Digitális analfabéta, vagy egyszerűen gyáva Kotleba embere?

Dunajszky Éva 2018. július 08., 14:06

Kotleba pártjának Pozsony megyei közösségi oldalán még 2017 januárjában egy olyan bejegyzést tettek közzé, amely Andrej Kiska köztársasági elnököt támadta. A bejegyzés indítéka, amely Kotleba egyik képviselőjének, Stanislav Mizíknek a nevével volt aláírva, állami kitüntetések adományozása volt „zsidó származású” embereknek.

A bejegyzés szerint „a cigányok és moszlimok védelmezőjének” vagy „egy cigányszokás-fanatikusnak”. A Marián Kotleba – szlovák kormányfő oldalon röviddel a botrány kirobbanása után megjelent egy bejegyzés, amely szerint „Mizík a bejegyzésében sehol sem beszél a kitüntetettek személyével való saját egyet nem értéséről.”

Amikor azonban Mizíknek az álláspontját kellett volna megvédenie a bíróság előtt, mindent tagadott, ráadásul Kotleba azzal vette védelmébe, hogy nem is ért a számítógépekhez. A bíróság felmentette, mondván: ez a Mizík, nem biztos, hogy az a Mizík. Kicsit különös, mert a múltban Mizík neve több gyűlöletkeltő bejegyzésben is feltűnt, például amelyikben azt állítja, hogy „a médiumok többsége a zsidótőke tulajdona”, amit ezek szerint valószínűleg szintén nem a számítógépes analfabéta Mizík írt.

Az aktuality.sk főszerkesztője, Peter Bárdy szerint mindez Kotlebáék gyenge oldalát mutatja, azaz, hogy félnek.

Kiabálni a közösségi hálón, sértegetni, gyűlöletet és félelmet kelteni aránylag könnyű. Elegendő csak, ha az ember be tudja kapcsolni a számítógépet vagy a telefonját, képes bejelentkezni a közösségi oldalra, s aztán már csak írni kell. Erre még az ötéves gyerek is képes, s nagy valószínűség szerint képes rá Mizík képviselő is. (Még ha a főnöke számítógépes analfabétának tartja is.)

Csakhogy fél, fél a felelősségtől, a tettei következményitől. Ennyit annak az embernek a hősiességéről, aki a parlamentben „az ördög sátáni-pedofil művének” nevezte az iszlámot. Ha véd bennünket ugyanis a képviselői mentesség, akkor nem kell ellenőriznünk, hogy mit mondunk, vélekedik az aktuality.sk.

Már megint a jó öreg szlovák igazságszolgáltatás

Marián Baláž, aki Iveta Radičová tanácsadója volt, a Denník N portálon megjelent kommentárjában azt írja, a bíróság a szélsőségeseknek lehetőséget kínál arra, hogy a gyávaságot a rendszer átvágásából eredő kocsmai büszkeségre változtassa.

Baláž szerint az, hogy a bíróság a fent említett érvelést elfogadta, és Mizíket felmentette a vád alól, két alapvető dolgot jelent. Először is, Szlovákia sorsáról egy számítógépes analfabéta is dönt, másodszor pedig a bíróság megmutatta, hogyan terjeszthetnek a szélsőségesek gyűlöletkeltő bejegyzéseket anélkül, hogy azért felelősséget kellene vállalniuk. A bíróság nemes egyszerűséggel használati utasítást adott a kezükbe. Gratulálunk, a szlovák igazságszolgáltatásnak, írja Baláž.

Nos, amennyiben mégsem Mizík volt a szóban forgó bejegyzés szerzője, de nem határolódott el attól, és nem követelte a kitörlését, az azt jelenti, hogy a tartalmával egyetért. Persze, ez még nem jelent bűncselekményt, ám ha van ilyen bejegyzés a közösségi hálón, azt valakinek mégiscsak közzé kellett tennie. Az adminisztrátor felelőssége már nem érdekli a tisztelt bíróságot? – teszi fel a kérdést Baláž.

Szent Mizík

A Pravda napilap kommentárja szerint Mizíkből akár már szentet is csinálhatott volna a bíróság, hiszen az ártatlan egyik szinonímája a szent. A fasiszta azonban fasiszta marad, még ha nem is gárdista csizmában jár és karlendítéssel köszön a tereken, és a jogászok gondnoksága mellett vigyáz a nyelvére. De miért van az, hogy a „nagy halak” közül eddig még senki sem kapott megfelelő büntetést? És miért fagyott be az ügyészségen az újkori nácik politikai keltetőjét tiltó indítvány?

Mondják meg nyíltan a bírák és az ügyészek, miért nem egyértelműbbek ebben a törvényeink! Ám ha valami más okból kifolyólag óvatosak ennyire, akkor keressük meg a hibát a rendszerben, véli a Pravda napilap.

A bíróság azért mentette fel Mizíket, mert fel kellett mentenie

A Denník N egy másik kommentárja szerint, azonban a bíróság felmentő ítéletétől nem kell bepánikolni. A bíróság ugyanis nem arról döntött, hogy a bejegyzés tartalma szélsőséges volt-e, hanem arról csupán, bizonyított-e, hogy a szóban forgó bejegyzést Mizík írta, és az adott körülmények mellett a bíróság nem dönthetett másként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kotlebáék megerősítést kaptak arról, hogy nem fasiszták vagy szélsőségesek.

Néhány tanulság azonban következik az ügyből, véli a Denník N. Az első, hogy Kotlebáék gyávák. Ők is meg a támogatóik is évekig azt hitték, büntelenül bármit megtehetnek a közösségi hálón, gázkamrába küldhetnek vagy villanypóznára akaszthatnak bárkit, megtagadhatják a holokausztot és még sorolhatnánk. Abban a pillanatban azonban, hogy átléptek minden határt, és az állam legalább egy kicsit megpróbálja visszafogni az agresszió terjedését az interneten, egyszeriben már nem „akkora történészek”, hogy a holokauszttal kapcsolatban véleményt mondjanak, vagy nem értenek a számítógéphez, ergo szélsőséges nézeteket nem is terjeszthetnek.

A második, ha már a rendőrség és az ügyészség eljárást indított, azt úgy kellett volna tenniük, hogy a szélsőségesekből ne csináljanak ártatlan áldozatokat.  A harmadik pedig, hogy mivel szélsőséges megnyilvánulásból annyi van a világhálón, hogy ha mindenkit meg akarnánk büntetni a szomszédos államokban is börtönöket kellene bérelnünk, nyilvánvaló, hogy ezt a harcot nem lehet csupán a bíróságokon megnyerni, vélekedik a portál. 

 

 

1 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS