2021. december 4., 14:18

A tátrai hidrogéntigris

Minden országnak el kell döntenie, mire is fordítja fejlesztési energiáit. Szlovákia is így tesz, Richard Sulík gazdasági miniszter gyámkodása alatt a hidrogént választaná kiugrási kísérletként. Muszáj valamit választania, mert az ország nem igazán dicsekedhet különleges innovációkkal, jeles találmányokkal, és a kutatás-fejlesztésre fordított források tekintetében az EU-országok sorrendjében igencsak hátul kullog.

 

Richard Sulík
A nagy leleplezés
Fotó: Richard Sulík FB-oldala

Richard Sulík gazdasági miniszter először tavaly júniusban állt ki a hidrogénprogram mellett, amikor kijelentette, hogy a koronavírus utáni gazdasági újraindításkor nem biztos, hogy Szlovákiának mindenképpen az elektromos autók felé kellene fordulnia. Érdemes lenne a személyautóknál is a hidrogénmeghajtásra alapozni, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság a hidrogén felhasználását elsősorban a teherforgalomban, illetve a távolsági közlekedésben képzeli el. Mondta ezt azután (a rossz nyelvek szerint), hogy ajándékba kapott egy hidrogén meghajtású csodaautót egy neves japán cégtől.

Mit is tud a hidrogén? 

Először is a hidrogén egy olyan elem, ami sokfajta vegyületben megtalálható, például a vízben. A vízből elektrolízissel állítható elő. A tiszta hidrogén pedig az oxigénnel érintkezve robban és eközben energia szabadul fel, majd a reakció végén vízgőz keletkezik. A fölös villanyáramot használnák az elektrolízis folyamán, s a hidrogén lenne az energiahordozó, például a közlekedésben. Az elgondolás logikus, hiszen az elektromos áram elérhetősége és ára napközben is változik. Az éjjel megtermelt áramfelesleget vagy víz szivattyúzásával, vagy akkumulátorokban lehetne tárolni, de erre Szlovákiának nincs igazán kapacitása. Ezért is reális az áramfelesleg kihasználása hidrogéntermelésre, meg azért is, mert 12 év után, a költségek megháromszorozódásával, de befejeződik a mohi atomerőmű két új blokkjának építése, amelynek szintén áramtermelés a célja. 

Van hidrogén, amit szeretnek a zöldek, és van, amit nem

Persze nem csak vízből állítanak elő hidrogént. Amikor elektrolízissel nyerik ki, és az ahhoz felhasznált villamos energia megújuló energiaforrásokból (pl. napelemek, szélerőművek) származik, akkor a folyamatot fenntarthatónak minősítik, és ezt hívják zöld hidrogénnek. 

De jelenleg a 95 százalékát még fosszilis szénhidrátokból állítják elő. Jóval olcsóbb ugyanis a metánból kinyerni, és ezt hívják szürke hidrogénnek. Viszont, ha a folyamat nem jár üvegházhatású-gázkibocsátással, azaz megkötik a keletkezett szén-dioxidot, akkor azt kék hidrogénnek nevezik. Persze a szürke és a zöld hidrogén előállítási ára között jelenleg akár több mint háromszoros is lehet a különbség, bár ez például a CO2 kvóták emelkedésével módosulhat. 

Semmi sem egyszerű

A hidrogén felhasználásának legfőbb gátja, hogy 14-szer könnyebb, mint a levegő, és könnyen berobban.  Amennyiben megfelelő mennyiségű hidrogént szeretnénk autónkba nyomni, akkor azt extrém, akár 700 bar nyomáson kellene megtenni. Ehhez már olyan tartályok kellenek, amelyeket szénszálakkal erősítenek meg. 

Erre találtak is megoldást a kassai (!) kutatók, a tároláshoz kifejlesztettek egy fémhidrides kompresszort. A Kassai Műszaki Egyetem Gépészeti Tanszéke és a Matador Group vállalat együttműködésében egy egyedi hidrogénmeghajtású autót is fejlesztettek, az MH2-est. Tetszetős, sportos dizájnnal bír, a legmodernebb technológiákat és anyagokat használták fel hozzá. Nulláról 100km/h-s sebességre négy másodperc alatt gyorsul, végsebessége körülbelül 250 km/h. Az autó légellenállási koefficiense (Cx) 0,2. A fő újdonság viszont, hogy az egyetem kutatói képesek voltak megőrizni a hidrogént 10 és 30 bar közötti nyomáson, amihez egy speciális fémhidrid öntvényt kellett használniuk.

Ezzel ment Szlovákia Dubaiba 

Sajnos kevés pénzt szántak rá, így elég eldugott helyre került a csodaautó. Az is kínos volt, hogy csak pár napos csúszással nyitott az 1550 négyzetméteres szlovák pavilon, ugyanis a 300 euró havi díjért alkalmazott pakisztáni vendégmunkások túl gyakran szakították meg a munkájukat szünet vagy imádkozás céljából. De megnyitott, és a nyitás napján Richard Sulík le is leplezte az autócsodát. Majd pár napra rá jött Eduard Heger kormányfő, hogy elmondhassa: „Szlovákia szép, ügyes és innovatív ország, muszáj ezt bemutatnunk”.

Készül a nemzeti Hidrogén Program

Természetesen a hidrogén energiaforrásként való felhasználása hosszútávfutás, ahogy azt Sulík is jellemezte. Az elképzelések szerint 2030-ig 7500 személyautó, 200 autóbusz, 800 egyéb jármű és 12 vonat működne hidrogénre Szlovákiában. Kassán akár hibridmeghajtású villamosokat is üzembe helyeznének. De szó van a hidrogén hajtotta kerékpárról, vagy kollégiumokról, amelyeket napelemekkel és hidrogénnel fűtenének.

Persze a hidrogénautót is tankolni kell, így már jövőre három hidrogén kút üzembe helyezésével számolnak, és 2030-ra számuk 25-re nőne, amelyek közül kettő folyékony hidrogénnel is szolgálna. Az európai javaslat szerint 120 kilométeres körzetben kellene egy-egy kutat építeni, és 450 kilométerenként egy folyékony hidrogénest. Ezt elsősorban a távolsági kamionok használnák.

Ahhoz, hogy Szlovákia elérje a klímasemlegességet 2050-ig, az energiafogyasztás 25-30%-t hidrogénalapúvá kell alakítani. Azaz háromszor több hidrogénre lesz szükség a jelenleginél, sőt dekarbonizálni kell a jelenlegi gyártást is. A tervek szerint 100 MW teljesítményű elektrolizátorra és mintegy 300 MW teljesítményű megújuló forrásokat felhasználó erőműre volna szükség. Nem tartják ezt megvalósíthatatlannak, hiszen egyetlen szélerőmű teljesítménye elérheti a 6 MW-ot, és ott van esetleg az atom is…

Európai huzavona

Európának is van hidrogénterve. Elsősorban az iparban és a teherfuvarozásban való felhasználást preferálja, no meg a kőolaj-finomítókban, az ammónia vagy a metanol gyártásánál, illetve 2030 után az acéliparban, ami már komoly acélipari innováció lenne. Azzal is számolnak, hogy regionális ökoszisztémák alakulhatnak ki, amelyek a hidrogén helyi előállítására alapoznának. Röpködnek a gigawattok, a millió tonnák, és a fő vita most arról szól, hogy az atomerőművekből származó villamos árammal előállított hidrogén nevezhető-e kéknek. Persze ebben is megoszlanak a tagállamok, attól függően melyik rendelkezik elegendő atomenergiai kapacitással.

Szlovákia álláspontja szerint a földgázból előállított hidrogén tévút, főleg ha utána a hidrogént csak energetikailag hasznosítják. Viszont kitart az atomenergia ilyen irányú felhasználása mellett, hiszen nemsokára elindulhatnak a mohi erőmű új blokkjai. Csak győzzük kivárni.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/48-as számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.