Az első negyedévben az uniós országok gazdasági teljesítménye rekordmértékben csökkent
Az előző negyedévihez képest a valaha regisztrált legnagyobb mértékben esett vissza az euro-övezet és az EU bruttó hazai terméke az első negyedévben az Eurostat előzetes adatokon alapuló pénteki jelentése szerint. Éves bázison a GDP-csökkenés 2009 óta a legnagyobbnak bizonyult. Akkor az euróövezetben 4,5 százalékkal, az EU-ban 4,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék éves bázison.
A tavalyi első negyedévvel összevetve az idei első negyedévben (szezonális kiigazítással) 3,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék az euro-övezetben és 2,6 százalékkal az EU-ban.
Az előző negyedévben, a tavalyi negyedikben 1,0 százalék volt az euro-övezeti és 1,3 százalék az uniós GDP-növekedés éves bázison.
A legnagyobb mértékben a francia, az olasz és a spanyol GDP esett vissza éves bázison az első negyedévben, 5,4%, 4,8% és 4,1 százalékkal. Őket követi Szlovákia, nálunk 4,1% volt az éves GDP-csökkenés. Csehország a 2,2 százalékos csökkenéssel a középmezőnyben helyezkedik el.
Csak a feltörekvő tagállamok tudtak pozitív tartományban maradni. Romániában 2,7%, Litvániában 2,5%, Bulgáriában 2,4%, Magyarországon 2% és Lengyelországban 1,6 százalékkal nőtt éves bázison a GDP az első negyedévben. Közülük csak Litvánia tagja az euro-övezetnek.
Ha a visegrádiakat nézzük Magyarország és Lengyelország tudta a válság elejét jobban venni, Szlovákiában viszont már most nagyon komoly a visszaesés.
Lengyeleknél magyarázhatjuk ezt a nagy belső piaccal, Magyarországon pedig a kiemelkedő évkezdetnek, és részben a más országokhoz képest kevésbé szigorú intézkedéseknek.
Szlovákia teljesítményére magyarázatot ad az is, hogy a tavalyi év felétől már érezhető volt a lassulás, hiszen a 2019 első hónapjaiban tapasztalt 4% körüli bővülés a második félévre már 2%-ra mérséklődött.
A rossz eredményt már előre jelezte, hogy márciusban 20,3%-ra mérte az Eurostat a szlovák ipari termelés csökkenését az előző havi teljesítményhez képest. Ettől nagyobb esést csak Olaszország produkált (-28,4%).
Márciusban a V4 országaiban is visszaesett az ipari termelés, de nem ekkora mértékben.
Az ipari teljesítmény alakulását 2020 márciusában szinte kopírozta a szlovák export csökkenése, amely szintén 19,2%-kal lett kisebb.
Ez a zuhanásszerű csökkenés rámutat arra is, hogy a szlovák gazdaság mennyire egyoldalú, hiszen békeidőben a szlovák export 63 százalékát a járművek kivitele tette ki. Pont ebben a kategóriában esett a legnagyobbat a kivitel, 23 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Többen figyelmeztettek már, hogy ennyire nem szabad egyetlen iparágra építeni, mert ez, elsősorban válság idején megbosszulhatja magát. Ezért törekszik minden gazdaság, hogy minél több iparágra építsen, hiszen a statisztikai táblák szerint a mostani vírusválság idején is vannak iparágak, melyek bővülni tudtak, vagy legalább is nem estek. Ilyennek minősíthető a szlovák gazdaságban a vegyipar, a papírtermékek gyártása vagy a gyógyszergyártás, és más országok számai szerint, ilyen lehetne az élelmiszer-feldolgozás is.
Persze ebben az adatsorban a V4 országainál csupán a márciusi kéthetes leállás van. A gyárak zöme május végéig beindul, csak az a kérdés, mekkora lesz a kereslet a termékeik iránt. Márpedig a keresletet külföldről érkezik, mert a globalizációban ezt a szerepet osztották a V4 országaira, és ebben is Szlovákia függ leginkább az exporttól. Így teljesen természetes, hogy a második negyedévben rettenetes számokat várhatunk, ahonnan csak remélni lehet a gyors visszapattanást.
