Mikor enyhíthetik a járványügyi intézkedéseket?

A húsvéti ünnepeket követően Európa több országában – ahol ezt a járványhelyzet megengedi – a szigorú karanténintézkedések fokozatos lazításával számolhatunk. A közép-európai régióban, a földrajzi közelség ellenére, a döntéshozók között meglehetősen nagy véleménykülönbségek alakultak ki az aktuális járványhelyzet kezelésében.

Ausztriában a statisztikák arról tanúskodnak, hogy túljutottak a ragály jelenlegi kitörésének csúcsán: jelenleg a gyógyultak száma már meghaladja az aktív koronavírusos esetekét. A járvány európai gócpontjával, Olaszországgal szomszédos országban meglehetősen nagy késéssel léptettek életbe szigorú szabályokat, de a jól szervezett osztrák egészségügyi ellátórendszer a tömegessé váló megbetegedések időszakában is kitartott. A járványgörbe fokozatos ellaposodására múlt héten a politikai döntéshozatal is reagált: április második felétől kilátásba helyezve a járványügyi intézkedések, kezdetben még vélhetően óvatos enyhítését.

Másik nyugati szomszédunkban, Csehországban a járványgörbe még emelkedik, de a tendenciák azt mutatják, hogy a cseh egészségügy is képes lesz megbirkózni a ragály későbbi szakaszaival.

Miközben Csehországban már szintén napirendre került a gazdasági és a kereskedelmi tevékenység fokozatos újraindítása, az egészségügyi hatóságok tömeges teszteléssel vennék elejét a ragály újabb hullámának. A múlt héten a cseh sajtóban gyakran emlegetett intelligens karantén a gyakorlatban azt jelentené, hogy az újonnan regisztrált fertőzöttek esetében a lehető legtöbb kontaktszemély vizsgálatát végeznék el. Hasonló módszerrel sikerült megfékezni a járvány terjedését Dél-Koreában is.

Lengyelországban április második felére várják a járvány jelenlegi kitörésének tetőzését. A múlt héten a lengyelországi fertőzöttek száma már meghaladta az összes csehországi esetszámot, s az elhunytak száma is kétszáz fölé emelkedett, amely a visegrádi államok közül szintén a legmagasabb. Amíg Ausztriában és Csehországban szinte teljes konszenzus övezi a kormányzatok válságkezelő intézkedéseit, Lengyelországban a múlt héten éles vitákat váltott ki a kormány javaslata, amellyel hatósági árakat szabna meg bizonyos termékek és szolgáltatások esetében. A bírálók szerint az intézkedések inkább csak a lakosság megnyugtatását szolgálják, ezzel érdemben nem lehet gátat vetni az árak emelkedésének.

A múlt hét második felében Magyarországon felgyorsult a járvány terjedése, és ijesztően megnőtt az új koronavírushoz köthető elhalálozások száma is. A megbetegedések országosan még nem váltak tömegessé, de a betegség egyre több idősotthonban ütötte fel a fejét, ezáltal helyi gócok alakultak ki, s a fertőzés éppen a leginkább veszélyeztetett csoportokban indult gyors terjedésnek. Egyidejűleg érzékelhetően romlott a magyar lakosság fegyelme is, a hatóságok egyre gyakrabban szembesülhettek a kijárási korlátozások megszegésével.

Míg a múlt hét első felében még a kormány gazdaságélénkítő lépései foglalkoztatták a magyar közvéleményt, a járványhelyzet romlása áttematizálta a politikai vitákat: a kormányoldal a fővárosi önkormányzat által fenntartott idősotthonban kialakult helyzetért – itt alakult ki az első lokális járványgóc az országban – az ellenzéki főpolgármestert, míg a budapesti vezetés a kormányzatot hibáztatta.

A Pesti úti idősotthonban a vizsgálat által feltárt hiányosságok miatt Karácsony Gergely nehezen védhető helyzetbe került, de az ellenzéki sajtó a segítségére sietett.

Az ellenzéki hangoltságú médiumokban a múlt hét elején, a közhangulatot érzékelve, már a járványügyi intézkedések enyhítését kezdték sulykolni, a járványgörbe hirtelen megemelkedését látva azonban gyorsan hangnemet váltottak: csatlakozva az ellenzéki pártok ugyancsak gyors fordulattal áthangolódó kórusához, még szigorúbb intézkedéseket kértek számon a kormányon.

Csehországhoz és Lengyelországhoz képest a járvány tetőzése hetekkel későbbre várható, ez még elégséges időt ad a kormánynak arra, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszert felkészítse a krízis legnehezebb időszakára. A tömeges fertőzések lassítása azonban, ahogy eddig is, leginkább azon fog múlni, milyen fegyelmezetten veti alá magát a magyar társadalom a járványügyi korlátozásoknak.

Az európai adatokat figyelve, Szlovákiában kétségkívül az egyik legkedvezőbb helyzet alakult ki: a tömeges megbetegedéseket jócskán sikerül késleltetni, felkészülési időt hagyva az egészségügyi hatóságoknak a várható krízis kezelésére. A járványhelyzet azonban így is számos politikai aknát rejt magában: mivel a szigorú karanténszabályoknak köszönhetően elhúzódik a járvány jelenlegi kitörése, a szlovák gazdaság az idő előrehaladtával egyre nagyobb veszteségeket szenved el.

A múlt héten a húsvéti korlátozások félresikerült bevezetése is mutatta, hogy egyfelől romlik a társadalom fegyelmezettsége, másfelől – ezt Richard Sulík tolmácsolásában hallhattuk leginkább – a gazdasági szereplők részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányra, hogy lazítson a járványügyi intézkedéseken.

A szlovákiai társadalom többsége jelenleg még támogatja a hatályban lévő járványügyi korlátozásokat, de a további szigorításra már nem mutatkozik fogadókészség.

A kijárási korlátozások előkészítetlen bejelentése komoly tanulópénz Igor Matovič számára. Az ilyen elsietett intézkedések s a kormányfő kapkodó kommunikációja könnyen alááshatja a februárban kapott széles körű társadalmi bizalmat. A megoldásra váró dilemmával emiatt még fokozottabban szembesül a szlovák kormány: hogyan lehet egyidejűleg megőrizni a jelenlegi kedvező járványügyi helyzetet, és a gazdaság fokozatos újraindításával elejét venni a társadalom fokozódó elégedetlenségének?