Szili Katalin a Beneš-dekrétumokra vonatkozó Btk. módosítás ügyében Ursula von der Leyen-hez fordult
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó nyílt levélben fordult Ursula von der Leyen-hez, az Európai Bizottság elnökéhez a szlovák Büntetőtörvénykönyvnek a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésére vonatkozó része miatt.
Fotó:
Katona Tamás
Szili Katalin nyílt levelét a közösségi médiában is közzétette, annak szövegét teljes terjedelmében lentebb olvashatják.
Tisztelt Elnök Asszony!
Ezúton fordulok az Európai Bizottsághoz a Szlovák Köztársaság büntető törvénykönyvének módosítása miatt, mely értelmében büntetőjogi szankcióval, akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az a személy, aki a második világháborút követően elfogadott, úgynevezett Beneš-dekrétumokat nyilvánosan kritizálja.
Álláspontom szerint e jogszabály súlyosan sérti az Európai Unió jogrendjének fundamentumát képező alapjogokat és a jogállamiság elveit.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke egyértelműen garantálja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, beleértve a közérdekű kérdésekről – így a történelmi és jogi jelentőségű állami aktusokról – folytatott szabad vitát is. A Beneš-dekrétumok megítélése kétségkívül ilyen közérdekű kérdés, amely tudományos, jogi és társadalmi diskurzus tárgya lehet Európa-szerte.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke és az Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága különösen erős védelmet élvez akkor, amikor történelmi eseményekről, állami felelősségről vagy múltbeli jogsértésekről folyik a vita. A strasbourgi bíróság több ítéletében hangsúlyozta, hogy az állam nem jogosult „történelmi igazságot" büntetőjogi eszközökkel kikényszeríteni, és a kritikus vélemények kriminalizálása aránytalan és összeegyeztethetetlen egy demokratikus társadalom követelményeivel.
Különösen aggályos, hogy a módosítás nem egyértelműen meghatározott, hanem általánosságban a „kritikát" teszi büntetendővé. Ez sérti a jogbiztonság és a kiszámíthatóság elvét, amely az Európai Unió Bíróságának állandó gyakorlata szerint a jogállamiság egyik alapkövetelménye. A büntetőjognak, jellegéből fakadóan is, különösen szigorú alkotmányos és uniós elveknek kell megfelelnie.
A jogszabály alkalmas arra, hogy elrettentő hatást gyakoroljon, öncenzúrához vezessen. Ez nemcsak az egyéni alapjogokat sérti, hanem a demokratikus közbeszéd egészét aláássa. Mindezekre tekintettel álláspontom szerint a rendelkezés ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapértékekkel, különösen a jogállamiság, az emberi jogok tisztelete és a pluralizmus elvével.
Tisztelettel kérem, hogy hatáskörében eljárva vizsgálja meg a Szlovák Büntető törvénykönyv módosításának összhangját az uniós joggal és az Alapjogi Chartával, és tegye meg a szükséges lépéseket az alapvető jogok védelme érdekében. Meggyőződésünk, hogy az Európai Unió csak akkor maradhat hiteles értékközösség, ha alapelveit minden tagállamban következetesen és kivétel nélkül érvényesíti.
Tisztelettel,
Szili Katalin
Ezúton fordulok az Európai Bizottsághoz a Szlovák Köztársaság büntető törvénykönyvének módosítása miatt, mely értelmében büntetőjogi szankcióval, akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az a személy, aki a második világháborút követően elfogadott, úgynevezett Beneš-dekrétumokat nyilvánosan kritizálja.
Álláspontom szerint e jogszabály súlyosan sérti az Európai Unió jogrendjének fundamentumát képező alapjogokat és a jogállamiság elveit.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke egyértelműen garantálja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, beleértve a közérdekű kérdésekről – így a történelmi és jogi jelentőségű állami aktusokról – folytatott szabad vitát is. A Beneš-dekrétumok megítélése kétségkívül ilyen közérdekű kérdés, amely tudományos, jogi és társadalmi diskurzus tárgya lehet Európa-szerte.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke és az Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága különösen erős védelmet élvez akkor, amikor történelmi eseményekről, állami felelősségről vagy múltbeli jogsértésekről folyik a vita. A strasbourgi bíróság több ítéletében hangsúlyozta, hogy az állam nem jogosult „történelmi igazságot" büntetőjogi eszközökkel kikényszeríteni, és a kritikus vélemények kriminalizálása aránytalan és összeegyeztethetetlen egy demokratikus társadalom követelményeivel.
Különösen aggályos, hogy a módosítás nem egyértelműen meghatározott, hanem általánosságban a „kritikát" teszi büntetendővé. Ez sérti a jogbiztonság és a kiszámíthatóság elvét, amely az Európai Unió Bíróságának állandó gyakorlata szerint a jogállamiság egyik alapkövetelménye. A büntetőjognak, jellegéből fakadóan is, különösen szigorú alkotmányos és uniós elveknek kell megfelelnie.
A jogszabály alkalmas arra, hogy elrettentő hatást gyakoroljon, öncenzúrához vezessen. Ez nemcsak az egyéni alapjogokat sérti, hanem a demokratikus közbeszéd egészét aláássa. Mindezekre tekintettel álláspontom szerint a rendelkezés ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapértékekkel, különösen a jogállamiság, az emberi jogok tisztelete és a pluralizmus elvével.
Tisztelettel kérem, hogy hatáskörében eljárva vizsgálja meg a Szlovák Büntető törvénykönyv módosításának összhangját az uniós joggal és az Alapjogi Chartával, és tegye meg a szükséges lépéseket az alapvető jogok védelme érdekében. Meggyőződésünk, hogy az Európai Unió csak akkor maradhat hiteles értékközösség, ha alapelveit minden tagállamban következetesen és kivétel nélkül érvényesíti.
Tisztelettel,
Szili Katalin
Címkék
