Tömeges tesztelés után tömeges oltás? Elkerülhető még, hogy ősszel súlyos legyen a járványhelyzet?
Amíg a szomszédos országokban folyamatosan romlik a járványhelyzet, Szlovákiában legfeljebb enyhe emelkedés, az utóbbi napokban inkább stagnálás mutatható ki az új fertőzöttek számában. Elkerülhetjük, hogy ősszel újra súlyossá váljon a járványhelyzet?
Szlovákia uniós összehasonlításban, de még a V4 országok körében is, átoltottság tekintetében továbbra is a sereghajtók közé tartozik.
Az uniós országok többségében a beoltható népesség több mint felét már sikerült immunizálni, az átoltottság mértéke azonban még így is távol van a nyájimminutás szakértők által vélelmezett alsó határától.
Az oltási kampány kezdetén, amikor még a tagállamok többségében a koronavírus eredeti vuhani törzse dominált, a felnőtt népesség 60 százalékos átoltottságát tűzték ki minimális célként
- a Nagy-Britanniából szétterjedt alfa vírusmutáció, nagyobb fertőzőképességének köszönhetően, a nyájimmunitás alsó határát már némileg megemelte. A szakértők körében kezdetben nagy aggodalmat kiváltott dél-afrikai mutáció sem Európában, sem az Egyesült Államokban nem vált dominánssá, de a görög ábécé delta betűjével megjelölt, Indiában kialakult variáns nyár derekára számos országban újabb járványhullámot indított.
A koronavírus delta mutációja az eredeti vuhani törzshöz képest nemcsak gyorsabban terjed, de egyre több kutatás igazolja, hogy a jelenleg használatos vakcinák hatékonysága is alacsonyabb a delta variánssal szemben.
Izrael példája mutatja, hogy még a hatvan százalék körüli átoltottság sem jelent garanciát a delta variáns által okozott újabb járványhullámmal szemben. A közel-keleti országra a világ egyfajta kísérleti laborként tekint, hiszen az elsők között sikerült immunizálni a felnőtt népesség abszolút többségét, az utóbbi hetekben mégis gyors terjedésnek indult a koronavírus-fertőzés Izraelben. A magas átoltottságnak köszönhetően a korábbi járványhullámokhoz képest alacsonyabb szinten maradt a kórházi kezelésre szoruló, súlyos betegek száma, ami azt mutatja, működnek a vakcinák.
A képet azonban árnyalja, hogy
a beoltott fertőzöttek körében is magas a víruskoncentráció, vagyis a sokszor tünetmentes immunizáltak is képesek továbbadni a fertőzést.
A statisztikák azt mutatják, igaz jóval alacsonyabb arányban, de a beoltottak körében is kialakulhatnak súlyos szövődmények, főleg a krónikus betegek, illetőleg az idősek körében. A kutatások egyidejűleg igazolják, hogy az Izraelben széles körben felhasznált mRNS alapú vakcinák az oltást követően magasabb védettségi szintet biztosítottak, mint a vektorvakcinák, de az idő előre haladtával gyorsabban veszítenek hatékonyságukból.
A tapasztalatokat levonva Izrael elsők között tette lehetővé a harmadik, emlékeztető oltás beadását a legveszélyeztettebb csoportok körében. Augusztustól Magyarországon is elérhető a harmadik oltás, a szlovák egészségügyi szervek hasonló döntést még nem hoztak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a világgazdaság perifériájára szoruló államokban még a vakcina első adagját sem sikerült széles tömegeknek beadni. Mindez pedig azzal a valós veszéllyel fenyeget, hogy ezekben a térségekben
újabb és újabb járványgócok alakulhatnak ki, ami együtt járhat egy olyan mutáció megjelenésével, amivel szemben már hatástalannak bizonyulnak a jelenleg használatos oltóanyagok.
Ebben az esetben a világ gyakorlatilag újra elölről kezdhetné a koronavírus elleni küzdelmét.
A fejlett országokban ezzel szemben az oltási kampány ütemét sok esetben a széles körben jelen lévő vakcinaszkepticizmus veti vissza.
Szlovákiában a még nem beoltott népesség körében az augusztus eleji felmérések szerint a tavaszi hónapokhoz képest jócskán megugrott az oltást elutasítók száma.
Valószínűleg az ellentmondásos és sokszor következetlen kormányzati lépéseknek tudható be, hogy az oltási hajlandóság Szlovákiában regionális és európai összevetésben is alacsonynak mondható. A kabinet a sok vitát kiváltott vakcinalottó mellett az átoltottságot figyelembe vevő Covid-automatával is ösztönözné az embereket a védőoltás felvételére.
Mától már 12 járás került át a narancssárga, ún. éberségi fokozatba, amiben már szigorúbb szabályok vonatkoznak a tömegrendezvényekre, az éttermekre, a fitnesz- és wellnessközpontokra, valamint az esküvőkre és a halotti torokra. A vendégek maximális létszáma a szervező vagy üzemeltető által választott működési rendtől függ.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a járványhelyzet romlásával őszre több olyan járás, ahol a leginkább veszélyeztetett idősebb korosztály átoltottsága kiugróan alacsony, tartósan a legsúlyosabb, fekete besorolásba kerülhet.
A HNonline-nak nyilatkozó Richard Kollár matematikus számol azzal, hogy a járványügyi szakértők javaslatára a kormány átalakíthatja a Covid-automata jelenlegi kritériumait, de hangsúlyozza, csakis az oltási kampány radikális felgyorsításával érhető el, hogy a jelenleg az átoltottságban elmaradó járások felzárkózzanak.
Kollár szerint a tömeges tesztelés több köre meggyőzően bizonyította, hogy az önkormányzatok képesek az ilyen mértékű mobilizációra, ezt a lehetőséget az oltási kampány kiszélesítésében is ki kellene használni.
A szakember szerint ilyen módon kiegyenlíthetőek lennének az országon belüli regionális különbségek, és elkerülhető lenne, hogy súlyos járványhelyzet alakuljon ki az őszi hónapokban.
