2023. december 3., 16:06

Tóth Tibor: Ha nincs magyar párt, senki nem foglalkozik a Beneš-dekrétumokkal vagy a kettős állampolgársággal

A szeptemberi választások után maradt-e még tere az etnikai politizálásnak? Kiket kell megszólítania a magyar pártnak, hogy újra bejusson a parlamentbe? Mi a magyar közösség érdeke az államfőválasztáson? Tóth Tibor színművészt kérdeztük.

tóth tibor

Szeptember 30-án a Szövetség a parlamenti küszöb alatt maradt, az is felmerült, hogy az etnikai politizálás kudarcra van ítélve. Hogyan látja a felvidéki magyar politizálás jövőjét?

A választási eredmény miatt csalódott vagyok. Úgy gondolom, a mozgósítás megfelelő volt, ennek ellenére nem sikerült megugrani az öt százalékos határt. Bár azt is tudatosítanunk kell, hogy választásról választásra kisebb a felvidéki magyarok lélekszáma, vagyis egyre nehezebb a parlamentbe jutás. Ezért érezhetik sokan, hogy zsákutcába jutott a magyar politizálás, és nem látják a hogyan továbbot.

Elszomorítónak tartom, ha megnézzük, hányan szavaztak a magyarok körében szlovák pártra, mert az illúzió, hogy a magyarokat ugyanúgy képviseli majd egy szlovák párt.

Vagyis továbbra is indokoltnak tartja, hogy a felvidéki magyarokat egy magyar párt képviselje?

Természetesen tovább kell menni, az érdekképviseletet meg kell tartani, és amilyen fórumokon csak lehet, a felvidéki magyar politikusoknak meg kell szólalniuk. A közelmúltban volt arra példa, hogy egy magát magyarnak mondó párt nem etnikai politikát folytatott, láttuk, ez hova vezetett.

Nem azt mondom, hogy nem kell kapcsolatokat keresni szlovák pártokkal, szlovák politikai szereplőkkel, hiszen ez elkerülhetetlen. Ha viszont feladnánk az etnikai politizálást, azzal csak tovább gyorsítanánk az asszimilációt.

Ha átfogalmaznám a kérdésemet, úgy szólna, szükség van-e olyan politikai erőre, amely felvállalja a közösségi jogokat, mert más pártok esetleg az egyéni jogokat felkínálják a kisebbségeknek?

Vannak olyan törekvéseink, olyan problémáink, amelyeket más soha nem fog felvállalni. Ne menjünk messzire, ilyen például a Beneš-dekrétumok ügye. Úgy gondolom, előbb-utóbb az ilyen kényes témákat is meg kell nyitni, ezek megoldásra várnak, nem lehet további évtizedekre szőnyeg alá söpörni. Márpedig rajtunk, a politikai képviseletünkön kívül ezt senki nem fogja megtenni.

Mint ahogy a nyelvhasználati jogaink bővítését, vagy a kettős állampolgárság kérdését sem fogja a magyar érdekképviseleten kívül senki felvetni.

A választási eredmény tükrében viszont jogos a kérdés, hogyan tudja bővíteni a szavazótáborát a magyar párt, hogy átlépje a parlamenti küszöböt?

Jelen pillanatban ez a legnehezebb kérdés, hiszen a számok nem engednek. Nyilván elsősorban azokat kellene visszacsábítani, akik szeptemberben szlovák pártokra szavaztak.

Ahogy én látom, a magyarok körében leginkább a fiatalok szavaztak át, vagy maradtak távol az urnáktól. Minden régióban meg kell keresni azt az erős embert, aki a saját régiójában képes mozgósítani, legközelebb a kampány nem épülhet ennyire nyilvánvalóan egy vagy két emberre.

Jövő tavasszal újabb választások várnak ránk. Az államfőválasztáson a Szövetség minden bizonnyal saját jelöltet állít. Ez a lépés növelheti a magyar érdekképviselet mozgásterét?

A magyar államfőjelölt egy újabb lehetőséget ad nekünk felvidéki magyaroknak, hogy megmutassuk a közösség erejét, felhívjuk a figyelmet a megoldatlan problémáinkra. Azt ugyanakkor látni kell, hogy ez egy szimbolikus lépés, hiszen a győzelemre a magyar elnökjelöltnek nincs reális esélye.

Éppen ebben látom a jelölés kockázatait, hiszen úgy kell rövid időn belül ismételten mozgósítani a magyar választókat, hogy tudjuk, a magyar jelölt biztosan nem lesz befutó.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.