2022. szeptember 21., 12:16

Most akkor lesz előrehozott választás Szlovákiában vagy sem? Összefoglaltuk, hogy is állnak a dolgok!

Ahogy arról tegnap este beszámoltunk, a szlovák törvényhozás második olvasatba utalta az előrehozott választások kiírásáról szóló népszavazást lehetővé tévő alkotmánytörvény-javaslatot. Már ebből a kissé nyakatekertre sikerült mondatból is kitűnik, igen könnyű elveszni a szlovák törvényalkotás jogi útvesztőiben, ha előrehozott választásról, vagy az azt lehetővé tevő népszavazásról van szó. Megmagyarázzuk, mi is történik most pontosan.

Fotó: TASR

Miután múlt héten, tulajdonképpen a kormányoldalról ellenzékbe került SaS-es honatyák obstrukciójának köszönhetően, nem lehetett elindítani a parlament szeptemberi ülésszakát, erre a hétre maradt, hogy a parlamenti képviselők eldöntsék,

a) elviekben elfogadják-e egy előrehozott választást lehetővé tevő népszavazás kiírását, illetve

b) támogatják-e annak lehetőségét, hogy a parlament alkotmányos többséggel (legalább 90 szavazat) dönthessen egy idő előtti választás kiírásáról.

Kedden tehát nem arról szavaztak, akarnak-e a ciklus vége előtt választásokat. Elnézve a kisebbségbe szorult Heger-kormány ballépéseit, ez talán nem is rajtuk múlik majd.

 Az első szavazás alapján a képviselői akarat egyértelműnek tűnik. A 147 jelenlévő képviselőből 97-en támogatták az indítványt, nem csak a korábbi ellenzék, de az SaS, sőt, a – nem kevesek meglepetésére – még mindig kormányoldalon politizáló Sme rodina is.  

A tervezet szerint, ha egy ilyen népszavazás sikeres lenne, a népszavazási kérdésben feltüntetett dátummal véget is érne a kormányzati ciklus. A házelnöknek ekkor, legfeljebb hét nappal azután, hogy az érvényes népszavazás eredménye megjelent a törvénytárban, ki is hirdetné az új választások időpontját. A kedden első olvasatban megszavazott alkotmánytörvény-módosítás a népszavazáson kívül, alkotmányos többség mellett, a parlament számára is lehetőséget adna egy új választás kiírásával az aktuális választási ciklus lerövidítésére. Egy átmeneti időszak, moratórium bevezetéséről is szó van: a rendes parlamenti választás után, illetve a következő választás előtt bizonyos ideig nem lehetne ilyen népszavazást tartani. Végül ez kimaradt a tervezetből, de várhatóan az SaS képviselői a második olvasat vitájában előhozakodnak még ezzel. Az érdeklődők ide kattintva többet megtudhatnak a törvénymódosításról.

Mielőtt elmerülnénk, szögezzük le, szó sincs arról, hogy támogatnánk egy előrehozott választást, ahogy azt sem tudnánk jó szívvel kijelenteni, ennek a kormánynak folytatnia kellene a munkát. A jelenlegi szlovák belpolitika két olyan fél küzdelmévé silányult, amelyben senki sem győzhet igazán, csak a vesztes igazán egyértelmű: mi, magunk.

Egy régi ügy

Hogy Kollárék a javaslat mellett szavaztak, nem csoda, hiszen éppen a házelnöktől érkezett az indítvány, bár az ötlet nem az övé.  Tavaly a Smer-SD mintegy hatszázezer aláírást gyűjtött össze egy előrehozott választásról szóló népszavazás kiírásáért. Zuzana Čaputová köztársasági elnök akkor átvette ugyan az aláírásokat Ficóéktól, de jelezte, az Alkotmánybíróság jóváhagyása nélkül nem hajlandó kiírni semmiféle referendumot. Több hét tanácskozás után a taláros testület végül úgy határozott, az ország alkotmánya nem teszi lehetővé az ilyen népszavazások kiírását, sőt arra sincs mód, hogy a törvényhozás, alkotmányos többség mellett, tulajdonképpen feloszlassa magát azzal, hogy lerövidíti a választási időszakot. 

Az alkotmánybíróság döntése ugyan végleges volt, de indoklásukban annyit azért leszögeztek, egy vonatkozó alkotmánytörvény módosításával megteremthető a jogi lehetősége egy ilyen népszavazásnak. 

Ennek a jogi lehetőségnek a kiaknázása indult most el azzal, hogy a parlament kedden első olvasatban elfogadta az alkotmánytörvény módosítását. A második, illetve harmadik olvasatról elvileg októberben tárgyalnak majd, de itt már nem lesz elég az egyszerű többség, háromötödös jóváhagyás kell majd!

A szlovák politikára fogékony olvasóinknak eszébe juthat, az elmúlt harminc évben nem egyszer (1994-ben, 2006-ban és 2012-ben is) volt már előrehozott választás Szlovákiában. A szlovák Alkotmánybíróság, ragaszkodva az Alkotmány szigorú értelmezéséhez, tavalyi döntésével tulajdonképpen megszüntette ezt a gyakorlatot, jelen állás szerint csak néhány, pontosan meghatározott esetben kerülhet sor előrehozott választásokra (például, ha a parlament három egymást követő hónapon keresztül döntésképtelen).

Akció, reakció

A mindenkori ellenzéki politizálás egyik nagy kihívása önmagunk láttatása. Ellenzéki szerepből gyakran jóval nehezebb tematizálni a közbeszédet (a magyar ellenzéknek ez évek óta nem sikerül), Robert Ficót azonban nem olyan fából faragták, hogy holmi alkotmánybírósági döntés eltántorítsa. Idén újra nekifutott az aláírásgyűjtésnek, egy helyett immár kép kérdésről szavaztatná meg a népet.

Az első tulajdonképpen megegyezik a Boris Kollár által parlament elé vitt törvénymódosítással – Akarja-e Ön, hogy egy alkotmánytörvénnyel lehetővé tegyék az előrehozott választásokról szóló népszavazás kiírását.

Világos, egyenes beszéd. A másik kérdés körül azonban akadtak viták, Čaputová elnök asszony gyorsan át is dobta az Alkotmánybíróságnak, döntsék már el, lehet-e szavaztatni a polgárokat arról, "akarják-e a regnáló kormány azonnali lemondását". Ez utóbbi kapcsán egyelőre nem született döntés, de nehezen elképzelhető, hogy a bírák átengednék ezt a javaslatot. 

Mert megígértem!

Érdekes módon Zuzana Čaputová köztársasági elnök sem utasította el csípőből az előrehozott választások lehetőségét, csak annyit kért, az Alkotmány szellemében kövessék egymást az események.

Azt gondolom, hogy egy a választási időszak lerövidítését szolgáló, (...) előrehozott választásokhoz vezető szabály az Alkotmányban bizonyos körülmények között rendben van

- jelentette ki az államfő, nem részletezve, pontosan mik is azok a bizonyos körülmények, bár nem nehéz kitalálni. Čaputová valószínűleg úgy gondolkodik, ha azt a parlamenten kívüli pártot, amelynek alelnöki székéből a Grassalkovich-palotába katapultált, következetesen 10% körüli, biztos bejutásra mérik, nem árthat egy előrehozott választás.

Valószínűleg hasonlón töri a fejét a törvénymódosítás beterjesztője, Boris Kollár is. A Sme rodina elnöke szinte biztosan érzi, ebben a ciklusban már csak lefelé vezet az út. Mivel egyértelmű az igény a változásra és a választásokra, Kollár minden bizonnyal arra számít, ha az ő nevéhez kötik a lehetőség megteremtését, azt talán a választók is honorálják majd. Máskülönben nehéz mire vélni Kollár indoklását, aki elmondása szerint azért rukkolt elő most ezzel a javaslattal, 

mert azt még tavaly "nyilvánosan megígérte" egy televíziós vitában, amikor arról kérdezték, mit szól az Alkotmánybíróság elutasító döntéséhez.

Azért lássuk be, nem ez lenne az első eset, hogy egy politikus megszegi ígéretét, így Kollárt sem személyes integritásának megőrzése hajtja. Politikai szándék van mögötte. Csak zárójelben: megmosolyogtató, de a törvénymódosítás de jure beterjesztői, Miloš Svrček és Petra Hajšelová többek között Kollár ígéretével is indokolták a módosítás beterjesztését.

Messze még a vége!

Hogy sor kerül-e előrehozott választásokra Szlovákiában, egyelőre nem tudni. A kedden elfogadott alkotmánytörvény-módosítást második olvasatban legalább 90 képviselőnek kell támogatnia, de hiába jött össze ennyi elsőre, az SaS-esek már jelezték, legközelebb csak feltételekkel támogatják az elképzelést. Hogy pontosan milyenekkel, egyelőre kérdéses. Sulík például támogatná a népszavazásos megoldást, Mária Kolíková volt igazságügyi miniszter viszont azt mondta, nincs értelme népszavazni vagy módosítani az előrehozott választást lehetővé tévő alkotmánytörvényt. A cseh modellnek megfelelően elég lenne, ha a parlament mondjuk háromötödös többséggel dönthetne saját feloszlatásáról.

Csak egy hülye (politikus) és egy hülye politikai párt mondhatja azt, nekivág az előrehozott választásoknak, mondván, jó eredménnyel zárja majd, mert ezt mutatják a közvélemény-kutatások. Közben nem nézi, milyen hatással van-e döntés a közérdekre, az ország érdekére, Szlovákia érdekére.

Nem nehéz kitalálni, kitől származnak és kinek szólnak a fenti mondatok. Igor Matovič ezzel Richard Sulíkra és pártjára utalt, meg talán kicsit Boris Kollárra. A volt kormányfő nem sokat finomkodott, jó előre kiterítette kártyáit mondván, ha kell, a második olvasatban megvétózzák a javaslatot, így a koalíciós szerződés értelmében Kolláréknak vissza kell azt vonniuk. Ezért cserébe meg az OĽaNO elfogadja majd, hogy Kollárék megvétózzák a 363-as paragrafus módosítására benyújtott javaslatukat. Ennyit a kormány korrupcióellenes nimbuszáról.

Értjük mi, hogy miként működik a politika, csak már úgy vagyunk ezzel, mint a párizsival. Talán jobb nem tudni, hogyan készül!

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.