Pellegrini: a politikusok nem arról beszélnek, ami az embereket foglalkoztatja
Peter Pellegrini államfő a parlamentben tartotta meg évértékelő beszédét a köztársaság állapotáról, amelyben kendőzetlenül beszélt a szlovák társadalom végletes polarizációjáról, a gazdasági konszolidáció buktatóiról, a hazai vállalkozások túladóztatásának veszélyeiről, valamint egy olyan hosszú távú stratégia szükségességéről, amely kivezeti Szlovákiát az európai „összeszerelő üzem” szerepéből. A köztársasági elnök üzenete egyértelmű volt: amíg a politikai elit a mindennapi, sokszor személyeskedő csatározásokkal van elfoglalva, addig az ország jövőjét meghatározó sorskérdések megoldatlanul hevernek az asztalon.
A beszéd erős szimbolikus felütéssel indult, a hétvégi, sasvári nemzeti zarándoklat és az 1848-as első Szlovák Nemzeti Tanács megalakulásának évfordulója adta a keretet. Pellegrini rámutatott arra az éles kontrasztra, amely a nemzeti összetartozás eszméje és a jelenlegi politikai valóság között feszül. A Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe idén először esett áldozatul a közfinanszírozás konszolidációjának, elveszítve munkaszüneti nap jellegét.
Az elnök szerint a társadalom két kibékíthetetlen táborra szakadása a mai Szlovákia legveszélyesebb problémája, amelyet tragikus módon még a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet sem tudott megállítani. Határozottan visszautasította a nemzeti ünnepek és történelmi események politikai kisajátítását, hangsúlyozva, hogy sem a rendszerváltás, sem a nemzeti ébredés időszaka nem tartozik kizárólagosan sem a koalícióhoz, sem az ellenzékhez.
Gazdasági szempontból az államfő meglepően konkrét és kritikus üzeneteket fogalmazott meg a kormány, de leginkább a pénzügyi tárca felé. Bár elismerte, hogy a jelenlegi kormánynak egy történelmileg is rossz állapotban lévő államkasszát kellett átvennie, és méltatta a szociális háló fenntartására tett erőfeszítéseket – például a 13. havi nyugdíj bevezetését –, figyelmeztetett a túlzott megszorítások veszélyeire. Kifejtette, hogy megérti a pénzügyminiszter törekvését a hiány kordában tartására, ám a hazai cégek és a sikeres egyének túlzott megadóztatása demotiválóan hat, ami végső soron a gazdasági aktivitás csökkenéséhez és a tőke elvándorlásához vezethet. Pellegrini szerint a gazdasági növekedés ösztönzésének ma prioritást kell élveznie a költségvetési hiány tizedesjegyeinek hajszolásával szemben. Felszólította a kormányt, hogy a jövőben újabb adóterhek bevezetése helyett a meglévők kivezetésén dolgozzon, példaként pedig kifejezetten a tranzakciós adó eltörlését említette.
A biztonságpolitika és a migráció kérdése szintén kiemelt helyet kapott az évértékelőben. Az elnök leszögezte, hogy Szlovákia továbbra is a világ legbiztonságosabb országai közé tartozik, és a lakosság egyértelmű elvárása a határok szigorú védelme. Ezzel párhuzamosan azonban zéró toleranciát hirdetett a kirekesztéssel szemben, mondván, aki legálisan él, dolgozik és adózik az országban, azt nem érheti támadás a származása vagy meggyőződése miatt.
Éles kritikával illette ugyanakkor az ellenzéket is, amiért rövid távú politikai haszonszerzésből blokkolja az olyan stratégiai kérdések megvitatását, mint a légtérvédelem jogi hátterének rendezése. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a hadsereg keze jogilag meg van kötve egy esetlegesen eltévedt drón vagy rakéta megsemmisítésekor, miközben a politikusok a közösségi oldalakon versengenek a legkeményebb elítélő státuszok megírásában.
A beszéd leginkább előremutató része a Szlovákia 2040 jövőkép felvázolása volt. Pellegrini négy pillérben határozta meg az ország kitörési pontjait. Az első az „összeszerelő üzem” modelljének meghaladása, és az áttérés a kutatás-fejlesztésre, különösen az elektromobilitás és a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása terén. A második pillér az energetika: a nukleáris és vízenergiára épülő stabil, zöld áramellátás szerinte hatalmas versenyelőnyt jelenthet a rendkívül energiaigényes adatközpontok és technológiai beruházások idevonzásában, ezért is támogatja az új atomreaktorok építését.
A harmadik stratégiai fontosságú területként a hazai vízkészletet nevezte meg. Úgy fogalmazott, a víz a 21. század legfontosabb nyersanyaga lesz, amellyel Szlovákia úgy rendelkezik, mint a közel-keleti országok a kőolajjal, így erre kell építeni a jövő gazdaságának egyik alapját. Negyedik pontként pedig a memorizálás helyett a gyakorlati tudásra épülő oktatási reform folytatását sürgette.
Zárásként az elnök a közelgő önkormányzati és megyei választásokra is kitért, határozottan elutasítva, hogy ezeket a parlamenti választások főpróbájaként kezeljék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi politikának a konkrét problémák – utak, iskolák, rendelők – megoldásáról kell szólnia, nem pedig az országos ideológiai csatározásokról. Ferenc pápát idézve búcsúzott a plénumtól, emlékeztetve a képviselőket és a kormányt a történelmi felelősségükre: Szlovákiának a béke és a nyugalom szigetévé kell válnia Európa szívében, de ehhez a politikai elitnek fel kell nőnie a feladathoz, és a folyamatos rombolás helyett végre az építkezésre kell fókuszálnia.
