Több ezer orvos mondana fel
Szinte pontosan két éve ismertettük olvasóinkkal az akkori kormány és az orvosok közt létrejött megállapodás körülményeit. Azóta az ország irányítását új kormány vette át, amely most jutott el odáig, hogy a költségvetés konszolidációjának részeként felrúgja az elődök által oly hosszas tárgyalássorozat eredményeképpen létrejött kompromisszumos bérezési rendszert. A helyzet immár odáig fajult, hogy október első hétvégéjén máris mintegy háromezer orvos jelezte felmondási szándékát.
A részletekről Fraenkel Emilt, a kassai Egyetemi Kórház szakszervezeti vezetésének tagját, az orvosi szakszervezet (LOZ) képviselőjét kérdeztük. A több szakvizsgával rendelkező belgyógyász, diabetológus és endokrinológus orvos lapunknak elmondta, hogy a kormány a két évvel ezelőtt kialkudott bérkiegészítést tízről három százalékra akarja csökkenteni. De ez csak az egyik irány, figyelmeztetett Fraenkel doktor, ugyanez vonatkozna a nővérek fizetésére is, azaz még az inflációt sem követné a változás. Ennek ismeretében a LOZ kilátásba helyezte tagjai felmondását.
Ez természetesen nem mentesíti az egészségügyben dolgozókat a társadalom többi részét is érintő konszolidációs intézkedésektől, a szülői bónusz megszüntetésétől vagy az adóbónusz változásától. Tehát az egészségügyi dolgozók általában véve, illetve szakmájukra szabottan is elesnek bizonyos anyagi juttatásoktól – tudjuk meg a részleteket beszélgetőpartnerünktől, aki konkrét példaként a saját helyzetét hozza fel.
Többgyermekes apaként neki a tervezett intézkedések mintegy havi hatszáz eurós csökkenést jelentenének. Hozzáteszi, a csökkenés, vagyis a havi kieső összeg a gyermekek számának és az alapfizetés mértékének függvényében egyénenként változhat.
Az ismert kassai orvos azt is elmondja, hogy a konszolidáció szükségessége vitathatatlan, de nem újkeletű, csak a Fico-kormányra érvényes jelenség. Ennek fontosságát már az előző, az Ódor Lajos vezette ügyvivő kormány is hangsúlyozta, a meglepetés tehát inkább abban van, hogy a Fico-kormány egy ilyen viszonylag friss, nehezen létrejött megegyezést is felrúgna.
Ezt azonban az előzmények sejteni engedték, főképpen az után, hogy szeptember folyamán a miniszterelnök nyíltan beszélt arról, Zuzana Dolinková egészségügyi miniszter nem áll a helyzet magaslatán és ezért elvesztette a bizalmát. Dolinková október első hetében be is nyújtotta lemondását. Ettől függetlenül Fraenkel doktor úgy véli, hogy a kormány megszeppent az orvosok gyors reakciójától, illetve attól, hogy ismét kilátásba helyezték a felmondásukat. Így aztán a kormány jogi eszközt keres az orvosok tervének megakadályozására.
Szerinte a kormány ezt a lehetőséget is számba veszi, ami viszont a szakszervezet jogászai szerint aggályos. Egyrészt kétséges, hogy egy ilyen törvényi változást el lehet-e fogadtatni gyorsított eljárásban, másrészt, ha csak az orvostársadalomra vonatkozna, alkotmányos problémát is jelenthetne, hiszen a társadalom, a munka világának csak egy rétegét érintené. Ez vélhetően diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés lenne. A kormány önbizalma viszont a választások óta töretlen, s ha már a köztársaságielnök-választás előtt nem merték megtenni ezt a lépést, most sort keríthetnek rá – zárja gondolatait dr. Fraenkel Emil.
Lapunknak sikerült elérni dr. Peter Visolajskýt, a LOZ országos elnökét, akitől megtudtuk, hogy lapszámunk nyomdába kerülése után, október 8-án találkoznak Peter Pellegrini köztársasági elnökkel. A tervezett konszolidációs intézkedésekkel kapcsolatos álláspontjukon semmi sem változott, továbbra is gyűjtik, rendszerezik az orvoskollégák klasszikus felmondási szándékát, illetve azokat, amelyek csak a túlórákra vonatkoznak.
A felmondani szándékozók száma már túllépte a háromezret, ami 28 kórházat érint – számolt be Visolajský doktor. Ezek közé elsősorban a nagy egyetemi intézmények tartoznak. Az orvosok szakszervezete felszólította a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a pár napja a parlament által megszavazott konszolidációs törvénycsomagot.
Érvei szerint a megszorítások negatívan befolyásolják az egészségügyet, s ugyanezen a véleményen vannak a kórházak igazgatói is, azzal a kiegészítéssel, hogy a jövőben az egészségügy összeomlásához is vezethet. Hozzátette, az is az álláspontjuk része, hogy teljes mértékben elutasítják a kórházak részvénytársaságokká – kereskedelmi alapon működő társaságokká – való átalakítását.
– regált egy további elképzelésre a szakszervezeti elnök. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy az érintett kórházak orvosainak akár 80-85 százaléka jelezte a felmondási szándékát. Mivel kulcspozícióban lévő orvosokról van szó, előállhat az a helyzet, hogy a kormány képtelen lesz biztosítani a kórházak működését. Arról egyelőre nem született döntés, hogy milyen dátummal adnák be az orvosok a felmondásukat, amelyet kéthónapos felmondási idő követ, illetve a csak a túlórákra vonatkozó, még idén érvénybe léptethető felmondások időpontjáról sem határoztak – mondta Peter Visolajský.
Ennek alapján úgy véljük, hogy talán nincs még minden veszve, s nem törvényszerű, hogy a felmondásokat benyújtsák az orvosok. Ezt megerősítette beszélgetőpartnerünk is, aki hangsúlyozta, hogy számukra nem a kórházak leállása, hanem a megállapodás létrejötte a fontos, s ezért elég tág tárgyalási kereteket biztosítanak a kormánynak. Megemlítette azonban, hogy velük viszont a tervezett változásokról nem konzultáltak.
– zárja gondolatait dr. Peter Visolajský, az orvosi szakszervezet elnöke.
Megjelent a MAGYAR7 41. számában.
