Nem az egyik, hanem a másik bánya szennyezi a Sajó vizét! - Sulík minisztériuma elutasítja Budaj állításait
Ahogy arról hétfőn tájékoztattuk a ma7.sk olvasóit, Ján Budaj környezetvédelmi miniszter kijelentette, kíváncsian várja, a Richard Sulík vezette gazdasági minisztérium mivel fogja indokolni azt, hogy három hónapja tétlenül figyeli, ahogy másodpercenként 20 liter szennyezett víz ömlik a Sajó folyóba.
A szennyezés immár elérte a folyó magyarországi szakaszát is, így mintegy eszmei kármentésként Budaj miniszter hétfőn reggel 45 perces online tárgyaláson kérte frissen kinevezett magyarországi kollégája, Nagy István megértését. Budaj, aki a szlovákiai környezetvédelmi mozgalmak egyik legendás alakja, most miniszterként határozottan állítja, hogy a Sajó természeti katasztrófájának megoldása a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, mivel a vízbe ömlő kénes vegyületek, illetve a kiugróan megnövekedett mennyiségű nikkel a bezárt Siderit Kft. bánya aknáiból kerül a vízbe.
Budaj a hétfői beszámolóban azt is elmondta, hogy április végén egy kormányülésen kellett interpellálnia a február óta húzódó ügyben, hogy a kormány határozza meg kinek a jogköre a szennyezés ügyében fellépni.
A környezetvédelmi miniszter jelezte, a minisztériuma bár cselekedne, de nincs rá joga; míg Budaj szerint a gazdasági minisztériumnak lenne joga, csak akarat nincs rá. Az első konkrét munkák a Richard Sulík vezette minisztérium kezdeményezésére csak május utolsó szombatján történtek meg – mondta Budaj a sajtótájékoztatón. Ezért jelentette ki ugyanő hétfőn, hogy elvárja Sulíktól, indokolja meg a három hónapos tétlenség okait!
Ahogy az várható volt, saját kezdeményezésből a Gazdasági Minisztérium hétfőn semmilyen módon nem reagált Ján Budaj magyarázatot kérő felhívására, így portálunk ugyanez ügyben kedd reggel külön érdeklődött a gazdasági tárcánál.
A gazdasági minisztérium sajtóosztályának részéről Mária Pavlusík Némethová küldte meg álláspontjukat, mely egy teljesen más képet fest le a Sajó vizének megmentése érdekében tett erőfeszítésekről. A válasz leszögezi, a gazdasági minisztérium és az Ércbányák állami vállalat visszautasítja Budaj félrevezető állításai és kijelentik, hogy a szituáció kezdete óta segítőkészen állnak a problémához.
Hangsúlyozza, hogy az Ércbányák vállalatot felelősség nem terheli, mivel a szennyeződés helyén nem folytatott semmilyen tevékenységet, s hogy a szennyeződés a régi bányából kiömlő víz megnövekedett ásványianyag-tartalmának az eredménye.
Ezt állapította meg a kassai Környezetvédelmi Felügyelet április végi levele. A minisztériumi állásfoglalás bár érzékelteti, hogy az állami Ércbányák nem azonos a felszámolás alatt levő Siderit Kft.-vel, az állami vállalat vezérigazgatója, Peter Žitňan elismeri, hogy a mostani helyzet a legutóbb ott ténykedő vállalat és az Érbányák korábbi vezetése rossz helyzetértékelésének az eredménye. Ezért büntetőfeljelentést tettek, hogy megállapítsák, kit terhel a felelősség a földalatti aknákban 10 év alatt kialakult áldatlan állapotért. Hozzáteszik, mindezek ellenére az Ércbányák intenzíven foglalkozott a mostani helyzet megfigyelésével és az egyes közintézmények megoldási munkájába is intenzíven bekapcsolódott.
A gazdasági minisztérium azt is tudatja, hogy egy munkacsoportot hoztak létre, amely egyebek mellett kidolgozta annak a kormányhatározatnak is az anyagát, amelyet aztán a környezetvédelmi minisztérium terjesztett a kabinet elé, s amely elfogadása magával hozta a 200 ezer eurós gyorssegély megítélését is.
A minisztérium az ebből finanszírozott munkák kezdeményezésére is utasította az Ércbányák vállalatot. A minisztérium ezektől a munkáktól a nagy ásványianyag-tartalmú víz kifolyási mennyiségének 80%-os csökkenését várja. Karol Gallek, a gazdasági minisztérium államtitkára is szót kap a közleményben és hangsúlyozza, többször kérték a környezetvédelmi tárcát, hogy kezdeményezze a folyón kialakult rendkívüli helyzet hivatalos megállapítását, mivel ebben a státuszban sokkal könnyebb elvégezni a szükséges munkálatokat. A környezetvédelmi minisztérium viszont csak május 17-én közzétett levelében tájékoztat arról, hogy a kerületi székhely, Kassa járási hivatalához fordult, hogy hirdesse ki a Sajó környezetében a rendkívüli helyzetet.
Az Ércbányák vezérigazgatója ehhez még azt is hozzáteszi, hogy az általuk környezeti teherként kezelt kiömlő vízről Budaj minisztériuma azt állította, hogy ez nem jelent ilyen környezetvédelmi problémát.
Harmadik vádpontként pedig azt vetik a minisztérium szemére, hogy bár a bányavállatok az utóbbi tíz évben több mint 35 millió eurót fizettek be a Környezetvédelmi Alapba, abból az Alap a bányatevékenység következményeinek elhárítására egyetlen centet sem fordított.
Lezárásképpen azt jelzi a minisztérium, hogy jogi és költségvetési akadályok miatt nincs nagy mozgástere ilyen problémák megoldásában, ezért azt látja szükségesnek, hogy a gazdasági és a környezetvédelmi tárca konstruktív módon, együttműködve lépjen fel.
