Személyes jelenlét és nyitottság

Kit ismerhet meg az ön személyében a felvidéki közösség?

Négy, majdnem felnőtt gyermek édesanyja vagyok, és boldog házasságban élek. Budapesten végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, de a férjem diplomáciai munkája, majd a gyerekek miatt csak rövid ideig gyakoroltam az orvosi hivatást. Férjem külszolgálatai alatt magam is bekapcsolódtam a magyar nagykövetség munkájába. Változatos területeken végeztem adminisztratív és szakmai feladatokat: voltam kulturális asszisztens, nagyköveti asszisztens, kommunikációért felelős munkatárs, és többször is dolgoztam konzuli területen. Ez utóbbi vonalat erősítve elvégeztem Pécsett a jogi egyetemet. Pozsonyban 2015–2017 között a nagykövetség konzulja voltam. A pozsonyi külszolgálatból hazatérve a Külgazdasági és Külügyminisztérium Személyügyi Főosztálya osztályvezetőjeként volt feladatom a minisztérium foglalkozás-egészségügyi ellátásának megújítása, korszerűsítése. Ugyanakkor nagy öröm volt számomra, amikor a minisztérium vezetése felkért a kassai főkonzulátus vezetésére, hiszen nehéz ettől megtisztelőbb feladatot elképzelni.

A döntésben bizonyára szerepet játszott, hogy összesen hat évet töltöttem Szlovákiában, az országot elég jól ismerem. Valamennyire a szlovák nyelvet is elsajátítottam, így remélem, hogy nem lesz semmilyen akadálya annak, hogy a magyar–szlovák közeledésért, együttműködésért eredményesen tevékenykedjek.

Az ön számára tehát nem ismeretlen terep a Felvidék. Mennyire ismeri az itt élő magyarság helyzetét?

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a felvidéki magyar közélettel olyan időszakban kerültem kapcsolatba, amikor ugyan politikai és személyi ellentétek feszítették a közösség képviseletét a XXI. századi útját kereső közösség belső vitáit tükrözve, de vitathatatlan, hogy ez már rendeződött. Pozsonyi külszolgálatom alatt sokszínű, gazdaságilag is erősödő magyarság életébe kapcsolódhattam bele.

Milyen célkitűzésekkel vállalta el a kiküldetést?

Szeretném, ha az elmúlt években megindult magyar–szlovák építkezésnek, a reményeink szerint tovább erősödő közép-európai felemelkedésnek mindenhol a magyar közösségek lennének a legnagyobb nyertesei.

Kassai főkonzulként ezt tekintem a legfőbb feladatomnak: ügyelni arra, hogy mind a regionális, mind a kétoldalú együttműködési projektekből, mind pedig Magyarország gazdasági fejlődéséből megfelelően profitáljon a kelet-szlovákiai magyar közösség. Ehhez erős és egységes érdekképviseletre van szükség, amely tud élni az anyaország erősödéséből adódó lehetőségekkel gazdasági és politikai szinten is. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a felvidéki magyarságnak ismét nem lesz parlamenti képviselete, de a jelenlegi helyzet talán lehetőséget nyújt az újrakezdésre, amit már nem terhelnek a korábbi évtizedek személyes ellentétei.

Mely területeken várhatók változások a misszió során?

Éppen az idén lesz 20 éve, hogy ez a külképviselet megkezdte a működését. A maga nemében – mint főkonzulátus – egyetlen Szlovákiában! Az elmúlt két évtizedben egyre szélesebb skálán vállalt feladatokat, közvetített sikeresen a két ország között. A következő években szeretném a már működő kapcsolatokat elmélyíteni, és minden új lehetőséget megragadni. Ehhez már az induláskor egy diplomatával növelhettem felkészült, energikus csapatomat. Most, a járvány idején főleg igazgatási jellegű, alapozó munkát végzünk, ami majd megkönnyíti a nemzetpolitikai, a külgazdasági, a kultúrdiplomáciai munkát éppúgy, mint a vallás-, tudomány- vagy éppen a sportdiplomáciai tevékenységet.

Mire fog fókuszálni a következő időszakban? Miben lát esetleg hiányosságokat?

Azt gondolom, hogy a modern diplomáciában a különböző jellegű feladatok és célok szorosan összefonódnak, az építkezést párhuzamosan, az egyensúlyra figyelve kell folytatni. Feltétlenül szükség van a felvidéki magyar közösség megszólítására kulturális és közéleti programokkal, miközben a szlovák közönségnek is be kell mutatnunk sorsközösségünket. Mindez azonban mit sem ér, ha gazdasági eredményekkel nem tudjuk megtámogatni, amihez bizalmi kapcsolatot kell építeni a helyi közigazgatási, politikai vezetőkkel, vállalkozókkal. Ehhez szükséges a két ország közötti kiváló politikai klíma fenntartása. S ha az elért eredményeinket hosszú távon is fenn kívánjuk tartani, ehhez meg kell nyerni a társadalom támogatását, az egyházak, a társadalmi szervezetek közreműködését. A fiatal nemzedékek megszólítása is elengedhetetlen. Elsődleges fontosságúnak tartom a személyes kapcsolatokat: a szoros emberi kapcsolatok kialakítását minden téren, mind a magyar, mind a szlovák partnereimmel. Talán ez fogja leginkább jellemezni a munkámat az elkövetkező években: a személyes jelenlét és a nyitottság.

A kassai, illetve a konzuli kerület közönsége az utóbbi években színvonalas kulturális, közéleti rendezvényekhez szokott. Lesz ennek folytatása?

Természetesen. A helyi kezdeményezésekben való aktív részvétel mellett önálló programokkal is készülünk. Könnyű dolgunk van, hiszen a magyar kultúra minden szegmense végtelenül gazdag, tehát bőven van mit bemutatnunk. Talán az lehet majd újítás, ha a konzuli kerületünkben több új helyszínen is sikerül megjelennünk.

Hol húzódnak a főkonzuli kerület határai?

Jelenleg hozzánk tartozik teljes Kassa és Eperjes megye, valamint Zsolna megye keleti része, a Turdossini, Námesztói, Alsókubini, Rózsahegyi és  Liptószentmiklósi járás. A konzuli kerület változása annak köszönhető, hogy Magyarország fontosnak tartja a diplomáciai-konzuli jelenlétet, ezért Besztercebányán Pozsonyhoz tartozó alkonzulátust hozott létre, amely ellátja a teljes Besztercebánya megyét.

Milyen kérdésekben fordulhatnak a Kassai Magyar Főkonzulátushoz a felvidéki, elsősorban a konzuli kerületben élők vagy tartózkodók?

A főkonzulátus képviseleti jellegéből adódó feladatokon túl konzuli feladatokat, kiemelten széles körű érdekvédelmi feladatokat is ellát.

Továbbá útlevelet, személyi igazolványt kérhetnek nálunk az ügyfeleink, valamint közjegyzői (aláírás-, fordítás-, másolathitelesítés) és számos anyakönyvvezetői feladatot is végzünk. A magyarigazolványok kiadása töretlenül folyik. Ez az eddig ismert pl. utazási kedvezményeken túl az anyasági támogatás igénylésének is az alapja lehet. A babakötvény (mint életkezdési támogatás) és az anyasági támogatás (egyszeri pénzbeli ellátás) a magyarországi családtámogatási formák két olyan juttatása, amely 2018 óta a határon túl élő magyarok számára is elérhető és a főkonzulátusunkon változatlanul igényelhető.

Az utóbbi években ez idáig nem tapasztalt jó kapcsolat épült ki Szlovákia és Magyarország között. A szoros együttműködés a V4-országok egységessége miatt is fontos. A szlovákiai kormányváltást követően hogyan alakulhat ez a kapcsolat, megmaradhat a szlovák–magyar jó viszony?

Magyarország és Szlovákia azonos geopolitikai térségben fekszik. Ha megvizsgáljuk a regionális és Európa-politikai érdekeinket, láthatjuk, hogy azok szinte egybeesnek. A szoros, stratégiai jellegű magyar–szlovák együttműködés történelmi szükségszerűség mindkettőnk számára, ugyanakkor az elmúlt években bebizonyosodott, hogy kölcsönösen előnyös is. A politikai kapcsolatok rendezése nyomán szinte magától indult meg a két ország gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak soha nem látott dinamikájú erősödése. A stabil és szoros magyar–szlovák kétoldalú kapcsolatrendszer minden közép-európai együttműködés alapfeltétele. Kiváló magyar–szlovák kapcsolatok nélkül nehéz elképzelni hatékony V4-es együttműködést és érdekérvényesítést. A visegrádi csoport hangsúlyos identitásképző tevékenysége nélkül pedig szinte lehetetlen szélesebb közép-európai léptékben gondolkodni. Magyarország abban érdekelt, hogy Szlovákiának stabil, erős kormánya legyen. A magyar kormány kész erősíteni azt az együttműködést, amelyet Magyarország és Szlovákia közös régiónk és a szélesebb közép-európai térség felemelkedése érdekében folytat.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/20. számában.