Nem tudtam, nem emlékszem, nem érdekel! Vajon tudott-e a Most-Híd az utókonfiskációkról?
Három évvel azután, hogy a szlovákiai magyar sajtóban megjelentek az első írások, köztük elsőként a Magyar7 beszámolója a Beneš-dekrétumok alapján történő úgynevezett utókonfiskációkról, vagyis a földek utólagos elkobzásáról, idén februárban a magyar párt is tartott ez ügyben a sajtótájékoztatót.
A Szövetség párt pozsonyi eseményén csak az MKP-, és az Összefogás-platform vett részt, a Most–Híd párt platformja azonban nem, ezzel is érzékeltetve talán, hogy a párt Bugár Béla jelezte időszakának eme problémája rájuk is vetülhet.
Több mint 75 évvel ezelőtt Eduard Beneš államfő dekrétumai az országban élő magyar kisebbséget háborús bűnösnek és kollaboránsnak minősítették és ezért általános jogfosztásuk mellett vagyonelkobzásra is ítélték. Aki magyar, annak földjét, ingatlanát az állam javára elvették, szakszóval konfiskálták. Több tíz-ezer esetben húzták ki ilyen módon szinte szó szerint az emberek lába alól a talajt, jobban mondva a földet, amelyet aztán az állam vagy megtartott magának, vagy kedvező feltételek mellett megvásárlásra kínálta a magyarlakta vidéken élő, vagy oda betelepülő megbízható, azaz nem magyar embereknek. Több mint 75 évvel az események után a szlovák állam rájön arra, hogy a több tízezer elkobzási eljárás némelyikét hibásan folytatták le, és az ingatlanok tulajdonlapján még a régi tulajdonos neve szerepel.
A szomorú és megdöbbentő események újkori folytatásakor az ad további meglepetésre okot, hogy az utókonfiskációk kezdeténél ott bábáskodik a magyarok érdekvédelmét hangoztató és kormányon levő Bugár Béla vezette Most–Híd párt is. Ezért hangzott el a februári sajtótájékoztatón, hogy vajon a Most–Híd-platform képviselői miért nincsenek jelen? A Szövetség párti alelnöke, Mózes Szabolcs azt válaszolta, hogy a Most–Híd akkori vezetői nem tudtak az utókonfiskációkról, akik pedig ott voltak az utókonfiskációk kezdeténél, azok már vagy nem tagjai a Szövetségnek, vagy nem töltenek be felelős pozíciót, illetve a 2016–2020-as években az SPF a Szlovák Nemzeti Párt vezetése alatt volt.
Hihető az az állítás, hogy a Most–Híd párt Bugár Béla alatti időszakának vezetői nem tudtak az utókonfiskációk beindításáról? Ez az állítás kizárható, sőt szinte teljes biztonsággal állítható, hogy a Bugár vezette Híd konkrétan tudott a Beneš-dekrétumok újbóli aktiválásáról. Ezt arra az egyszerű, bár a szélesebb nyilvánosság előtt eddig kevésbé ismert tényre alapozom, hogy a párt jelöltjei a Földalap legfelsőbb stratégiai és operatív vezetésben is ott voltak. Elsősorban Lörincz Zoltán komáromi geodétáról és Boris Brunner diószegi önkormányzati képviselőről van szó. Mindkettőjüket az akkori Most–Híd párt juttatta a földalap magas poziciójába, Lörincz Zoltánt 2018-ban az SPF igazgatótanácsába, Brunnert pedig 2016-ban az SPF vezérigazgató-helyettesei posztjára. Lörincz annyira fontos posztra került, hogy kinevezését a pozsonyi parlamentnek kellett jóváhagynia, ami 2018-ban Peter Antal, Most–Híd párti parlamenti képviselő és bizottsági elnök javaslatára meg is történt.
Az utókonfiskációk az SPF éves beszámolói alapján 2019 májusában kezdődtek és tartanak napjainkban is. Erről beszámol a Földalap azóta megjelent valamennyi éves jelentése, amely elsősorban az igazgatótanács részére szól. Lörincz Zoltán lapunknak megerősítette, hogy a Most–Híd párt jelöltjeként került az igazgatótanácsba, illetve, hogy elsősorban Bastrnák Tiborral (a Híd párt akkori parlamenti képviselője) állt kapcsolatban. További kérdéseinkre azonban, hogy tájékoztatta-e a hidas politikusokat az SPF-en belül történő lépésekről, illetve, hogy mi volt a reakciójuk, Lörincz nem válaszolt. Lörincz Zoltán szakértője a földekkel kapcsolatos kérdéseknek, illetve az állam és polgárai közötti földügyleteknek, hiszen a Földalap már jóval korábban felkérte külső szakértőként, hogy a jóvátételi, vagy más néven restitúciós ügyekben legyen segítségére a komáromi telekkönyvi hivatalnak. Nehezen hihető, hogy immár a Földalap csúcsszervének tagjaként nem tudott arról, hogy 2019-től kezdve átírják az egykori „háborús bűnösök” földjeit az állam nevére a tulajdonosok vagy azok örökösei tudta, jóváhagyása és kárpótlása nélkül.
A másik hidas bennfentes Boris Brunner, aki 2016–2020 között az SPF vezérigazgató-helyettese volt, s kinevezése tényéről nagy örömmel osztott meg bejegyzést a közösségi hálón, amelyet 68 ember lájkolt, és Brunner 68 alkalommal köszönt meg.
Két évvel hivatali ideje letelte után viszont már határozottan állította, hogy semmire nem emlékszik, ami a Földalappal kapcsolatos, sőt hozzátette, hogy tudni sem akar semmiről, ami a Földalappal kapcsolatos. Kérdésünkre, hogy munkájáért állami fizetést kapott-e, letette a telefont.
Az SPF alapszabályzata kimondja, hogy a Földalap vezérigazgatója szinte mindent aláírhat egyszemélyben. Kivéve azokat a határozatokat, amelyek a földek ellenérték nélküli átvezetését vagy bérbeadását érintik. Ezeket a határozatokat a vezérigazgató-helyettessel együttesen kell, hogy aláírják.
A Bugár Béla vezette Most–Hídnak tehát két embere volt a Földalapnál magas pozícióban. Eközben nem egészen két év alatt 651 parcellánál változtatta meg, írta át a Földalap a tulajdonjogot az egykori tulajdonosokról az államra. Vajon tudhatott erről a restitúció szakértője, Lörincz Zoltán, igazgatótanácsi tag és Boris Brunner vezérigazgató-helyettes? És vajon tájékoztatták-e erről az őket ebbe a pozícióba juttató Most–Híd pártot? De legfőképpen, mi volt az akkor még Bugár Béla vezette Most–Híd párt reakciója? Támogatták, tudomásul vették, vagy ellenlépések megtételét javasolták? Ezek az igazán fontos kérdések.
Mivel választ Lörincztől és Brunnertől nem kaptunk, így a Most–Híd párt platformját kerestük. Lapzártánkig nem érkezett válasz.
Ha nem érintené egzisztenciálisan az embereket, illetve nem jelképezné a jogfosztottság máig tartó tényét a vázolt helyzet, azt is mondhatnánk, hogy érdekes. Vajon miért nem emelte fel a szavát a kormányon levő Most–Híd? Ők még a két bennfentes emberen kívül tájékoztatást kaphattak Érsek Árpád, akkori közlekedési minisztertől is, akit a parlamentben interpellált ez ügyben Miroslav Ivan (SaS) képviselő. Érseken kívül Gál Gábor, akkori hidas igazságügyi miniszer is tudhatta, hogy Szlovákia éppen az ő idejében vesztett el egy pert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely a Beneš-dekrétumok „újrahasznosítása” alapján alakult ki. A Híd és akkori mindenható vezetője, Bugár viszont hallgatott. Nem tartotta fontosnak? Vagy ennyire betartotta a koalíciós szerződést, amelyben kötelezték magukat, hogy a Beneš-dekrétumok ügyét nem nyitják meg?
A dekrétumok ügye mégiscsak megnyílt, csak a várakozásokkal ellentétben nem a Híd nyitotta meg. A kezdeményezés onnan jött, ahonnan senki sem várta. A földművelésügyi minisztert, és rajta keresztül az SPF vezérigazgatóját adó Szlovák Nemzeti Párt nyitotta ki Pandora szelencéjét azzal, hogy a rossz emlékű előd, Beneš munkáját bevégezze, s hogy a még magyar kézen lévő földeket Szlovákia számára begyűjtse. A Bugár Béla vezette Híd „csak” annyit tett, hogy hallgatott, nyilvánvalóan tudott róla, és tudomásul vette.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/08-as számában.
