Szlovák járványügyi szakember: "Még egy olyan hullámot, mint volt ősszel és télen, már nem kell újra átélnünk!"

2021. április 3., 11:50
ma7 Pomichal Krisztián

Rendkívül érdekes, az aktuális járványhelyzetre reflektáló interjút készített a HNOnline Martin Smatanával az Egészségpolitikai Intézet volt igazgatójával, amelyben a szakember arról beszél, már túlvagyunk a járvány nehezén. A beszélgetés legérdekesebb részleteiből készítettük alábbi összeállításunkat.

Fotó: unsplash.com

Biztosan kijelenthető, hogy a járványhelyzet javulása nem csak pillanatnyi állapot?

A szakember szerint igen. Nincs gyakorlatilag olyan járványügyi mutatót, mondja Smatana, amely ne javult volna az utóbbi hetekben, például az új fertőzések hétnapos átlaga december óta nem volt ennyire alacsony, március eleje óta a halálozások száma harmadára esett vissza. 

matovic smatana
Fotó: TASR
Martin Smatana, itt még Matovič tanácsadójaként.

Minek köszönhető ez?

A szakember szerint erre a kérdésre jelenleg nem lehet érdemben válaszolni. Nem tudni, a korlátozások mekkora szerepet játszottak a járvány lanyhulásában, nem világos még, hogy mely intézkedések járultak hozzá érdemben ahhoz, hogy a járványgörbét sikerrel törte le az ország. Az ugyanakkor teljesen egyértelmű, állítja Smatana, hogy a javulás hozzájárult az, hogy szűk egy hónapja folyamatos a szigor. Míg ősszel idő előtt jött az enyhítés, amelyet új mélypont követett, addig tavasszal, a politikusok hallgatva a szakemberek ajánlásaira, nem léptek túl korán. 

Nincs szükség semmiféle tesztelős kísérletre vagy különleges megoldásokra, csak türelem kell, kellő megfontoltság és értelmes kommunikáció.

Mi történik majd a következő hetekben? Hogyan alakul az új fertőzöttek száma?

Minden attól függ, hogy haladunk az oltással, ez Izrael példájából egyértelműnek tűnik. Smatana szerint nagyjából három hónapot vehet igénybe, mire a zsidó állam szintjére jutunk, lévén a vakcina második adagját eddig csak a lakosság mintegy 5%-a kapta meg.

A vírus incidenciája nullára szinte biztosan nem csökken le, 

ha tesztelünk, mindig találunk majd új fertőzötteket. Szezonálisan visszatér majd a betegség, lokális járványgócok biztosan lesznek a jövőben is.

A kórházi ellátásra szorulók száma háromezer alá csökken, ezzel a fekete fázisból a bordóba léphetünk át. Mikor csökkenhet tovább, 2500 alá, hogy újabb fázist válthassunk?

Ha folytatódik a trend, a csökkenés üteme, akkor már április közepén elérhetjük ezt a küszöböt, így május elejére, elméletileg,

"ki is kapcsolhatjuk" az országos COVID-automatát. Sok múlik azonbban azon, miként kezeljük a húsvéti lezárástokat, betartjuk-e a rendelkezéseket.

Mit gondol a COVID-automatáról?

A COVID-automata nem csodaszer, nem univerzális megoldás. Pusztán egy átlátható intézkedéscsomag, amelynek segítségével sikerült politikamentessé tenni a járványvédekezést. Önmagában persze az, hogy van egy ilyen rendszer, nem jelenti azt, hogy működik is - mondja a szakember. A szlovák COVID-automatát rögtön a mélyvízbe dobták Smatana szerint, kritikus helyzetben indult el, enyhébb járványügyi körülmények között sosem tesztelték, a közeljövőben derül majd ki, akkor működik-e. Állandóan alakítani kell, változtatni aszerint, mit követel a járványhelyzet. A legújabb változás, hogy a feltételek közé bevezették a veszélyeztetett csoportok átoltottsági mutatóit is. 

Nem jön egy újabb hullám, ha enyhítünk a szigoron?

De, igen, biztosan!

Nyugati példákból egyértelműen látszik, Ausztriában, Németországban és Franciaországban is ez történt. Ezért nagyon óvatosan és taktikusan kell kommunikálni az új eredményeket, adatokat, nem szabad felelőtlen ígéreteket tenni. Láttuk, mi történt ősszel, mikro a tesztelés után nagyszabású enyhítést ígértek - figyelmeztet Smatana.

Mik azok a rendelkezések, amelyek feleslegessé válnak?

A kötelező, járványszemafor szerinti tesztelés. Egy teljesen új, alaposan kidolgozott tesztelési stratégia kell. Az öntesztelés kapcsán a szakember elmondta, minden tesztelési eljárásnak megvan a maga előnye és gyengéje. A lényeg az, hogy ehhez igazítsuk a tesztelési stratégiánkat. Ausztriában például térítésmentesen mindenki 4 darab otthoni tesztet kap havonta, de ezt csak amolyan "nem hivatalos", ellenőrző céllal használhatja, ha hivatalos ügye van, például külföldre kell mennie, arra ott vannak az állami tesztelőpontok.

Az otthontesztelésnek is megvan a létjogosultsága nem helyettesítheti a tesztelőállomások munkáját, egyszerűen nem arra való.

Óriási hiba a szakember szerint erről megfeledkezni.

Mi a helyzet az enyhítések időzítésével?

Vannak nagyon rossz példák, mint Ausztria vagy Németország, de vannak jók is, mint Nagy-Britannia. Smatana szerint a különbség az időzítésben rejlik, illetve abban, hogy az enyhítések idején mekkora az átoltottság. Ausztria és Németország alacsony átoltottság mellett enyhített, meg is lett a böjtje, a briteknél viszotn az enyhítések kezdetekor már 33% körül volt az érték.

A brit mutáció, kellő átoltottság nélkül, gyakorlatilag kezelhetetlen - mondja a szakember.

Kell a Szputnyik V?

Smatana itt egy igen érdekes adattal szolgál. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 27 napja vizsgálja az orosz vakcinát, leggyorsabban a Moderna oltóanyagánál zajlott az engedélyeztetési eljárás, az is 51 nap volt, az AstraZeneca-é ennek több mint duplája, 120 nap. Egyelőre nagyon úgy tűnik, az orosz vakcinának is sok idő kell majd. Ha időközben nem jön elég vakcina az Uniótól, a nyár közeledtével egyre hátrébb csúszik majd az ország az átoltottsági statisztikákban, így egyre nagyobb szükség lesz az orosz vakcinára is. Nem elég azt mondani, hogy holnaptól oltunk a Szputnyikkal, ehhez ki kell dolgozni a megfelelő jogszabályi hátteret, hiszen megígérték, az orosz vakcina önkéntes alapú lesz. Hogy ez az eljárás elindult-e egyáltalán, arról Smatanának nincsenek információi.

Érdemes lenne inkább minél több ember egy adaggal beoltani, és csak azután foglalkozni a második adaggal?

Egyrészt figyelembe kell venni az adott vakcinához tartozó ajánlásokat, ezektől nem szabad eltérni. Azzal a kérdéssel, vajon mekkora védelmet nyújt az előírt két adag helyett csak egy, legintenzívebben az AstraZeneca kutatói foglalkoztak. A másik faktor, amelyet mindenképp érdemes szem lőtt tartani, Smata szerint az, hogy ma nem tudjuk, pontosan mennyi vakcinát kapunk kettő vagy három hét múlva, hiszen folyamatosan jelentenek be csúszásokat, akár a gyártás, akár a szállítás akadályoztatása miatt. 

Megvan tehát a rizikója annak, ha azokat a vakcinaadagokat másnak adjuk be, amelyeket eredetileg egy olyan embernek szántunk, aki már megkapta az első adagot.

Szlovákia ebben a tekintetben konzervatívan jár el, nem kockáztat, mondja a szakember, és nagyon jól is teszi.

Mi várható a közeljövőben? Jön újabb őszihez, télihez hasonló hullám?

Smatana azt mondja, szilárd meggyőződése, hogy olyan súlyos, intenzív járványhelyzet, mint télen volt, már nem alakul ki. 

Ha sikerül a lakosság jelentékeny részét beoltanunk, akkor a COVID-19 csak lokális járványgócok formájában jelentkezik majd a jövőben, szezonális betegség lesz.

Valószínű ugyanakkor, hogy életünk részévé válik a folyamatos átoltás. Smatana szerint például járható út lenne, ha a rendszeres orvosi felülvizsgálatok része lenne az emlékeztető COVID-oltás. A maszkok és reszpirátorok viszont még hónapokig, ha nem évekig életünk részei maradnak, mondja a szakember, különösen a rizikós helyiségekben, légterekben, például a tömegközlekedésen vagy a hivatalokban.

Kövesse facebook oldalunkat is!