A sütés-főzés alig, a fűtés viszont jól érezhetően drágulhat - mondja a Gázszövetség vezetője
Korábban csak az újságok gazdasági rovatainak nem túl érdekes szövegei közé tartoztak a gázszállítások, a tározók és az alternatív lehetőségek témái, napjainkban viszont az ukrán–orosz háború olyan szélsőséges helyzetet teremtett, amelyben a földgáz ára és beszerzési lehetőségei is extrém kilengéseket mutatnak. Mennyire érinti ez a lakosságot, az országot, illetve az Európai Uniót? Erről kérdeztük Richard Kvasňovskýt, a Szlovák Gáz- és Gázolaj Szövetség ügyvezető igazgatóját.
Beszélgetésünk lényegi része előtt megtudtam, hogy a harminc éve létező Gázszövetség mintegy 230 olyan céget, vállalkozást tömörít, amely a földgáz szlovákiai felhasználásának minden szegmensét lefedi, a szállítástól kezdve az elosztáson át egészen az értékesítésig.
Napjainkra a földgáz óriási befolyásra tett szert a mindennapi életben – különösen a téli időszakban, ami a gáziparban a november–április szakaszt jelenti. Az ország gázfogyasztása szinte fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és az ipar között, Délnyugat-Szlovákia annyiban külön is érintett ebben, hogy az ország legnagyobb ipari gázfelhasználója, a vágsellyei Duslo, ezen a területen van.
Az országot kelet–nyugati irányban átszeli az 1972-ben épült Testvériség gázvezeték, amely főképpen az orosz gázt szállítva az ukrán határon lép be és halad tovább egészen Csehország, illetve Ausztria irányában.
Szlovákia össze van kapcsolva Magyarországgal is, s ezen a vonalon keresztül egészen elér Horvátországig, az ottani kikötői csatlakozásig. Ennek éppen most van kézzelfogható, újdonságnak ható eredménye is, mivel Szlovákia egy tankhajónyi gázt vásárolt harmadik országtól, vélhetően az Amerikai Egyesült Államoktól, s a hajóból ezt éppen horvát kikötőben szivattyúzzák ki. Egy ilyen tankhajó kapacitása 80 millió köbméter.
Szlovákiai egy évre szóló gázszükséglete pedig 5 milliárd köbméter. Azaz 60-70 ilyen hajónyi gáz fedezné a szlovákiai igényeket.
Természetesen nincs szó arról, hogy Szlovákia egy tengerihajó-flottillát tarthatna fenn, hiszen így ugyanabba a csapdába eshetne az ország, mint amiben most van, s amelynek a lényege, hogy szinte egyetlen forrásra hagyatkozik Szlovákia gázellátása. Azaz Oroszországra. Ahogy beszélgetőpartnerem elmondja, az EU tagállamai közül Szlovákia gázfüggősége a legnagyobb Moszkvától, 85%-os. (Az EU átlaga is magas, de „csak” 45%.)
Nagyobb figyelem fordul immár a biometán és az egyéb biogázok, a hidrogén és a szintetikus előállítású gázok felé, ezek viszont még nem a következő telet megoldó lehetőségek lesznek. A Unió figyelme egyébként is az új vagy inkább a zöldebb gázmegoldási technológiák felé fordul, s a hosszú távú, 2050-ig szóló tervek az olcsó, ám környezetszennyezőbb földgáz felhasználási arányának fokozatos csökkenését írják elő.
A megoldás egyik, akár átmeneti záloga a raktározás és a törvényi keretek fixálása (rögzítése) lehet.
Ahogy Kvasňovskýtól megtudhattuk, Szlovákiában 3,5 milliárd köbméternyi gáz tárolására alkalmas kapacitás van, ezek jelentős része viszont jelenleg vagy nem tárol gázt, vagy mások számára történik bértárolás. Szlovákiában ugyanis, bármennyire hihetetlen, nincs törvény, amely előírná, hogy milyen minimális gáztartalékokkal kell, hogy rendelkezzen az ország! Míg a kőolajnál a törvény 90 napra elegendő készleteket ír elő, a gáz hosszú távú tartalékolása szinte csak a disztribúciós cégek, elsősorban az SPP-distribúcia Rt. belátásán múlik.
A Gázszövetség vezetője akkor állt a Magyar7 rendelkezésére, amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen éppen Pozsonyban tartózkodott, így nemcsak a csúcspolitikus, hanem a gázipari csúcsvezető is megerősítette, hogy bármelyik forgatókönyv lesz is érvényes az ukrán–orosz háborúval kapcsolatban, a mostani tél gázigénye biztosított az EU-ban, és Szlovákiában is. Annak ellenére is kijelenthető ez, hogy a földgáz ára óriási kilengést mutat. Interjúalanyunk elmondja, hogy a pandémia előtti időszakban, azaz „normál” üzletmenetnél egy megawattórányi gáz (ez a kereskedelmi mértékegység) ára 15–30 euró között mozgott. A 15 a nyári, a 30 a téli árszintet mutatja.
Kvasňovský elmondja, hogy a Gazprom viselkedéséből egyébként utólag már következtethető az oroszországi háborús készülődés. A cég ugyanis óriási tárolókat bérel Németországban, s ahogy kiderült, ezekből a tárolókból szinte az összes mennyiséget kiszivattyúzta, a háború kezdetére csak mintegy 15%-nyi kapacitás volt kihasználva.
Mindezek ellenére meggyőződése, hogy nemcsak az EU-nak van szüksége az orosz gázra, hanem ugyanúgy az orosz félnek is rendkívüli szüksége van az EU-tól érkező bevételekre. Az Európai Unió ugyanis egy kifejezetten jó, szolvens vevő, amely a magas árakat is pontosan fizeti. Ilyenből pedig nincs sok. Ezért Kvasňovský a megoldást a hosszú távú szerződésekben látja.
A mostanit 2028-ig kötötték meg, s bár a vevő már alternatív lehetőségeket keres, azt nehezen tudná elképzelni, hogy ezt a szerződést felmondanák.
Kihasználva a lehetőséget, megemlítem a Gázszövetség vezetőjének, hogy édesanyám az oltásokért kapott, Matovič-féle 300 euróból egy új tűzhely vásárlását tervezi, és abból is az úgynevezett kombinált, gázt is használó fajtát. Vajon ajánlhatom-e neki nyugodt szívvel ezt a készüléket?
A választ szinte szóról szóra bemásolom, olvasóink okulására is: „Akik a gázt a konyhában, sütésre, főzésre használják, azok a jövő évben havi egy-két euróval fizethetnek majd többet; éves szinten 10-20 euró közötti emelkedéssel számolhatnak. Azok viszont, akik egy házat fűtenek gázzal, azok esetében összeget nem tudnék mondani, de ők ezt jobban megérzik. Természetesen a helyzet és az eladóval való kapcsolat alakulásán is múlik.”
A földgáz lakossági és kisfogyasztói ára ugyanis törvényileg szabályozva van. Eszerint pontosan tudható, hogy mi és milyen módon terhelhető a vevőkre.
A kiskereskedelmi ár egyik legjelentősebb része a 12 hónap átlaga alapján kiszámított beszerzési ár. A 2022-es árak tehát az egy évvel korábbi árakat tükrözik vissza, amelyek megközelítőleg a pandémia előtti időszak árszínvonalát jelentik. A 2023-ban alkalmazott árak viszont már az idei árszínvonalat veszik majd figyelembe, amelyben nem ritkák az olyan magas árak, amit korábban említettem, s bár még az elején vagyunk az évnek, a jelek azt mutatják, hogy néhány hónapig még minimum számolnunk kell ezzel az eshetőséggel is – zárja gondolatait Richard Kvasňovský, a Szlovák Földgáz és Gázolaj Szövetség ügyvezető igazgatója.
Megjelent a Magyar7 2022/10. számában.
