2020. december 7., 09:29

Megadja Gábor: Soros György különleges figura! Szerintem tényleg hisz abban, amit csinál!

A fiatal jobboldali értelmiség egyik legismertebb és ellenlábasai által legelismertebb alakja, szociológus, újságíró, zenész. Megadja Gáborral beszélgettünk Trumpról, Bidenről és Sorosról, a „nagy törésvonal” eredetéről, valamint arról, kit mi motivál az életben.

Fotó: Lamos Csaba

Azt írtad nem sokkal az amerikai elnökválasztás után, „nem kell besz…ni” akkor sem, ha Joe Biden költözik be januárban a Fehér Házba, nem lesz ettől automatikus a konzervatív, nemzeti oldal bukása. Három hét telt el a választások óta, hogy állunk most? Joe Biden a befutó?

Egyre kisebb az esélye Trumpnak, ez kétségtelen, de nem zárom ki teljesen a fordulat lehetőségét sem. Nézzük meg, kik vannak az amerikai legfelsőbb bíróság testületében, kilencből hat bírát konzervatívként tartanak számon. Közülük hárman, Amy Coney Barrett, Brett Kavanaugh és Neil Gorsuch ott voltak abban a jogászcsapatban, amely kiharcolta, hogy 2000-ben Bush javára döntsék el a választást Floridában. Valószínűnek tartom, hogy ez a választás is eljut a Legfelsőbb Bíróságig. Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban is büdös a történet, meglátjuk, mi sül ki belőle. Ez még nem dőlt el. Egyelőre ezt az eredményt a média mondta be. Rengeteg még a nyitott kérdés, hetekkel később is, ez pedig pártállástól függetlenül óriási probléma.

Miért?

Mégiscsak arról az Egyesült Államokról beszélünk, amely a demokrácia mintaállama. Most teljesen mindegy, magukat nevezték-e ki, vagy azzá váltak. Óriási a kupleráj! Ha ez Magyarországon történik, az amerikai tengerészgyalogság már partra szállt volna Tihanynál, hogy rendbe tegye a demokráciát. Óriási probléma az amerikai felfordulás. Az viszont, hogy a választások eredményei megkérdőjelezhetőek, nem Donald Trump hibája, a felfordulás sem. A demokraták politikai és sajtógépezete sulykolja csak, az elnök feleslegesen akadékoskodik, semmiféle visszaélés nem történt. Képzeljük el, ha mégis! Képzeljük el, mi történik, ha kiderül, tényleg rendszerszintű csalás volt, mégsem Joe Biden az elnök. Az összes radikális baloldali nekiáll törni-zúzni, ott folytatják, ahol abbahagyták. Ki fog ezért felelősséget vállalni?

És ha már itt tartunk, milyen érdekes, hogy a republikánusok nem gyújtogatnak boltokat, nem fosztogatnak, nem balhéznak. Pedig most úgy áll, hogy elvesztették a választást.

Minden jel erre mutat. Akkor miért ne lehetne elhinni a sajtónak, hogy tényleg nincs semmi bizonyíték a csalásra?

Mert egyelőre csak a média jelentette ki, hogy Biden nyert. Hányszor tévedtek és/vagy hazudtak már Trumppal kapcsolatban?! A 2016-os kampány óta hazugságok tucatjaival támadták, négy éven keresztül háborút vívtak az amerikai elnökkel szemben. A republikánusok egy része ugyanúgy támadja most is, mint négy éve. Fülük-farkuk behúzva, félnek a demokrata establishmenttől.

megadja
Fotó:  Lamos Csaba

Ez lenne a rettegett háttérhatalom, a mélyállam? Trump és a deep state küzdelme?

Épp a beszélgetésünk előtt néhány nappal néztem meg a 2020-as választási kampány legfontosabb támogatóit. Trump oldalán néhány légitársaságot találunk, veterán szövetségeket, a fegyveres erők néhány szervezetét, kicsi vagy közepes civil közösségeket. Ehhez képest Bidennek a Microsoft, a Facebook, a Google, az Amazon, az összes nagy cég nyújtott támogatást. Nem csak anyagit. Világosan látszik, a vállalati vagy ha úgy tetszik „corporate” Amerika egyértelműen felsorakozott Biden mögött.

Ha ő nyer, az nekik köszönhető. A másik oldalon a valódi Amerika áll, a tényleges Amerika, a hétköznapi emberek Amerikája, amely pedig egyértelműen Trumpot támogatja.

Ehhez képest Biden 5-6 millióval több szavazatot kapott!

Feladtam a labdát, elismerem, de azért várjuk ki a végét! (nevet) Persze, elfogadom, ennyi szavazatot egész egyszerűen képtelenség elcsalni, vagy legalábbis lehetetlennek tűnik, viszont az elektori rendszer miatt néhány ezer szavazaton múlt nem egy államban a végeredmény. Ez nem azt jelenti, hogy az elektori kollégiumnak ne lenne meg a maga létjogosultsága. A wyomingi farmernek is joga van beleszólni a politikába, nem csak a nagyvárosok liberális lakóinak. Képzeljük el, hogy Magyarországon csak Budapest belső része döntené el, ki legyen a miniszterelnök. Nem hiszem, hogy örülnénk a választásnak.

Joe Biden megválasztásának örülhetünk? Tételezzük fel, hogy ő lesz az elnök, milyen négy év vár a világra, illetve Közép-Európára?

Elsőként azt fontos belátnunk, hogy Trump az elmúlt négy évben legfeljebb részsikereket ért el, kevés volt ennyi idő ahhoz, hogy kezdjen valamit a mélyállammal.

Helyben vagyunk!

Nagyon idejétmúlt már a deep state-ről összeesküvés-elméletként beszélni. Azt, hogy létezik egy adminisztratív elit az amerikai kormányzat másod- és harmadvonalában, épeszű ember nem tagadja. A külügy tele van ilyen emberekkel most is. Időnként aztán önállósítják magukat, nem kis hátszelet kapva például a Nyílt Társadalom Alapítványtól meg a Clinton-klántól. 

Ezek lennének azok a figurák, akik még Trump elnökké választása után is, 2016, 2017 környékén keményen kritizálták például Orbánt és Magyarországot?

Hogyne, pontosan. Az sem véletlen, hogy sokáig nem volt amerikai nagykövet Budapesten, André Goodfriendre szerintem még sokan emlékeznek, ő például csak ügyvivő volt, nem véletlenül. Eleve, hogy lehet ilyen sz…r fedőnevet kitalálni valakinek. (nevet)

megadja
Fotó:  Lamos Csaba

Akkor jövőre ott folytatjuk, ahol abbahagytuk? Amerikából is jöhet majd a jogállamiság-kritika?

Látványos, ahogy a hazai haladók hetek óta örömködnek Biden győzelmén, Bajnai Gordon már be is jelentkezett a demokrata hálózatnál. Azt viszont nem szabad elfeledni, hogy a Fidesz-kormány elmúlt tíz évéből hat demokrata vezetésű Amerika alatt telt. Nagyjából idénre ért be a gyümölcse annak, hogy Magyarország jó viszonyt ápolt a Trump-féle amerikai kormányzattal, David Cornstein például remekül vezette a budapesti képviseletet. Előtte azonban messze nem volt ilyen harmonikus a viszony, mégis kibírtuk.

Amerikában talán el lehet dönteni a választást halott szavazókkal, Magyarországon szerencsére még nem ennyire fejlett a demokrácia, itt még a magyarok döntik el, ki kormányozza az országot.

Attól, hogy nem Trumpnak hívják az amerikai elnököt, Orbán még nem bukik meg. Annyi lesz, hogy ellenzéki barátaink újra mehetnek lazacos szendvicset enni, meg hazát árulni a nagykövetségre, de ettől nem kell megijedni. Pontosan ezt csinálták Trump előtt is, a mutatvány azonban akkor sem sikerült. Nem lesz könnyű, de fel kell venni a kesztyűt.

Hagyjuk kicsit a Kárpát-medencét. Mi lesz a geopolitikai forró pontokkal? Biden befűt?

Joe bácsi már nagyjából felvázolta a külügyi irányvonalat, klasszikus demokrata héjapolitika lesz, a szokásos világcsendőrösdi. Olaj ki, demokrácia be.

Trump is szereti az olajat…

Ő főleg a hazait, úgy látom. Trump mögött az amerikai, nem a globális tőke állt. De oké, beszéljünk erről. Trumpnak volt egy csomó húzása, amire lehet, hogy húztuk a szánkat, de igaza volt. Elvárta például, hogy a NATO-tagok emeljék meg a hadi kiadásaikat a szerződésben vállalt szintre. Rendben, a szegényebb államoknak ez pluszkiadás, de nem állíthatjuk, hogy nem jogos! Soha nem látott béke uralkodik ma a világban, és ez nem az Unió jóemberkedésének köszönhető! Azért van nyugalom, mert az amerikai hadsereg még itt van, és amerikai fegyverekkel védik az európai békét. Ami még nagyon fontos: az Egyesült Államok végre elkezdett normálisan kommunikálni a partnereivel. Persze, a saját érdekeiket nézték, de nem csináltak belőle ideológiai dzsihádot. Nem az volt minden vágyuk, hogy beleszóljanak más országok politikai döntéseibe.

Arról meg már nem is beszélek, hogy Trumpnál egyetlen amerikai elnök sem került közelebb ahhoz, hogy egy életképes közel-keleti békét kiharcoljon. Ha Biden tényleg elnök lesz, nem a béketárgyalásokat figyelhetjük majd, hanem azt, hogy éppen melyik közel-keleti ország kap bombát a nyakába. Egy évet sem adok, hogy ez megtörténjen.

Már ha Biden átmegy az egészségügyi vizsgálatokon… Apropó, látsz arra reális esélyt, hogy Kamala Harrisből tényleg elnök lehet, vagy ez már konspirációs kategória?

Figyelj, ha szegény Biden idő előtt meghal, demokrata szavazó attól még lehet belőle. Létezése így is, úgy is hasznosul. (nevet) A viccet félretéve, Biden a deep state, a corporate Amerika jelöltje. Egy csereszabatos figura. Sem otthon, sem külföldön nem önálló jogon motorozik majd. Minden tekintetben gyenge elnök lesz, ebben biztos vagyok. Akármit csinál külföldön Amerika, jogállamiságot kritizál vagy szőnyegbombáz, az nem Joe Bidennek lesz köszönhető. Harrisszel is ez a helyzet, legfeljebb annyi különbséggel, hogy ideológiailag kicsit fűtöttebb.

Annyit beszélünk deep state-ről, vállalati Amerikáról, háttérhatalomról, ritkán tesszük fel azonban a kérdést, nekik tulajdonképpen mi a céljuk? Már a világuralmon túl…

Szerintem két megfontolás áll mögöttük. Az egyik egyszerű gazdasági. Amerikában, de a fejlett világban is mindenhol kétféle gazdasági érdekcsoport létezik. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, van egy globalista, amelyik az olcsó, exportált munkaerőt szereti, a minél nagyobb piacot, és ennek elérésében semmiféle erkölcsi skrupulus nem gátolja. Pont nem érdekli őket a szabadság, a Google például úgy nyal Kínának, hogy öröm nézni. Aztán a másik oldalon ott van egy nacionalistának vagy nemzetinek nevezhető tőkéscsoport, akik a hazai termelésben érdekeltek. Az amerikai energiaszektor cégei például ilyenek.

Rendben, az egyik cél a pénz. Mi a másik?

A másik megfontolás ideológiai, politikai. Soros Gyuri bácsit említhetnénk itt. Ő is szeret pénzt keresni, nagyon szeret, nem mondom, akár teljes nemzetgazdaságokat is bedönt érte. Viszont emellett munkál benne egy nagyon erős küldetéstudat is, messiáskomplexusa van. Sosem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy a másik oldalon vannak tényleges igazhívők, akik hisznek abban a sok marhaságban, amit vallanak.

Sokan közülük tényleg át akarják alakítani a világot. Szerintem Soros György teljes mértékben hisz abban, hogy Európa jövője a nyílt társadalom.

A legtöbb embernél, ha nagyon a mélyére nézel, meg tudod határozni, hogy gazdasági vagy ideológiai érdekek motiválják-e. Jól megél abból, hogy tolja a mainstream szekerét, vagy tényleg őszintén terjeszti az ideológiát. Soros különleges figura, szerintem rá mindkettő igaz.

Hol van a nemzetiek és a globalisták, az Akárhol és a Valahol emberek közti konfliktus gyökere? Mi az origója annak, hogy egyesek menekültekkel akarják elárasztani Európát, mások meg nem kérnek belőle?

Itt valami elméleti okfejtésre vagy kíváncsi?

megadja
Fotó:  Lamos Csaba

Akár!

Az amerikai választások iskolapéldája volt az elitek és az egyszerű dolgozni, boldogulni vágyó középréteg ellentétének.

Megint csak azt tudom mondani, Biden kapott közel 80 millió szavazatot.

Persze, de itt is ugyanaz jön elő, amiről az előbb beszéltünk. Egy részüket gazdasági érdek vezérelte, meg akarják tartani a munkahelyüket, a másik részüket, főként a nagyvárosi, gyökértelen embereket pedig az ideológiai zagyvaságok. Sosem állítanám, hogy az eliteknek nincsenek szavazóik. De, hogy a kérdésedre válaszoljak, nagyon régi vita ez. Létezik-e egy felvilágosult elit, akire rá lehet bízni a vezetést, vagy az embereknek kell eldönteni, mi legyen? Ez az alapvető kérdés szerintem. Ma hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a felvilágosodás a francia forradalomban kulminálódott példátlan és öncélú brutalitással.

A nagy felvilágosultak is először az uralkodóhoz mentek, az nem kért belőlük, aztán fordultak a néphez, egy idő után már azt sem. Ha a nép arra a programra vevő, hogy Isten-haza-család, akkor át kell írni azt a programot. Csalással, manipulációval, propagandával, a hatalomgyakorlás feltételeinek átírásával. Ez most az amerikai választásokon nagyon előjött.

Még ha Biden nyert is, ez nagyon szoros volt! Elképesztő energiákat kellett kifejtenie a brutális hatalom- és anyagi fölényben lévő elitnek ahhoz, hogy ne Trump nyerjen. Ez óriási tanulság! Megmutatta, mennyi erő van a másik oldalban, amely pénzben és erőforrásban messze elmarad az elittől.

Ez a „van remény” típusú kijelentés végszónak sem utolsó!

Vegyük észre, ha Trumpnak mennie is kell, ez a választóvonal attól még megmarad. Van az Egyesült Államokban több mint hetvenmillió nagyon dühös ember, aki ugyan nem megy ki rombolni meg gyújtogatni, de a választási rendszerben elvesztette a bizalmát. Innentől kezdve az elitnek semmi garanciája nincs arra, 2024-ben nem jön egy Trumphoz mérhető vagy nála is erősebb jelölt. A sajtó és a techcégek majd persze megteszik a magukét, a következő négy év arról fog szólni, hogy szőnyegbombázást hajtsanak végre, ne hallatszódjék a hétköznapi emberek hangja.

Akkor még sincs remény?!

De, hogyne lenne! Nézzük meg, mi volt Magyarországon a kilencvenes években. Teljes volt a balos médiauralom, ’98-ban mégis a Fidesz nyert. Szerintem 2024-ben nyerhet az emberek jelöltje. Ahogy egyre nagyobb fordulatszámon pörög a gépezet, úgy undorodnak majd meg tőle az emberek. Azt már csak halkan tenném hozzá, ez begyűrűzik majd ide is. Nem biztos, hogy akkora baj, ha sokat cseszeget minket az amerikai vezetés. Akár jól is kijöhetünk belőle, visszájára is elsülhet, ahogy azt már korábban is láthattuk.

Az interjú megjelent a Magyar7 hetilap 2020/49. számában. A beszélgetésre 2020 novemberében került sor, két héttel az amerikai választások után.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.