Tettem a dolgomat, nem vártam díjakat
Magyarország köztársasági elnöke nemrég a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Szepsi város korábbi alpolgármesterének, a Jövőért Alapítvány volt ügyvezetőjének, Iván Lászlónak a szlovákiai magyarság megmaradása érdekében végzett áldozatos munkája, közéleti szerepvállalása elismeréseként. A nagyszelmenci születésű, ám másfél éve a feleségével Komáromban élő, nyugalmazott pedagógussal és politikussal felidéztük eddigi pályája legjelentősebb állomásait.
A 72 éves, sokoldalú, szókimondó egyéniség agrármérnöknek tanult, majd középiskolai tanárként is dolgozott. A ´89-es rendszerváltás előtt párton kívüliként tagja volt a prágai Szövetségi Gyűlésnek, azután pedig Szepsi város alpolgármestereként és a Kassa Megyei Önkormányzat képviselőjeként, valamint az Együttélés Politikai Mozgalom, majd a Magyar Közösség Pártja Kassa-környéki járásának elnökeként dolgozott. Szerepet vállalt a csehszlovákiai magyar iskolák elszlovákosításának a megakadályozásáért folytatott küzdelemben, továbbá a Nagyszelmenc és Kisszelmenc közti határátkelőhely létesítésében, valamint a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont megalapításában.
Ennek a kérésnek némi megszakítással, kétszer öt éven át tettem eleget. Ezenkívül egy egyesített mezőgazdasági szövetkezetben főgépesítőként dolgoztam. 1981-ben független parlamenti képviselőként bekerültem a prágai Szövetségi Gyűlésbe, ahol az 1986-os választásokig maradtam."
Ifjú honatyaként felszólalt a felvidéki magyarság egyik égető problémájának orvoslása érdekében.
A hatalom urai már akkor szerették volna elérni azt, amivel később Mečiar kormányfő is próbálkozott, hogy a hazai magyar tannyelvű iskolákban csak a magyar nyelvet és irodalmat, valamit a történelmet oktassák magyarul. Az iskolaügyi bizottság tagja voltam, amikor az oktatási miniszter beterjesztette a vonatkozó törvényjavaslatot, s a bizottságunktól elvárta, hogy támogassuk. Sidó Zoltán képviselőtársam pedig arra sarkallt, hogy ellenezzem. Egyetértettem a 32 magyar képviselő véleményével, s a felszólalásomban elmondtam, hogy Csehszlovákiában minden nemzetiségnek joga van az anyanyelvű oktatáshoz és kultúrához. Nemcsak a Szepsiben és környékén élő magyarok, hanem a többi nemzetiség is rossz néven venné, ha ezt a törvényjavaslatot megszavaznánk. Erre egyes szlovák politikusok haragosan azt válaszolták, hogy mi, magyarok sosem férünk a bőrünkbe… Miután a Csemadok országos szinten foglalkozott az üggyel, a beterjesztők elálltak a tervüktől – idézte fel Iván László az első nagy prágai sikerüket."
Az 1989-es rendszerváltás után több társával együtt gazdakört is alapított, majd miután Zacharias Istvánt választották meg Szepsi polgármesterévé és később a Kassa Megyei Önkormányzat alelnökévé, ő két évig városi képviselő, majd további huszonkét évig, 2014-ig alpolgármester volt. Emellett az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve a Magyar Közösség Pártja Kassa-környéki járásának elnökeként és Kassa megye képviselőjeként tevékenykedett, s a megyei turisztikai és határon átnyúló együttműködési, valamint a vagyonkezelő bizottságban is dolgozott.
Ehhez azonban az kell, hogy mindkét községben meglegyen a szükséges népakarat. Ezért ez ügyben mindkét faluban kezdeményeztem a testületi ülés összehívását. A lakosok pártolták a tervünket, de hozzátették, nem hiszik, hogy sikerrel járunk, mert hasonló ígéretekben már korábban is volt részük. Összefogással azonban elértük, hogy 2005-ben a két település között megnyílt a határátkelőhely. A munkánkat az akkori miniszterelnök-helyettes, Csáky Pál és Rudolf Bauer, a Kassa Megyei Önkormányzat volt elnöke anyagiakkal is segítette, s a helyszínen egy kettévágott székely kaput is emeltek."
Miután Iván László alpolgármesteri megbízatása véget ért és az MKP-s tisztségeiről is önként lemondott, társadalmi munkát vállalt.
Sok gáncsoskodás után 2021-ben Szepsiben sikerült engedélyeztetni a három év alatt magyar kormányzati támogatással felépített Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont megnyitását. A hazai magyar oktatás fennmaradásához ugyanis az kell, hogy a magyar iskolákban nívósabb oktatás folyjon, mint a szlovákokban. Ehhez pedig nagy hivatástudattal felvértezett, hiteles pedagógusokra van szükség, akik teljes gőzzel teszik a dolgukat. Olyan pedagógusokra, akik, ha kell, a nehezebb utat választják, s ki mernek állni a nézeteikért és a magyar iskolákért – mondta Iván László."
Hitvallása, hogy úgy dolgozz, mintha örökké élnél, és úgy élj, mintha holnap távoznod kéne. Nyugalmazott gyermekorvos nejével 2023 őszén Komáromba költöztek.
Mivel nekünk a család nagyon fontos, s már négy unokánk van, őket is minél gyakrabban szeretnénk látni. Ezért átköltöztünk Komáromba, amihez Budapest is közelebb van. Az itteni közösségi munkából már nem veszem ki a részemet, azt a fiamra bízom. Ahelyett kertészkedem és az unokáinkkal játszom."
A ma is energikus Iván László korábban semmilyen kitüntetést nem kapott, nem várta el sosem, így meglepetésként érte, hogy munkáját így ismeri el a magyar állam.
"Köszönet azoknak, akik engem kitüntetésre javasoltak, köszönet a köztársasági elnöknek, hogy ilyen sokra értékelte a munkámat, és a céljaink megvalósulását jelentős pénzeszközökkel segítő magyar kormánynak is, illetve köszönet a mellettem minden helyzetben kitartó feleségemnek! Úgy érzem, hogy ez az érdemkereszt azoké is, akik a jó ügyek érdekében mellettem álltak, s velem együtt munkálkodtak a céljaink megvalósulásáért."
Megjelent a MAGYAR7 17. számában.
