Most a magyarság lehet a mérleg nyelve – Kiszelly Zoltán politológust, a Századvég politikai elemzési igazgatóját kérdeztük

Mi a tétje a magyarság számára a vasárnapi választásnak?

Sorsdöntő nap közeleg, ugyanis a felvidéki magyarságnak hosszú idő után nyílik lehetősége arra, hogy újra parlamenti képviselete legyen. Sőt, ha úgy alakulnak a körülmények, akár még a kormányzati részvétel is elképzelhető!

A Szövetség lehet-e a mérleg nyelve is?

Pontosan. Érdemes  például most Spanyolországot figyelni, ahol a katalán kisebbség parlamentbe jutott pártja a mérleg nyelve, és most a baloldali és jobboldali spanyol pártok azon vitatkoznak, hogy milyen engedményeket tegyenek a katalánoknak.  Sőt, ezt láttuk a német Schleswig tartományban is, ahol korábban a dán kisebbség jutott ilyen királycsináló szerephez, de nem kell messzire mennünk más példáért: Romániában az RMDSZ inkább akkor tud elérni eredményeket, amikor kormányon van és akkor általában jobb is a magyar-román viszony.

Sok idő telt el azóta, hogy Szlovákiában magyar párt kormányon volt…

Valóban nehéz időszak volt ez. A „turáni átok” sajnos a felvidéki magyarokat is utolérte, hiszen három magyar négy pártot alapít. Nemcsak a felvidéki magyar politikában láthatjuk, hogy a magyar képviselet felaprózódik a határon túli magyarok körében. Egy választás arra jó, hogy az egymással vetélkedő csoportok közül kiderüljön, hogy melyiknek van valós támogatottsága, és melyiknek nincs.

Ezek mind elveszett szavazatok?

Bizony! Úgy néz ki, hogy a három magyar pártból kettőre adott szavazatok a kukába kerülnek. A politológiában ezt úgy hívjuk, hogy „a hasznos szavazat elve”. Az emberek egyébként joggal szeretnék, hogy a szavazatukból mandátum legyen, hogy valaki képviselje őket annál az asztalnál, ahol a döntések születnek. De ha egy olyan pártra szavazunk, amelynek nincs esélye bejutni, akkor kidobtunk a voksunkat, mert minket nem fog senki sem képviselni. Most úgy néz ki, hogy egyes mérések szerint a Szövetség támogatottsága 3,5%, más mérések szerint akár 5,35%, így inkább bejut a pozsonyi parlamentbe, és ezzel tudja képviselni az ott élő magyarokat.

Melyek azok a reális célok, amelyeket most kormányon meg lehetne valósítani?

A kettős állampolgárság ügye fontos, de szimbolikus kérdés inkább.

Tehát például pont a Kassától keletre eső terület az, amely szlovák viszonylatban is alulfejlett, és ha ott a magyarok elmennek szavazni, akkor van esély arra, hogy a magyarlakta régiók fejlesztése is rákerüljön a szlovákiai politika térképére.

Szintén nagyon fontos, hogy nagyon sok olyan cigány él Szlovákiában, aki magát magyarnak tartja, magyarul beszél, és őket is valahogy integrálni kell a társadalomba. A magyar iskolák kapcsán ez egy nagyon fontos és kényes kérdés, de ha van parlamenti képviselete a magyarságnak, akkor ezt a kérdést is sokkal jobban lehet kezelni, talán több forrás, több figyelem jut arra, és nemcsak a Kassától keletre eső térségre, az ott élő emberekre, hanem azokra a problémákra is, amelyek őket foglalkoztatják.

Ott van még a hidak kérdése is.

Igen, az Ipolyon több hidat helyreállítottak, de még mindig lassú a tempó, és ha van magyar párt a döntések asztalánál, akkor felgyorsulhat a Trianon által kettévágott vasútvonalak, közlekedési kapcsolatok helyreállítása. Ez azért is fontos, mert van, amikor az egyik oldalon nagy a munkaerőhiány, van, amikor a másikon. és látjuk, hogy amikor az euró erősebb, akkor a szlovákok járnak át vásárolni, ha a forint erősödik, akkor meg a magyarok. A határok átjárhatósága egyébként munkahelyeket, üzleti lehetőségeket is jelent ma, ezeket a közlekedési szálakat tehát a lehető leggyorsabban vissza kell építeni, ez magyar érdek, és Magyarország meg is tesz érte mindent a határnak ezen az oldalán.

A két ország közötti kapcsolatokat miként befolyásolhatja a szeptember 30-i választás eredménye?

A Nézőpont Intézet kutatása szerint Szlovákiában és Romániában rendkívül elégedetlenek az emberek a saját kormányuk teljesítményével. Azt látjuk ezekben az országokban, hogy olyan szivárványkoalíciós kormányokat hoztak létre, amelyek igazi célja a patrióta politikusok elszigetelése, hogy ne legyen nekik koalíciós partnerük. Ezek a szivárványkoalíciók hatalomra tudtak jutni, de éppen Radičová 2013-as példája mutatja, vagy most az előző választás óta eltelt bő két év, hogy ezek a koalíciók nem stabilak.

Szlovákia szinte az összes légvédelmi fegyverét és a repülőit is átadta. Vagy ott a tízéves szerződéssel lekötött amerikai katonai bázis Malackán: ezek súlyos lépések. A kormányok megbuknak, de a döntéseik itt maradnak.

Miközben a szlovákiai közvélemény megosztott a háború ügyében.

Láthatóan óriási ellentét van a globalista szivárványkoalíció és a szlovák közvélemény többsége között. Tehát az egyik fő kérdés nyilván a háború és a béke. Mert ha a szlovákok úgy döntenek, hogy egy békepárti kormányt juttatnak hatalomra, akkor az Budapest pozícióját erősítené, és akkor megint erősödhet a visegrádi együttműködés déli része. Az ottani választás előtt a lengyelek is látványosan csalódtak az ukránokban, a háború kérdésében így Prága szigetelődne el. Ez azt jelenti, hogy ebben a kérdésben Magyarországnak lenne még egy szövetségese, tehát úgy, ahogy a migrációban egyébként Magyarország és Szlovákia, illetve Lengyelország is szorosan együttműködött, tehát meglennének azok a szakpolitikai kérdések, amelyekben erősödnének a kapcsolataink.

Több közös fellépés? A migráció mellett az ukrán gabona ügyében is lehet tere még az együttműködésnek?

A migráció fontos kérdés a szlovákiai választási kampányban. Ebben és másban is Magyarország Szlovákiával, egyes kérdésekkel Lengyelországgal kiegészülve, sőt, az ukrán gabona kérdésében például már Bulgáriával és Romániával is kiegészülve nagyobb erővel tud fellépni a saját polgárai érdekében. Ez jobban szolgálná a szlovák nemzeti érdeket, ugyanis ez a szlovák gazdák érdeke is. Tehát jóval nagyobb teret nyitna az együttműködésnek egy békepárti, a saját érdeket jobban figyelembe vevő szlovák kormány, mint egy sokadik, globalista szivárványkoalíció.

Magyarországra erőteljes nyomást helyeznek az illegális migránsok, egyre több a határsértő. Szlovákiát mennyire fenyegeti a migráció?

A migráció német probléma. Az Európán kívüli világ lakosságfölöslege szinte mind Németországba akar menni. Hét ökör sem tudja feltartóztatni a Németország felé igyekvő százezreket, akik Afrika felől vagy a Közel-Kelet felől nekivágnak.

Mi hiába építettük meg a kerítést, egyre erőszakosabban próbálnak áttörni rajta, többen kikerülik Románia felé, vagy más irányban, tehát a migrációt közösen kell kezelnünk, hogy a schengeni vívmányokat megtartsuk. Látjuk, hogy a franciák ellenőrzik a határaikat, és a németek is kontrollálni akarják a keleti határaikat. Most Szlovákia is küld katonákat a határra, a schengeni övezeten belül. Nagyon fontos, hogy a mozgás szabadsága megmaradjon, és itt nemcsak az emberekre kell gondolni, tehát például a felvidéki magyarok kapcsán a kishatárforgalomra, akik átjárnak a határon dolgozni, hanem arra is, hogy a munkahelyek biztonságát is veszélyezteti a migráció.

Milyen veszélyei vannak, ha a a schengeni határokat lezárják vagy szigorítják az ellenőrzéseket?

A kamionok nem érkeznek majd meg. A „just in time” rendszerben ez úgy néz ki, hogy ha nem jön a szállítmány, akkor bizony leáll a termelés. Ilyen szempontból a migráció nemcsak az európai életformánkat vagy a jólétünket veszélyezteti, hiszen a legtöbb migráns nem azért jön, hogy dolgozzon, hanem azért, hogy sokkal jobb körülmények között éljen. Láttuk a koronavírus-járvány alatt, hogy a határzárak mit jelentettek, ez már egyszer globálisan bekövetkezett, ugyanez jelenne meg kicsiben például az alkatrész-ellátásnál.

Sok ember azt gondolja, hogy az övé csak egy szavazat, és az nem annyira számít a végeredmény szempontjából. Nekik mit üzenne?

Itt a szörnyű felvidéki példa a 2019-es európai parlamenti választásról, ahol 400 szavazaton múlott a magyarság európai parlamenti képviselete. Mindössze 400 szavazaton, miközben nagyjából 480 ezer magyar él Szlovákiában. Nyilván nem mindenki szavaz a magyar pártokra, és Szlovákiában 50-60 százalék között szokott újabban lenni a részvétel a választásokon.

De ha alacsony lesz a részvétel, akkor megismétlődhet a gyászos eredmény, amikor megint pár száz szavazaton múlik a siker. Ugyanis ha 10 ezer vagy 100 ezer szavazaton múlik, akkor az ember azt mondja, hogy jó, hát nem volt annyi. De 400? Az bizony szégyen.

Ha mindenki elmegy szavazni, akkor biztos meglesz az 5%, és nem vész el a szavazat?

Akkor meglesz az öt százalék és a parlamenti képviselet is. A szlovákiai pártrendszer nagyon fragmentált, sok párt működik. Újak is alakulnak, a régiek is szakadnak, és ezért igencsak instabil a politika.

Tehát a magyarok érdekképviselete visszajut a szlovákiai politika vérkeringésébe, és a felvidéki magyarok olyan meghatározó tényezők lesznek, mint amiről beszéltünk a spanyolországi katalánok, a németországi dánok vagy az erdélyi magyarság esetében. Van tehát tét, sőt, nem is kicsi!