Az állam csaknem nyolcmilliárdos hiányt termelt tavaly
Nem teljesült Igor Matovič 2023-as ambiciózus állami költségvetése, amelyet 2022. december végén fogadott el az akkori parlament. A bevételek lényegesen alacsonyabbak a tervezettnél, ugyanígy a kiadások is.
A költségvetési hiány elérte a csaknem 7,7 milliárd eurót, míg a terv 8,3 milliárd euró volt. Ezekben az adatokban a választások előtti parlamenti javaslatok és Robert Fico új kabinetjének választás utáni lépései is tükröződnek.
Ha a nyugdíjakra fordított forrásokat nem növelték volna a meghatározott költségvetési kereteken kívül, a hiány lényegesen kisebb lehetett volna.
Az államkassza kiadásai elérték a 31,4 milliárd eurót a várt 35 milliárd euró helyett, írja a hnonline.sk portál.
Már az ügyvezető kormány miniszterelnöke, Ódor Lajos is figyelmeztetett arra, hogy a választás előtti fedezetlen ígéretek, amelyek a parlamentben javaslatokká váltak, jelentősen megterhelik az államkasszát.
A pénzügyminisztérium a nyár végén csaknem 1,6 milliárd euróban számszerűsítette az úgynevezett törvényhozási vihar számláját, amit a nyugdíjasoknak nyújtott rendkívüli hozzájárulások, a magasabb családi pótlék és a szülői nyugdíj bevezetése jelentettek.
Bár a kabinet több mint 800 millió eurós tartalékot különített el erre, a végső számla lényegesen magasabb volt ennél.
Tavaly az új kormány is több forrást elkülönített a nyugdíjakra, amivel növelte a kiadásokat és elmélyítette a hiányt. Erik Tomáš munkaügyi, szociális és családügyi miniszter tavaly november végén még azt mondta, hogy a 150 eurós juttatás 220 millió euróba kerül. Végül azonban a Hlas képviselői szerint a smeres Ladislav Kamenický pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásaik után további 220 millió eurót találtak a költségvetésben a plusz juttatás megduplázására.
A juttatás megemelte a 13. nyugdíjat, amely tavaly a nyugdíj összegétől függően 50 és 300 euró között mozgott.
A legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok 600 euróval lettek gazdagabbak 2023 végén. Ettől az évtől számítva azonban megváltozik a 13. nyugdíj folyósítása. Az elfogadott javaslat szerint idén decemberben folyósítják azokat az előző évi átlagnyugdíj összegében egyformán mindenkinek. 2024-re ezt 606 euróra becsülik.
A hiányra állítólag egy számviteli trükk is hatással volt. A közgazdászok ugyanis felhívták a figyelmet arra, hogy a kormány az Európai Bizottságtól a gázárakhoz nyújtott energiasegély-visszatérítés egy részét a jövő évi költségvetés bevételeibe utalta át.
Annak ellenére, hogy az eredetileg a tavalyi költségvetésbe tartozott volna. Tény, hogy az uniós forrásokból származó bevételek tavaly elérték a 4,1 milliárd eurót, miközben a terv 5,7 milliárd euró volt.
A pénzügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy az adóbevételek összesen 17,441 milliárd eurót tettek ki. Ebből hagyományosan az általános forgalmi adó tette ki a legjelentősebb tételt: 9,667 milliárd euró értékben.
A természetes személyek összesen 3,534 milliárd euró jövedelemadót fizettek, amiből 3,533 milliárd eurót utaltak át az önkormányzatoknak.
A jogi személyek 4,263 milliárd euró összegű jövedelemadót fizettek be. „Az olaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban végzett tevékenységek együttes hozzájárulása 519,7 millió eurót tett ki. A szabályozott iparágakban folytatott üzleti tevékenységből származó különadó pedig elérte a 37,6 millió eurót. Az egyéb adók összege 281,3 millió euró volt” – tette hozzá a tárca.
Az államadósság fedezésére fordított költségek 1,073 milliárd eurós kiadást jelentettek. Az uniós költségvetés kiadási kategóriáiban 4,907 milliárd euró összegű lehívás történt, amelyhez 731,2 millió eurós társfinanszírozáshoz kapcsolódik.
Az európai helyreállítási és reziliencia-tervek keretében 374,2 millió euró összegű forrás került lehívásra, pedig a terv több mint kétmilliárd euró volt.
A Szociális Biztosító 1,160 milliárd euró összegű átutalást kapott az állami költségvetésből, pedig eredetileg a 2023-as költségvetés szerint az intézménynek nem kellett volna állami juttatást kapnia.
