A matematikus és a közgazdász szemével: 100 millióért csupán napokat nyertünk vagy esélyt a járvány megállítására?

2020. november 2., 12:16
Matus Tibor

Richard Kollár matematikus szerint a tesztelésnek komolyabb hatása van, mint gondolnánk. A Postoj.sk készített interjút a tesztelés eredményeinek matematikai modelljéről, a szombati eredményeket értékelték. Ronald Ižip, a Trend főszerkesztő-helyettese sommásan úgy fogalmazta meg véleményét, hogy 100 millió euróért nyertünk tíz napot. Mit is jelent a 3,5 millió teszteltre az egy százaléknyi pozitív eset?

Komárom
A matematikus szemével

Richard Kollár felhívja a figyelmet, hogy bár az adatok egyelőre limitáltak, de úgy tűnik, hogy az antigén specificitását 99,6 százalékra lehet becsülni. Ez az adat azt mutatja, hogy a tesztek 0,4 százalékánál várható, hogy nem fertőzött eseteknél produkál pozitív eredményt. Úgy tűnhet, hogy a 99,6 százalék nagyon közel van a száz százalékhoz, de ez reálisan azt jelenti, hogy

a 2,5 millió teszteltre 10 ezer, a 3,5 millióra pedig 14 ezer olyan pozitív eredmény jut, ahol a mintaadó nagy valószínűséggel nem fertőzött.

Tehát a szombati eredmények tükrében a feltárt 26 ezer pozitív teszteredményből feltehetően 10 ezer hibásan pozitív.

A másik oldalról viszont tekinthetünk a tesztelésre úgy is, hogy feltártunk szombaton 15 ezer valóban fertőző koronavírusos esetet, ami nem kevés. Ennyi esetet PCR tesztekkel négy napig tartott volna kiszűrni.

A 15 ezres számra úgy is kell tekinteni, hogy

közöttük sokan vannak, akik teljesen tünetmentesek, nem érzékelték azt, hogy fertőzhetnek, így a PCR tesztelési hálóba se kerülnek be, tehát szuperfertőzőkké válhatnak.

Richard Kollár a specificitási arányt még nem tartja teljesen bizonyítottnak. Kevés még az adat szombatról, viszont az árvai és bártfai előtesztelés megmutatta, hogy az előtesztelés első és második napja eltérő számokat mutatnak. Az értékelést az is nehezíti, hogy szombatról a katonai körzetek szerint jöttek az adatok, amit át kellene alakítani a járások adataira. 

Richard Kollár Pozsonyt értékelve elmondta, hogy

a fővárosban szombaton regisztrált 700 pozitív eset közül vélhetően 500 a hamisan pozitív, tehát pár száz valós fertőzöttet fedeztünk fel. A PCR teszteléssel Pozsonyban viszont eddig is felfedeztek napi száz fertőzöttet.

Tehát itt meggondolandó a tesztelés második körének hatékonysága, mert úgy tűnik a járványt a fővárosban jobban az ellenőrzésük alatt tartják, mint más régiókban. Felveti, hogy a súlyosan fertőzött járásokban akár kétszer-háromszor is meg kellene ismételni a tesztelést, a kevésbé fertőzöttekben pedig a kontaktus személyek feltárására kellene koncentrálni.

Az országos tesztelés viszont jó adathalmazt szolgáltat a további döntésekhez.

A Postoj kitért Milan Krajniak családügyi miniszter három héttel ezelőtti véleményére, aki szerint az országban mintegy 200 ezer fertőzött van. Richard Kollár ezt a véleményt már akkor hevesen cáfolta azzal, hogy nagyságrendekkel kevesebb. Akkor 50-60 ezerre tette a fertőzöttek számát Szlovákiában.

A matematikus szerint feltehetően a fertőzöttek felét fogja kiszűrni az országos tesztelés, tehát problémaként megmarad, hogy mintegy 25 ezer fertőzöttet nem fedeztünk fel, akik még papírt is kapnak arról, hogy negatívak.

Richard Kollár szerint 25 ezren lehettek szeptember végén a fertőzöttek, akik viszont nem tudták, hogy pozitívak vagy negatívak. Most viszont meg vannak győződve arról, hogy negatívak. Ezért nagy a kockázata az alacsony szenzitivitású teszteknek. Szerinte, ha a tesztelést folytatnánk csak a legfertőzöttebb járásokban, már akkor is jobb helyzetbe kerülnénk, mint voltunk szeptember végén.

A közgazdász szemével

Ronald Ižip, a Trend főszerkesztő-helyettese sommásan úgy fogalmazta meg véleményét, hogy

100 millió euróért nyertünk tíz napot. Járványügyileg nagy siker, hiszen egy hétvége alatt kivontunk 25 ezer potenciális fertőzőt, csupán az a kérdés, hogyan tovább.

Szerinte Matovič sikerét két dolog árnyékolhatja be, sikerül-e az esetszámokat leszorítani, illetve az ezzel járó magas költségek.

Az antigén tesztekkel két nap alatt annyi fertőzöttet sikerült megtalálni, mint a PCR tesztekkel 7-10 nap alatt.

PCR tesztekkel a hétvégi eredmény eléréséhez, viszont fel kellet volna emelni a PCR tesztek számát olyan mértékre, hogy a pozitív esetek száma ne legyen több mint az ajánlott 5% (az utóbbi napokban a pozitív tesztek aránya 15-20 százalék között mozgott). Ehhez viszont erősíteni kellett volna a kontaktuskutatást. Ižip szerint mindez azt mutatja, hogy a kormány a nyár folyamán nem készült fel a járvány második hullámára, és ennek meg kell fizetnünk az árát.

Az egészségügyi minisztérium minimálisan növelte az állami tesztkapacitásokat, a magánlaboratóriumokra hagyatkozott, miközben az egészségügyi szolgáltatók profitját nyirbálná meg.

A kontaktuskeresés viszont már az állam feladata. Ezzel szeptember végén 179 higiénikus küzdött, akiket azóta csak pár tucat önkéntessel erősítettek meg.

Eduard Heger pénzügyminiszter az országos tesztelés költségeit százmillió euróra becsülte, Ižip szerint tehát

egy fertőzött felderítése mintegy 5 ezer euróba került.

Ezzel hasonlítja össze

egy működőképes PCR tesztelő hálózatot, ahol egy fertőzött megtalálására ma 5 tesztet kell elvégezni, aminek az ára 350 euró, de ha hozzászámítjjuk a kontaktuskeresést, akkor 400.

Jegyezzük azonban meg, hogy ideális esetben - mikor 5% a pozitív tesztek száma - már 20 teszt kell, tehát 1400-1500 euróba kerülne.

Mindenesetre jelenleg tízszeres összeget dobtunk ki a fertőzöttek megtalálására Ižip szerint, megspórolhattunk volna 90 millió eurót, már ha megfelelően működött volna a PCR teszthálózat.

Kétségtelen tény, hogy ezzel feltehetően pár napra ellaposítjuk a járványgörbét, de Ižip szerint amennyiben nem zárjuk le a határainkat, akkor fennáll a veszély, hogy külföldről újra begyűrűzik a fertőzés.

Ma Európában három olyan ország van, Észtország, Norvégia és Finnország, amely nem vesztette el a kontrollt a járvány felett. Mind a háromra jellemző, hogy csak negatív teszttel (vagy tíz napos karanténnal) engednek be, illetve mindhárman EU perifériáján fekszenek. Ahol van esély tartani, az Görögország, Dánia és Svédország, melyek szintén félszigetek a periférián, illetve Németország, amely viszont nagyon megszervezte a tesztelést és a kontaktuskutatást. A legfertőzöttebb országok Belgium, Csehország és Hollandia viszont gazdasági útvonalak gócpontjában fekszenek.

Kövesse facebook oldalunkat is!