Versenyfutás a koronavírussal
Nyakunkon a pandémia újabb hulláma: a múlt héten minden járványmutató látványosan romlott Szlovákiában. A járványügyi szakértők azonnali szigorítást javasolnak, kérdéses azonban, mit fogad meg tanácsaikból a kormány.
Tapasztalva az újabb járványhullám gyors felfutását, olyan érzésünk lehet, mintha versenyt futnánk a koronavírussal. Amikorra már úgy tűnt, hogy a vakcináknak köszönhetően lépéselőnybe kerülünk, terjedésnek indult a vírus jóval fertőzőképesebb delta variánsa. A szakemberek az oltási kampány elején azzal számoltak, hogy a 16 éven felüli népesség mintegy hatvan százalékának átoltásával elérhető lesz a nyájimmunitás, s ezzel sikerül leküzdeni a járványt.
Európa több országában az átoltottság az őszi hónapokra jóval meghaladta az eredetileg kitűzött célt, a delta variánssal szemben azonban még ez is kevésnek mutatkozik.
Szlovákia, annak ellenére, hogy már a 12 és 16 év közötti korosztályt is széles körben oltják, egyelőre még ettől az eredeti célkitűzéstől is elmarad, ami a következő hetekre nem sok jóval kecsegtet a járványhelyzet hazai alakulását illetően.
Szlovákiában a szakemberek jelenleg a harmadik járványhullám felfutásával számolnak, míg Európa legtöbb országában, így Magyarországon is, következetesen negyedik hullámról beszélnek a szakértők, politikusok. Az eltérést az magyarázza, hogy Szlovákiában a tavaly őszi-téli és az idén tavaszi járványhullám nem különült el látványosan, így azt nem különböztették meg sem a szakértők, sem a közbeszéd. Amiben viszont a szlovákiai, s a pandémia újabb hulláma által hasonló erővel sújtott közép-kelet-európai régió országainak járványügyi szakértői között egyetértés van, a koronavírus-járványt, noha voltak ilyen optimista előrejelzések, idén télre még biztosan nem sikerült véglegesen leküzdenünk.
Az elmúlt hetekben éppen Közép-Kelet-Európa vált a világjárvány egyik legfőbb epicentrumává.
Az a térség, amit a pandémia első hulláma 2020 tavaszán még látványosan megkímélt az öreg kontinens nyugati feléhez képest. Akkor az időben meghozott karanténintézkedéseknek köszönhetően még sikerült elkerülni azt az egészségügyi katasztrófát, ami Nyugat-Európa több országát sújtotta. Annál nagyobb erővel csapott le a járvány tavaly ősszel a régióra, ahol a kormányok az irtózatos gazdasági károk megismétlődésétől megrettenve, haboztak meghozni a korlátozó intézkedéseket.
Szlovákia az első hullám idején mintaországnak számított, a második járványhullám kezelése azonban látványosan kicsúszott a kormány kezéből. Késve meghozott, ellentmondásos intézkedések és unalomig ismételt, személyeskedő politikai viták kísérték a járványkezelést. Az eredmény ismert, a legsúlyosabb téli hónapokban voltak olyan időszakok, amikor népességarányosan az egész világon Szlovákiában szedte a legtöbb áldozatot a járvány.
A járványkezelés kudarcának legsúlyosabb máig ható következménye azonban az uniós összevetésben is kirívóan alacsony átoltottság.
Szlovákia csak Bulgáriát és Romániát előzi meg ebben az összevetésben, de az utóbbiban az országra kegyetlen erővel lecsapó járványhullám hatására, rendkívüli mértékben felgyorsult az oltási kampány. Szlovákiában ellenben nyár eleje óta befagyott az oltakozás, s egyelőre még az esetszámok ijesztő növekedése sem adott új lendületet a kampánynak.
A szakemberek körében konszenzus van, hogy jelen helyzetben a koronavírus elleni vakcina felvétele jelenti a legnagyobb védelmet a Covid-19 súlyos szövődményeivel szemben. A szlovákiai járványügyi statisztikák is alátámasztják, az oltás nem jelent garanciát arra, hogy ne fertőződjünk meg, de jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy kialakuljanak a betegség akár életveszélyes szövődményei. Az utóbbi hetek adatait vizsgálva szembetűnő, hogy az új fertőzöttek közel harmada már kapott védőoltást, a kórházi ápolásra szoruló betegek több mint négyötöde azonban oltatlan.
Figyelmeztető jel, hogy az oltási hajlandóság Szlovákiában a tavaszi súlyos járványhelyzetben volt a legmagasabb, ez nyárra jelentősen visszaesett, s azóta sem nőtt érdemben.
Nem hozott áttörést a vakcinalottó sem, amivel anyagilag is érdekeltté akarták tenni a polgárokat az oltakozásban. Ezzel szemben egyre hangosabban, helyenként erőszakosan van jelen a mindennapjainkban az oltásszkepticizmus és a járványellenes intézkedések tagadása. Felmerül a kérdés, miben hibázott a kormány, s ebben a társadalmi klímában mit tehet a hibák kijavításáért?
A társadalom jelenlegi frusztráltságát az elmúlt időszak elszenvedett veszteségei magyarázzák. Sajnos a járvány következtében sokan Szlovákiában is elveszítették rokonaikat, hozzátartozóikat, de még többen vannak azok, akiknek a pandémia következtében a megélhetése került veszélybe. Az uralkodó közhangulatot ezért az utóbbi veszteségérzet befolyásolja, vagyis mindennemű szigorítást, korlátozó intézkedést a társadalom többsége jelenleg elutasít. A járványellenes intézkedések megsértői, amilyenek a maszkhasználat ellenzői, nyilvánvalóan elbagatellizálják a pandémia súlyosságát, de a valóságérzékelésük szerint a járvány nagyobb veszélyt jelent a megélhetésükre, mint az egészségükre.
A legnagyobb gond, hogy a szlovákiai oltáselleneseknek a mai napig nem sikerült meggyőzően elmagyarázni, hogy éppen a vakcina felvételével kerülhetők el véglegesen a korlátozó intézkedések.
Az sem kisebb gond, hogy a beoltottak azt látva, hiába vették fel a vakcinát abban a reményben, hogy ezzel számukra véget ért a járvány, rájuk is újabb karanténszabályok érvényesek, aligha hihető, hogy az oltatlanok meggyőzésében szövetségesei lesznek a kormánynak. Vagyis ezt figyelembe véve nem kifizetődő olyan korlátozó intézkedéseket hozni, amelyek ugyanolyan mértékben vonatkoznak az oltott és az oltatlan lakosságra.
A döntéshozók, érzékelve a társadalmi hangulatot, érthetően óvakodnak a gazdasági életet gúzsba kötő karantényszabályok ismételt bevezetésétől. Eduard Heger kormányfő az elmúlt hetekben többször hangsúlyozta, nincs politikai akarat a veszélyhelyzet újbóli bevezetésére vagy a kötelező oltás elrendelésére. Márpedig a veszélyhelyzet elrendelése nélkül a polgárok szabad mozgását nem lehet korlátozni, így a regionális Covid-automata a legsúlyosabb helyzetben lévő járásokban hiába írja elő a kijárási korlátozást, az a gyakorlatban nem érvényesíthető.
Róka fogta csuka helyzetben van a kormány a kötelező oltás elrendelése kapcsán is.
Nyilvánvaló, hogy a népesség teljes átoltásával megfékezhető lenne a járvány, de legalábbis egészen biztosan elkerülhető lenne, hogy az egészségügyi ellátórendszer komoly nyomás alá kerüljön, de a kötelező oltás elrendelése a jelenlegi társadalmi klímában könnyen robbanásveszélyes állapotot idézne elő. Ennek kapcsán elég felidéznünk Robert Fico önleleplező mondatait a csiffári vadászházban. A Smer elnöke zárt körben elismerte, hogy a koronavírus szövődményei őt is megviselték, a nyilvánosság előtt azonban a járványszkeptikusok hangját erősíti fel. Ne legyenek illúzióink, nem lenne rest a kötelező oltás ellen tiltakozók élére állni.
A múlt héten egyre másra dőltek meg a negatív rekordok, két egymást követő napon is soha korábban nem látott számú új fertőzöttet azonosítottak, gyors emelkedésnek indult a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek száma is. A hét végére egy meredek ugrással 2 500 fölé emelkedett az orvosi ellátást igénylő fertőzöttek száma, ami már komoly próbatétel elé állítja az egészségügyi ellátórendszert. Ha csak a járványmutatók romlását nézzük, nyilvánvaló, hogy valamit lépni kell.
A kormány tanácsadó szerveként működő szakmai konzílium múlt csütörtöki ülésén több ponton javasolt szigorítást a kormánynak.
Felvetették a rizikócsoportok kötelező oltásának lehetőségét, a súlyos járványhelyzetű járásokban védettségi igazolványhoz vagy negatív teszthez kötnék a munkába járást, a távoktatás időszakos bevezetését és a Covid-automata korrekcióját javasolják. A korlátozó intézkedéseket a legsúlyosabb helyzetű járásokban csakis kizárólag az oltatlanokkal szemben alkalmaznák, illetőleg a koronavírus miatt táppénzen lévők is előnyben részesülnének a szakértők javaslata szerint, ha felvették a védőoltást.
Bármennyire súlyos is a járványhelyzet, szinte kizárható, hogy a szakértői konzílium javaslatait egy az egyben átültessék a döntéshozók.
Múlt pénteken a sebtiben összehívott válságstáb ülését megszakították, legkorábban a hét elején, már lapzártánk után folytatódhat a tanácskozás, ahol lényegében eldől, milyen intézkedéscsomag kerül a kormány asztalára. A koalíciós pártok előzetes megnyilvánulásaiból nagyon valószínű, hogy országos veszélyhelyzetet továbbra sem fognak elrendelni. A válságstáb ülése után kiszivárgott, egyfajta köztes megoldásban, az ún. lokális vészhelyzet elrendelésében gondolkodnak, ami csak a legsúlyosabb helyzetű járásokra vonatkozna. Továbbra is kérdéses azonban, mekkora politikai árat hajlandó megfizetni a koalíció, hogy elejét vegye a járványhelyzet további gyors romlásának.
Megjelent a Magyar7 2021/45. heti számában.
