A kormány négy adómódosítást tervez, rossz hírek is várhatnak az egyéni vállalkozókra
Elfogadták a parlamenti képviselők Robert Fico negyedik kormányának programnyilatkozatát. Jöhet tehát a célok teljesítése, egyebek mellett a stabil, motiváló vállalkozói közeg biztosítása, illetve a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének ösztönzése is. A Hospodárske noviny négy olyan lépést vizsgált meg, amelyek több százezer kisebb egyéni vállalkozót érintenek.
A kormány megvizsgálná például annak a lehetőségét, miképpen lehetne módosítani a természetes személyek átalányköltség-limitjét, amellyel az egyéni vállalkozók csökkenthetik adóalapjukat. Hasonló kiigazításokra már korábban is sor került. 2006-ban például az eredeti 25 százalékról 40 százalékra nőtt az összegük. 2017-től az átalányköltségek százalékos rátája is emelkedett a teljes bevétel jelenlegi 60 százalékára, és emelkedett az átalányköltségek éves határa is 5040 euróról 20 ezer euróra.
Egyelőre az még nem ismeretes, hogy milyenek lesznek majd az erre vonatkozó új intézkedések, a pénzügyminisztérium azt üzente, még dolgozik a kormány programnyilatkozatában foglalt prioritások teljesítését célzó javaslatokon. „Most még nagyon korai a részletekről beszélni. Ezek átfogóan kerülnek majd bemutatásra” – közölte a pénzügyminisztérium sajtóosztálya.
Az ellenzéki Saska képviselője és a parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja, Marián Viskupič azonban jelezte, hogy
ezúttal inkább az átalányköltség-keret csökkenésére lehet számítani, ami növelné az egyéni vállalkozók adóját.
Ladislav Kamenický pénzügyminiszter is bejelentette már korábban, hogy magasabb lesz a bankok adója, az ágazatok, vállalatok, jogi vagy természetes személyek rendkívüli és többletnyereségének adója, és magasabb lehet az ingatlanadó is. „Emellett azt is megemlítette, hogy a természetes személyek átalányköltség-keretét is csökkenthetik” – mondta Viskupič.
Martin Hudcovský, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Gazdasági Intézetének munkatársa szerint ez egy lépés lenne a helyes irányba.
A jelenlegi beállítás szerinte jelentős mértékben motiválja a vállalkozók részéről a különféle optimalizálásokat, és a fiktív vállalkozások jelenségének még nagyobb hangsúlyozását. Az Állami Számvevőszék (NKÚ) legfrissebb megállapításai meglehetősen riasztóak a fiktív vállalkozásokat illetően, állítja.
– magyarázta Hudcovský.
Maguk a vállalkozók azonban korábban is ellenezték a hasonló megfontolásokat. Amikor Igor Matovič pénzügyminiszter asztalán volt az átalánydíjak megnyirbálása, éppen a Richard Sulík által vezetett SaS ment azzal szembe.
A kormány a programnyilatkozatban azt is jelezte, hogy lehetséges változtatások várhatók a kötelező áfaregisztrált adóalanyok keretében, ám ebben az esetben is minden további részlet nélkül.
Múlt héten Marián Viskupič és Branislav Grӧhling, a Saska képviselői a kormányt megelőzve törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek, amelynek célja, hogy
a jelenlegi 49 790 eurós szintről 75 000 euróra emeljék a kötelező áfaregisztrációs limitet.
Az előterjesztett anyag indoklása szerint az intézkedés a kisvállalkozókat védené az aránytalan adminisztratív tehertől, és lehetővé tenné a számukra, hogy több időt szentelhessenek a vállalkozási tevékenységüknek. Az előterjesztők állami szempontból is fontosnak tartják a kötelező áfaregisztrációs limit megemelését.
Leszögezik, hogy a kisvállalkozók egy része inkább úgy optimalizálja a bevételeit, hogy azok ne lépjék túl a kötelező regisztrációs határt, ami mesterségesen csökkenti a gazdasági aktivitást, és egyben esetleges adóelkerüléshez is vezet.
– áll a törvényjavaslatban, amely a decemberi ülésszak során december 6-án kerülhet első megvitatásra.
A Szlovák Adótanácsadói Kamara alelnöke, Branislav Kováč szerint a vállalkozók is szívesen vennék ennek a küszöbnek az emelését. Mint mondta, a jelenlegi 49 790 eurós érték viszonylag alacsonyan van meghatározva, és terheli a vállalkozói közeget.
A programnyilatkozatban a kormány leszögezi azt is, hogy a tárgyi eszközök és immateriális javak gyorsított értékcsökkenési leírásának bővített lehetőségei a magánberuházásokat is ösztönözheti. A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenési leírásának lehetőségeit a jelenlegi helyzetben az adótanácsadók is elégtelennek tartják.
– mondja Kováč.
Végül, de nem utolsósorban a lehetséges intézkedések sorában a kormány megemlíti az adóveszteség levonására vonatkozó lehetőségek bővítését és a korlátok enyhítését is. Kováč szerint ebben az esetben is észszerű ötletről van szó.
A jelenlegi adóveszteség-levonási limiteket a szakember elégtelennek tartja.
„Az adótanácsadók üdvözölnék a bejelentett adóalap 50 százalékáig terjedő adóveszteség-levonási szabály eltörlését. Így az adózó az adott évben keletkezett veszteséget a bejelentett adóalap teljes összegéig levonhatná” – fűzte hozzá Kováč.
