Túl vagyunk a tömeges tesztelés első körén: hogyan tovább? Válaszolunk a kérdésekre, amiket ön is feltenne!
A kormány úgy döntött, a tömeges tesztelést nem ismétlik meg az egész országban. Hogyan érinti mindez a kijárási korlátozásokat? Milyen további járványügyi intézkedések várhatók? Azokra a kérdésekre próbálunk válaszolni, amiket Ön is feltenne.
A kormány az egy héttel korábbi próbatesztelést követően valóban magasabb számokat várt. Igor Matovič kormányfő a fertőzöttek lehetséges körét 2-3 százalék közé valószínűsítette. Az alig egy százalékos átfertőzöttség azonban nem jelenti, hogy a járvány nem terjedne, és nem rejtene kockázatokat.
Az antigéntesztek valóban nem szűrik ki az összes fertőzöttet, ilyen tekintetben kevésbé megbízhatóak, mint a laboratóriumi PCR-tesztek. A szakértők körében nincs egyetértés, a fertőzöttek hányad részét sikerül kiszűrni ilyen módszerrel. Konzervatív becslések szerint a fertőzöttek legalább felét kiszűrik az antigéntesztek, egyes kutatások szerint ez elérheti akár a kétharmadot is.
A tömeges teszteléssel egyetlen hétvége alatt több tízezer fertőzöttet sikerült kiszűrni. Körükben éppen a legnagyobb a fertőzőképesség, hiszen az antigéntesztek a legfőrtőzőbbeket tudják kiszűrni. Járványügyi szempontból ez nagy eredmény.
Így van. Ha a vizsgálat pillanatában már fertőzött volt, de a szervezetében még nem volt kellő mennyiségű víruskoncentráció, a teszt nem tudta kimutatni a fertőzést. Ezért ajánlatos egy hét után újabb tesztet elvégezni.
A kormány szigorúbb döntést hozott, mint amit a járványügyi szakértők ajánlottak. A szakértői konzílium azt javasolta, csak a legfertőzöttebb járásokban ismételjék meg a tesztelést.
A szakértők a célzott tesztelést javasolták, vagyis szerintük a legfertőzöttebb járások tömeges tesztelése mellett a kialakuló járványgócok, a legsérülékenyebb csoportok és az ország működőképessége szempontjából elengedhetetlenül fontos munkakörben dolgozók rendszeres szűrésére használhatók a leghatékonyabban az antigéntesztek. A kormány tulajdonképpen megfogadta a szakértők javaslatait, hiszen amellett, hogy ugyan szélesebb körben ismétlik meg a tesztelés második körét, a célzott tesztelés javaslatát is elfogadták, és a járási székhelyeken minden érdeklődő számára ingyenesen lesznek elérhetők az antigéntesztek. Rendszeresen szűrni fogják a rendvédelmi és a fegyveres erők tagjait, a közalkamazottak széles körét, a szociális- és idősotthonok lakóit, a hajléktalanokat.
Ez logikus lépés, miután az országon belül sikerül letörni a járványgörbét, meg kell akadályozni, hogy újra tömegesen behurcolják a fertőzést. A határokon átlépők teszteléséről legkorábban a szerdai kormányülésen születik döntés, az illetékesek azt hangsúlyozzák, a rendvédelmi erők csakis az országos tesztelés második körét követően vállalkozhatnak a határok szigorúbb őrizetére. A tesztelés első köre a fegyveres erők és a rendőrség személyi állományának 95 százalékát kötötte le, a fennmaradók nagy része pedig karanténban van.
Az ország működőképessége megköveteli, hogy biztosítva legyen a határok bizonyos fokú átjárhatósága, ráadásul a tranzitforgalom fenntartására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeket is figyelembe kell venni. Nem lehet ugyan hermetikusan lezárni az országot, de a biztonságot növelni lehet, ha korlátozzuk a határátlépési pontok számát, és kötelezzük az országba lépőket, hogy negatív teszteredményt mutassanak fel. Nyilván nem lehet cél a torlódás kialakulása a határátlépési pontokon, ezért célszerű, hogy a szlovák állampolgárok a határhoz legközelebbi mintavételi ponton teszteltessék magukat, s csak negatív teszteredmény birtokában mozoghassanak szabadon.
Várjuk meg a kormány szerdai döntését, de elkerülhetetlennek látszik, hogy csakis rendszeresen megismételt negatív teszteredmény birtokában léphetik át majd a határt.
A kormány várhatóan meghosszabbítja a kijárási korlátozásokat azokra vonatkozóan, akik nem rendelkeznek negatív teszteredménnyel.
Várhatóan meghosszabítják a múlt hétvégén kiállított antigéntesztek eredményét. Akik nem vettek részt a tesztelésen, vélhetően az eredeti terveknek megfelelően november 15-ig karanténban maradnak. Döntés a közeli napokban várható.
Bár az október 15-én életbe lépett szigorítások kedvező hatásait már érzékeljük a járványgörbén, a veszély nem múlt el. Mivel az aktív korú népesség nagy része a negatív teszteredmény birtokában viszonylag szabadon mozoghat, s mint tudjuk, körükben nagy számú fertőző lehet, szükség lehet további járványügyi szigorításokra is. Mivel azonban az eddig meghozott intézkedések a jelek szerint visszafogták a járvány terjedését, lehetséges, hogy az egész országra kiterjedő szigorítások helyett elégséges lesz csak a legfertőzöttebb régiókban tovább korlátozni a társadalmi érintkezést. A jelenleg hatályos járványügyi intézkedések feloldása még hosszú hetekig nehezen elképzelhető. A szomszédainknál, de az egész kontinensen, változatlanul gyorsan terjed a járvány.
