Zászlót bontott a Magyar Szövetség
Július vége van, a hazai belpolitikai élet is kivette a neki járó éves szabadságot. Amikor abba kell belekötni, hogy az oktatási tárca államtitkára, Róbert Zsembera esetében összeférhetetlenség-e, hogy óraadóként a Comenius Egyetem kötelékében maradt, akkor láthatjuk, már beérett a parlamenti és a kormányzati nyári szünet gyümölcse.
Lehet, hogy Szijjártó Péter volt magyar külügyminiszter példáján felbuzdulva utazott Peter Pellegrini államfő Kínába vasárnap. A világgazdaság egyik hajtóműveként funkcionáló ázsiai óriásországban 16 éve nem járt szlovák elnök, már éppen ideje volt. Itthon amúgy is kevés dolog történik.
Csenger Tibor lesz a Magyar Szövetség Nyitra megyei elnökjelöltje. A párt múlt héten mutatta be regionális jelöltjeit a komáromi Duna Menti Múzeum Jókai szobra előtt. Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a most záruló választási időszakra koncentrálva emelte ki azt a munkát, amit a megyei képviselők Nyitra megye öt magyarlakta járásának, illetve választókörzetének az érdekében kifejtettek, s ami jelentős odaadást követelt a képviselők részéről, de ennek megfelelő eredményeket is hozott. Gubík a „Ránk számíthat” választási szlogent ennek jegyében úgy mutatta be, mint a múltban elvégzett munka és a jövőben rájuk váró feladatok megoldásának mottóját.
Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szövetség nem konfrontatív, hanem eredményorientált politikájának a megyei munkában megmutatkozó hozadékai mindenképpen utat kell, hogy jelentsenek a párt 2027-es választásokon való sikeres részvételéhez, azaz a sikeres parlamenti megmérettetéshez.
A megyei választásokon a pártelnök a legutóbbi eredmény megismétlését kívánja a megyei jelölteknek, de akár annak túlszárnyalását is el tudja képzelni és hozzátette, forró ősz előtt állunk, ezért a nyarat sem szabad politikai uborkaszezonként felfogni.
Csenger Tibor személyében egy olyan megyei politikus száll versenybe az elnöki posztért, aki jelenleg is már kilencedik éve tevékenykedik a megye alelnökeként. Farkas Iván megyei frakcióvezető méltatta a jelölt eddigi munkáját és elmondta, arra is megfelelő személyiségnek tartja, hogy a választási kampány alatt a jelölti csapat élére álljon.
Az elnökjelölt vérbeli mérnökemberként precíz áttekintését adta mindazon fejlesztéseknek, amelyek a végéhez közeledő ciklust jellemzik a megyei fenntartású utak, a hidak, a szociális intézmények és iskolák felújítása terén. De ugyanígy megemlítette a sport, a kultúra és a műemlékvédelem terén történt fejlesztéseket és támogatásokat, majd külön kiemelte a megye hatáskörében elfogadott települési támogatási rendszert, amely a megye összes települését kedvezően érinti, s jelenleg az ország nyolc megyéje közül csak a nyitraiban működik. Csenger elmondta, a Nyitra megyei testület a Magyar Szövetség frakciójának segítségével 131 millió eurót juttatott az egyes projekteken keresztül a déli járásokba.
Nyár van, nagy meleg, és úgy tűnik a hőség a sajtómunkásoknak is megártott. Az euBrief portál korábban arról számolt be, hogy Szlovákia csatlakozott a tettrekészek koalíciójához, és elfogadta a társelnökök nyilatkozatát. Lett is ribillió belőle idehaza. A pozsonyi francia nagykövet – akivel a szlovák kormányfő is személyesen egyeztetett – is igyekezett megerősíteni, hogy csupán félreértésről van szó.
Robert Fico miniszterelnök (Smer-SD) határozottan kijelentette a közösségi médiában, hogy Szlovákia nem volt, most sem az, és a jövőben sem lesz tagja az Ukrajnát katonailag támogató, tettrekészek koalíciójának. A kormányfő hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként semmilyen ilyen jellegű ülésen nem vett részt, és Szlovákia álláspontja a háborúval kapcsolatban változatlan.
Fico kitért arra is, hogy a július 13-ai és 14-ei párizsi események, amelyek kapcsán felmerült Szlovákia részvétele, a francia nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvények voltak. Ő maga nem vett részt rajtuk, helyette Szlovákia párizsi nagykövete képviselte az országot.
Juraj Blanár külügyminiszter szintén megerősítette, hogy Szlovákia nem tagja a koalíciónak. Tájékoztatása szerint a párizsi találkozón a szlovák nagykövet kizárólag megfigyelőként volt jelen, több más diplomáciai képviselővel együtt. S bár Fico és Blanár gyorsan igyekezett megjegyezni, hogy félreértésről van szó, a Szlovák Nemzeti Párt azért rákontrázott egyet, leszögezve, hogy elutasítja Szlovákia bármilyen részvételét a „tettrekészek” koalíciójában, mivel álláspontja szerint az Ukrajnának szánt fegyverszállítások növelik a konfliktus eszkalációjának a veszélyét és ronthatják Európa biztonsági helyzetét.
A 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján szokás szerint Orbán Viktor tartott előadást. A Fidesz elnöke korábban miniszterelnökként ezen a fórumon szokta vázolni az elkövetkező év stratégiai elképzeléseit, így a rajongói és az ellentáborban egyaránt nagy érdeklődés övezte, hogy 16 év után ellenzékből milyen lesz a hangütés. Azt, hogy Orbán Viktor iránt ellenzékben is nagy az érdeklődés, jól jelzi, hogy a legtöbb magyar közéleti portál élő közvetítésben számolt be a beszédről, amelyet a helyszínen is több ezren hallgattak. A beszéd központi témája a választási vereség okainak értelmezése, a Fidesz jövőbeli szerepének meghatározása, valamint a nemzeti oldal stratégiai megújítása volt.
A beszéd egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a Fidesznek alkalmazkodnia kell az új politikai helyzethez. Orbán szerint lezárult az a korszak, amikor a párt a kormányzás eszközeivel valósíthatta meg programját, ezért a következő években más politikai működésre lesz szükség. Ennek összefoglalására használta azt a megfogalmazást, hogy „ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik”, vagyis a Fidesznek nem pusztán parlamenti ellenzékként, hanem szélesebb társadalmi mozgalomként kell megszerveznie a nemzeti közösséget.
Orbán Viktor részletesen beszélt a választási vereség okairól is. Úgy vélte, hogy a Fidesz több társadalmi csoporttal elveszítette a kapcsolatot, miközben ellenfelei sikeresen építettek új politikai koalíciót. Kiemelte, hogy a pártnak újra kell tanulnia a közvetlen kapcsolatot a választókkal, és meg kell újítania szervezeti működését, kommunikációját és politikai utánpótlását.
A belpolitikai fejtegetések mellett Orbán Viktor hangsúlyosan szólt a nemzeti szuverenitásról. Azt állította, hogy Magyarország előtt továbbra is ugyanazok a stratégiai kihívások állnak: a migráció, a háború, az európai versenyképesség romlása és a nemzeti önrendelkezés megőrzése. Véleménye szerint ezekben a kérdésekben a Fidesz álláspontja nem változott, és a párt továbbra is ezek mentén kívánja megszervezni politikáját.
Jelentős részt szentelt a nemzeti közösség jövőjének is. Azt hangsúlyozta, hogy a jobboldal ereje nem kizárólag parlamenti mandátumokban mérhető, hanem az önkormányzatokban, civil szervezetekben, kulturális intézményekben és a Kárpát-medencei magyar közösségek összetartásában is. Ennek megfelelően a következő időszak feladatának egy széles társadalmi hálózat újjászervezését nevezte.
A külpolitikai részben kitartott korábbi álláspontjai mellett. Ismét a békepárti politika, az európai stratégiai autonómia, valamint a magyar nemzeti érdek elsődlegessége mellett érvelt. Úgy vélte, hogy Európa több válsággal néz szembe egyszerre – gazdasági, biztonsági és demográfiai kihívásokkal –, amelyekre szerinte a nemzetállamok megerősítése jelenthet választ. A külpolitikai kontextust vizsgálva kifejtette, hogy a nyugati, angolszász dominanciájú világrendszer bomlása megállíthatatlan, és az ázsiai centrumú új geopolitikai korszak átrendezi az Európai Uniót is. Úgy vélte, az EU képtelen az alkalmazkodásra és a megújulásra.
Orbán Viktor 2026-os tusványosi beszéde a Fidesz ellenzéki politikai kátéja. Nem a behódolás, hanem a jogi, politikai és társadalmi ellenállás programját hirdette meg, azzal a határozott ígérettel, hogy az új kormányzati struktúrák jogállamon kívüli intézkedéseit vissza fogják csinálni.
Megjelent a MAGYAR7 31. számában.
