2026. április 5., 18:50

A világ legmodernebb óriásgyárát nyitja meg a német BASF - de Kínában nem Németországban

A világ legnagyobb és legmodernebb kémiai termékeket előállító üzemegységét nyitja meg a szegmensben tevékenykedő német óriásvállalat, a BASF, amely 9 milliárd eurónyi összeget fektetett az új gyárába, amely viszont nem Németországban és még csak nem is az európai kontinensen, hanem Kínában nyitja meg kapuit – számolt be több hírforrás, köztük a Frankurter Allgemeine Zeitung internetes honlapja is.

Képünk illusztráció

Fotó: Youtube

Az öreg kontinensen a legjelentősebb – és világszinten is a vezetők közé tartozó - kémiai termékeket gyártó német vállalat legújabb beruházása, korszakos nagyságúnak és trendalkotónak számít. A kínai Donghai szigeten, Zhanjiangban felépített óriásgyár négy négyzetkilométernyi területet foglal el, ami csaknem hatszáz futballpálya területének felel meg és ezért sajtóforrások méltán nevezik óriásűrhajónak.

Mindez a technológiai fejlődés keretében bizonyára rendkívül nagy előre lepésnek tekinthető, ám nem igazán értékelhető pozitívumnak annak vonzatában, hogy mindez milyen trendet jelez az egyre inkább lejtmenetet mutató német, és egyidejűleg európai gazdaság szempontjából. Ennek a jelenségnek legnagyobb befolyásoló tényezői közé a vállalatok számára rendkívüli terhet jelentő uniós szabályozások mellett az energiahordozók árainak – politikai döntések mentén történő – folyamatos drágulása sorolható.

Elemzői megállapítások rámutatnak: ezek a negatív trendek egyre inkább nem csupán az olyan energiaigényes gyártási szegmenseket érintik, mint a nehéz- és kémiai ipar vagy az Európában húzóágazatnak számító autógyártás, hanem további nagy hozzáadottértéket létrehozó ágazatokat is. Az autógyártás szegmense kapcsán statisztikai adatokra hivatkozva gazdasági elemzők kiemelik: ezeket a trendeket alátámasztó mutató például az is, hogy a tavalyi évben először fordult elő, hogy Kína és Európa kereskedelmében, Kína több gépkocsit exportált Európába, mint amennyit az öreg kontinensről a vezető ázsiai gazdaság importált.

A téma kapcsán különböző hírforrások arra világítanak rá, hogy olyan területeken, mint a megújuló energia, az autógyártás, a humanoid robotika, a mikrochipek, a mesterséges intelligencia, a szerszámgépek előállítása vagy a hajógyártás, az ázsiai országok és különösképpen Kína képes előre lépni és folyamatosan javítani a gazdasági mutatóit. Egyidejűleg például Németország és más európai országok is, azzal küzdenek, hogy adósságállományuk nő, nem hatékony oktatási rendszereik folyamatos problémákat jelentenek és az aktuális politikai rendszereik adta korlátozások és energiahordozó behozataluk drágulása szinte kilátástalanná teszi a versenyképesség fenntartását.

Elemzői vélemények ezzel egyidejűleg arra hívják fel a figyelmet, hogy az európai gazdaságok tekintetében nem azok potenciális életképessége jelenti a legnagyobb visszatartó erőt.

Mivel a régió innovációs képességei versenyképessé tehetnék ezeket az országokat, hanem sokkal inkább a politikai vezetés teremtette mesterséges korlátok és ideológiai alapú rendszerszintű döntések jelentenek gondot és visszatartó erőt. Ezeknek a befolyásoló tényezőknek a jelentős része viszont elvben orvosolható lenne, hiszen a viszonylag drágább európai munkaerőből adódó többletköltségeket többek közt a fejlesztési és a gyártási hatékonyság magasabb szintjével is ellensúlyozni lehetne.

Ezzel kapcsolatban hírforrások rámutatnak: a Kínában átadásra kerülő óriásgyárnak, amely 35 ezer alkalmazottnak ad majd munkát, a felépítése ott 9 milliárd eurónyi befektetést igényelt, ami ugyan Európában 20-40 százalékkal lett volna több, de a különbségek más tényezőket figyelembe véve már nem lettek volna ilyen karakteresek. Említést tesznek arról, hogy például az Amerikai Egyesült Államokban egy ilyen beruházás 25 milliárd euró körüli összegbe került volna. Illetve arról is, hogy az Európában, illetve Kínában megvalósítható beruházás értéke közti különbségek könnyedén kiegyensúlyozhatóak lennének csak egy töredékével azoknak az európai támogatásoknak, amelyeket az EU például a Green Deal politikára költ, látható eredmények és valós hatékonyság nélkül.

Megosztás

Címkék