kapnának, a maradékot pedig kölcsön formájában vehetnék fel.
Azért nézzük meg, mi is lesz a fedezete ezeknek a kiadásoknak. Az ezerszáz milliárdot a megszokott módon a tagországok befizetéséből fogják fedezni. Tehát a régi gyakorlat szerint, minden tagállam befizeti a bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1-1,2%-kát. A pontos számról még döntenek, hiszen a britek kiválása óta még nem volt megegyezés, miként fogják foltozni a brit befizetések hiányát.
A 750 milliárdos csomag fedezetéül új adókat vetnének ki.
- Az európai CO2-kvótakereskedelmi rendszert (ETS) kiterjesztenék a halászati és légiközlekedési szektorra – évi 10 milliárd euróra számítanak
- a 450 milliós közös piacból különösen jelentős hasznot húzó nagy cégekre kivetett célzott adó szintén lehet akár 10 milliárd eurós,
- az EU-n kívüli, lazább környezetvédelmi elvárások kiegyenlítésére létrehozandó konstrukció 5-14 milliárd eurós,
- a 750 millió euró feletti globális éves forgalmat generáló digitális cégekre kivetendő adó 1,3 milliárd eurónyi.
A többlet adóbevétel tehát összesen elérheti az évi 26-35 milliárd eurót.
Emellett megemelnék a tagállami befizetéseket a GNI 2 százalékára, mégpedig az elkövetkező hétéves költségvetési ciklusra. Szlovákia esetében ez 5,1 milliárd, Magyarország esetében 7,7 milliárd euró többletbefizetést jelent.
A szlovák gazdaságpolitikusok rögtön örömködni kezdtek, hiszen az Bizottság által bemutatott táblázat azt mutatta, hogy 15 milliárd eurós forráshoz jutunk, igaz 5,1 milliárddal többet kell befizetnünk, de mégiscsak marad 9,9 milliárd euró a válság leküzdésére. A közvéleményt már elfelejtették tájékoztatni, hogy ebből mennyi az, amit támogatásként és mennyi, amit hitelként tudunk meríteni.
Persze még ez a konstrukció is kedvező az ország számára, hiszen a befizetésekhez képest nagyobbat szakíthat Szlovákia a támogatási részből, de a másik részét, a hitelt egyszer vissza kell fizetni. Igaz, csak 2028-tól, harminc éven keresztül.
Abból kiindulva, hogy úgyis mindig egymás bugyellárisát nézzük,
mondhatja a szlovák politikus, hogy annyihoz jutunk hozzá, mint Magyarország, és 2,6 milliárddal kevesebbet kell befizetnünk. Ez szép, de egyben azt is jelzi, hogy a szlovák gazdaság jóval nagyobb visszaeséssel számolhat, ezért is nyomta meg a Bizottság a ceruzáját.
A támogatásban van egy csavar, mégpedig az, hogy
nagyon gyorsan, 2024-ig kellene meríteni – hiszen válságkezelésről van szó – és projektalapon kellene szétosztani – eddig viszont legendás volt Szlovákia merítési képessége.
Az új kormánynak tehát nagyon fel kell kötnie a felkötni valót, hogy a vállalkozások számára lehetővé tegyék ehhez a valóban komoly összeghez való hozzájutást.
És van még egy csavar a NextGenerationEU – Új generáció csomagban. Az, hogy az EU helyreállítási stratégiájával Európa zöldítésébe, a gazdaság modernizálásába, az új technológiák elterjesztésébe, a digitalizáció és az 5G elterjesztésébe szeretnék a forrásokat önteni. Erre viszont egy gazdaságpolitikának éveken keresztül készülnie kellett volna.
Biztosan Szlovákia is készült rá, és komoly tervek hevernek a fiókokban, bár egyelőre mi, polgárok erről nem igazán szereztünk tudomást.
