2023. március 21., 10:40

Arányok és aránytalanságok - Így károsítja meg településeinket a szlovák önkormányzati finanszírozási rendszer

A szlovákiai régiók, települések közötti gazdasági különbségeket csak még inkább felerősítő, elhibázott finanszírozási rendszer újabb kritikus elemét mutatjuk most be olvasóinknak.

Kvíz-települések
Fotó: Béke Község Facebook-oldal

Legutóbb röviden bemutattuk az önkormányzatok állami finanszírozásának fennálló rendszerét, majd megvizsgáltuk, miként befolyásolják a magassági kvóták a településeknek visszaosztott állami adóbevételek nagyságát. Akkor azzal zártuk írásunkat, legközelebb a nagyságrendi szorzóval meghatározott szempontot mutatjuk be, amely a magassági kvótáktól némileg eltérő módon, de hasonlóan diszkriminálja a kistelepüléseket. Fontos megjegyezni, hogy a magassági beosztással ellentétben a nagyságrendi szorzó már nem „válogat”, magyarok vagy szlovákok lakta kistelepülés, mindegy, egyformán hátrányosan érinti őket a rendszer.

Dávid és Góliát 
A másik olyan szempont, amely diszkriminatívnak tekinthető a képletben, egyértelműen a nagyságrendi szorzó

– mondta el lapunk érdeklődésére Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, a Szövetség elnökségi tagja. A Pro Civis Polgári Társulás vezetőjeként Őry és munkatársai elsőként mutattak rá a felvidéki magyar közösséget hátrányosan érintő rendszer visszáságaira. "A magassági szorzóhoz hasonlóan a nagyságrendi szorzó is csökkenti vagy növeli az adott településnek jutó adóbevételek arányát. A különbség az, hogy a nagyságrendi szorzó egyértelműen a kisebb községek önkormányzatainak jelent bevételkiesést, függetlenül attól, többségében magyarok vagy szlovákok által lakott településről van-e szó" – szögezte le a településvezető.

Őry Péter
Őry Péter
Fotó:  Rózsár Vince

A vonatkozó kormányrendelet hét nagyságrendi csoportba sorolja a különböző településeket, ez értelemszerűen hét szorzót is jelent. Kassa és Pozsony egy-egy önálló kategóriát jelent 1,5-ös, illetve 2,35-ös szorzóval. Az ötvenezernél több lakosú városok 1,13-as szorzót kapnak, ennél kisebb települések mind egynél kisebbet, egészen 0,89-ig, amely a legfeljebb ezer lakosú falvaké. Könnyű belátni, a nagyságrendi szorzó a nagyvárosokat hozza jóval előnyösebb helyzetbe. A nyolc megyeszékhelyet leszámítva jelenleg mindössze két város, Turócszentmárton és Poprád kap egynél nagyobb szorzót a rendszer szerint, minden más szlovákiai település „rajtaveszt” a lakosságszámból adódó szorzón.

Minél kisebb, annál rosszabb

Őry Péter arra a furcsa tényre is felhívta a figyelmünket, hogy a szorzórendszer működésében rejlő kötöttségek miatt minél kisebb egy település (relatíve, például saját költségvetésének százalékában kifejezve), annál nagyobb részben járul hozzá a tíz nagyváros költségvetésének adóbevételekből származó részéhez. 

Olyan városok kapnak ezzel többlettámogatást, amelyeknek a saját gazdasági ereje és lehetőségei ezt nem teszik indokolttá

– jegyezte meg Őry, hozzátéve, hogy ezek a nagyvárosok akár ipari, idegenforgalmi, vagy egyéb gazdasági lehetőségeiknek köszönhetően nem szorulnának rá feltétlenül erre a többletre. "Más országokban ennek épp a fordítottja figyelhető meg. A nagyobb, erősebb egységek a szolidaritás jegyében támogatják a kisebb vagy gyengébb közigazgatási egységeket. A gazdasági és közigazgatási működés logikája is ezt diktálná. Ha az Európai Unió támogatási politikája így működik, akkor a szlovák államé miért nem?!"

Jobb memóriájú olvasóinkban felmerülhet a kérdés, miért kell kétszer is alkalmazni egy, az adott településen élők számából kiinduló szorzót.

Ahogy azt múlt héten megjelent cikkünkben bemutattuk, az öt módosító szorzó között szerepel a lakosság aránya is, amely az ország összlakossága és az adott település lakossága közti arányszámot adja meg (csak az érdekesség kedvéért, a szlovákiai településeknél átlagosan 0,03% ez az arány). Furcsa hát, hogy a nagyságrendi szorzó tulajdonképpen újra alkalmazza azt az elemet, amely a lakosságarányos szorzóban egyszer már megjelent, igaz, ott kisebb súllyal.

Dobjuk ki az egészet?

Ahogy arra a Pro Civis munkatársainak kutatása is rámutat, mind a magassági, mind a nagyságrendi kvóta alkalmazása önmagában diszkriminatív. Amennyiben ezt a kistelepüléseket hátrányosan érintő faktort ki szeretnénk vonni belőlük, tulajdonképpen mindkét kategória értelmét veszti. Erre vajmi kevés esély van – jelentette ki lapunknak Őry Péter, függetlenül attól, tette hozzá, hogy a községi önkormányzatok között elosztandó adóbevételek majdnem felét, 45 százalékát éppen e szempontok és a vonatkozó szorzók alapján osztják szét az ország települései között.

Őryék számítása szerint a magassági és a nagyságrendi szorzó együttes hatása, a 2019-es adatok alapján, több mint 82 millió eurós „kárt” okoz az általuk hátrányosan érintett, összesen mintegy 2642 községnek.

Ennyi pénz kerül átcsoportosításra a két szorzó alapján pluszpénzhez jutó 245 városnak vagy falunak. Ezek között, mondanunk sem kell,

egyetlen magyarlakta települést sem találunk.

Egyetlen olyan magyar település sincsen, amely a két szorzó egyesített hatásának köszönhetően pluszpénzhez jutna, de a fenti 82 milliós kiesés több mint 25%-át, 22,5 millió eurót már ezek a települések kénytelenek „magukra vállalni”. 

Decentralizáció helyett központosítás

Őry Péter szerint az alapvető gond a fenti két kvóta alkalmazásával éppen az, ahelyett, hogy elmosná az eltérő gazdasági fejlettségű régiók közötti különbségeket, nemcsak megtartja, hanem még fel is erősíti azokat.

Elfogadhatatlan, hogy a fennálló finanszírozási rendszer következtében az elnéptelenedő és elöregedő községek egy lefelé tartó spirálba kerülnek. A lakosságuk csökken, a beiskolázott gyermekek száma szintén, miközben a helyi adókból és illetékekből is kevesebb pénz folyik be. Olyan kényszerpálya ez, amelyből képtelenség kitörni

– vázolta a probléma gyökerét a polgármester.

Miközben naponta olvassuk a szlovák sajtóban, hogy az ország lassan az oldalára borul, a keleti, északkeleti országrészből tízezrek költöznek át a jobb megélhetés reményében Pozsonyba és környékére, nehéz megérteni, az elmúlt közel húsz évben miért nem jutott eszébe egyetlen kormányrúdnál lévő politikusnak sem, hogy a rendszer átdolgozásra szorul. A magassági kvóták megléte talán magyarázható is egyfajta tudatalatti vagy akár szándékos magyarellenes diszkriminációval, de a nagyságrendi kvóták elképesztő torzításának figyelmen kívül hagyása már színtiszta nemtörődömség vagy dilettantizmus. Hogy melyik a rosszabb, annak eldöntését olvasóinkra bízzuk!

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.