Tervezett zavarkeltés lehet a mondvacsinált vádak mögött
A Magyar7 19. számában beszámoltunk arról, hogy Dunaszerdahely polgármestere, Hájos Zoltán hogyan látja azt a támadást, amely a Szlovák Értelmiségi Társulás (Združenie slovenskej inteligencie – ZSI) részéről érte azoknak a településeknek a nagy részét, amelyek magyarországi testvértelepülésük partnereként részt vettek a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium által szervezett Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 elnevezésű versenyen.
A verseny lényege, hogy az induló önkormányzatokat képviselő fiatalok szórakoztató formában mutassák be elképzeléseiket arról, miképpen válhatna lakóhelyük valóban fiatalbarát környezetté. A részvétel egyik feltétele az volt, hogy a magyarországi jelentkezőnek partnerként magával kellett hoznia a kárpát-medencei, jelentős magyar lakossággal rendelkező testvérvárosát. Ennek alapján kérte fel Zalaegerszeg Dunaszerdahelyt, s ilyen tandemet alkotott Nógrádsipek és Ipolynyék, Salgótarján és Fülek, valamint Miskolc és Selmecbánya.
Mindezekről tudomást szerezve a ZSI a nyomozóhatósághoz fordult; feljelentésének lényege, hogy itt az állam egységének megbontása, irredentizmus és revizionizmus tényállása forog fenn, hiszen a verseny további résztvevői akár azt is gondolhatják, hogy például Dunaszerdahely Magyarországon fekszik.
A fülekiek tapasztalatai
Ebben az írásunkban Agócs Attilát, Fülek polgármesterét szólaltatjuk meg, hogy ő hogyan látta magát a versenyfelhívást, a lebonyolítást és végül hogyan értékeli a versenyen való részvételükkel kapcsolatban tett büntető feljelentést a ZSI részéről.
Nem sokkal a verseny után, idén év elején eljutott Fülekre is a Matica slovenská központi vezetősége által kiadott aggodalmaskodó sajtóközlemény, kezdte Agócs Attila, hozzátéve, hogy az több pontatlanságot is tartalmazott. Az egyik, hogy Ipolynyék helyett Ipolyszakállosról beszéltek és kihagyták belőle Selmecbányát.
– Ha ugyanis az immár szinte színszlovák várost is megemlítették volna, hogyan állná meg a helyét az államellenes tevékenység? – teszi fel az inkább költőinek szánt kérdést beszélgetőpartnerünk és azzal folytatja, hogy már akkor érezhető volt, itt most célzatos, tendenciózus lépésről van szó. Érdekességként azt is elmondja, hogy a magyarországi rendezők részéről a magyar lakosság hiánya olyannyira nem volt kizáró ok, hogy a selmecbányaiak csapatában egy mindkét nyelven beszélő, ott tanuló diák volt a magyarul beszélő résztvevő. Ez azonban senki számára nem jelentett problémát.
Bár Agócs Attila polgármester nem vett részt a vetélkedőn, azt a füleki csapatot kísérő kollégáitól, valamint a vármúzeumban dolgozóktól, illetve az énekcsoportban szereplő lányától is tudja, hogy a verseny során, de előtte vagy utána sem került sor semmilyen politikai tevékenységre.
Főleg nem olyanra, ami alapot adhatna az állam egységének megbontásával kapcsolatos vádhoz, azt pedig már inkább megmosolyogtatónak tartja a polgármester, hogy ennek valamilyen erőszakos formájáról lett volna szó. A versenyt a minisztérium szervezte és az egyik országos tévécsatorna közvetítette is.
– Azt, hogy előtte egyeztettek-e valamelyik szlovákiai minisztériummal nem tudjuk, arra azonban ügyeltünk, hogy a saját felületeinken korrektül, a valóságnak megfelelően kommunikáljuk, azaz, hogy a címért versengő Salgótarjánt határon túli partnerként támogatjuk. Ehhez tartjuk is magunkat és a rendőrségi kihallgatáson is bemutattam ezeket. Magát a feljelentés szövegét azonban nem láttam – mondja a polgármester, de abban biztos, hogy nagyon nagy szándékosság kell ahhoz, hogy valaki úgy értse félre az információkat, ahogy azzal a dunaszerdahelyi kollégáját vádolták, amely szerint a vetélkedő címe azt az érzetet keltheti, hogy a szlovákiai település Magyarországon lenne.
– Mindenki tudja, hogy Fülek vagy Dunaszerdahely hol fekszik. Szlovákiában – tette hozzá.
A polgármestert a járási székhelyen, Losoncon hallgatták ki. Agócs Attila elvitte magával a Salgótarjánnal kötött testvérvárosi szerződést is, továbbá a határ két oldalán működő UNESCO geoparki partnerprogramról szóló információkat, amelyek szintén igazolják, hogy a két mikrorégió sok-sok szállal kötődik egymáshoz.
Megjegyezte, ez a vetélkedő még kapóra is jött a füleki városvezetésnek, hiszen már jó ideje tervben van a városi diákparlament megalapítása. A versenyhez beadott pályamunka ehhez is kapcsolódik, sőt most is fut egy uniós programjuk, amely a magyar, román és lengyel testvérvárosokkal kialakított partnerkapcsolatokon alapszik, és része a fiatalok együttműködési lehetőségeinek a fejlesztése is.
– Nekünk tehát a versenyen való részvétel tartalmilag is beleillett a jelenlegi terveinkbe, programjainkba. El kell ismerni azt is, hogy kecsegtető volt az első helyezett párosnak járó 100-100 millió forintos jutalom. Be kellett azonban látnunk, hogy a miénknél sokkal nagyobb és fejlettebb településekkel nehéz volt a verseny. Talán legközelebb már kategóriákra osztják a mezőnyt, és azonos súlycsoportúak versenyeznek majd egymással – hangsúlyozta Fülek polgármestere.
Új narratíva a magyar–szlovák viszonyban?
Tény azonban, hogy a testvérvárosok segítik egymást, s ha egy felkérés érkezik, támogatólag mellé állnak, jegyezte meg Agócs Attila, s így fordított helyzetben ők is elvárhatják, hogy a partnereik melléjük álljanak. Ez a természetes.
A feljelentés kapcsán a füleki polgármester kijelentette, szándékos zavarkeltésről van szó.
Nem is biztos, hogy a feljelentés helyben született és az sem biztos, hogy úgy kell olvasni, ahogy az első ránézésre tűnik. Olyan ez, mintha valakinek érdeke lenne, hogy a magyar–szlovák viszonyban új narratíva keletkezzen, s erre több próbálkozás is van. Dunaszerdahelyen korábban a Nemzeti Vágtával volt kapcsolatos a feljelentés.
A besztercebányai megyegyűlésen pedig már tavaly megjelent olyan, csak a szlovák képviselők között szétosztott kiadvány, amely a Szlovákia-szerte megtartott, állítólagos „irredenta rendezvényeket” vette számba. Megfigyelhető, hogy mindez egy koordinált próbálkozás része, de erősen izzadságszagú, és nem hiszem, hogy ilyen bugyutaságokkal meg lehetne zavarni a magyar–szlovák együttélést.
Fülek polgármestere szerint az ilyen szándékos ferdítések, provokációk nem vezetnek sehova, nem véletlen, hogy a megyén keringő kiadványra is nagyon visszafogottan reagáltak.
– Úgy tűnik, hogy éppen a reakciónkat szeretnék kicsikarni és kiprovokálni, de tudjuk, hogy ezek olyan gumicsontok, amelyekre nem szabad ráugrani – figyelmeztet Agócs Attila, aki az idézésnek eleget tett, elment a rendőrségre, elmondta, mi a tényállás és ezzel részükről lezártnak tekinti a Szlovák Értelmiségi Társulás feljelentése nyomán keletkezett ügyet.
Megjelent a Magyar7 2026/21. számában.
