Magyar Szövetség: Ismét büntetőpadra ültette a kormány az önkormányzatokat - VIDEÓKKAL
A szlovákiai önkormányzatok kettős csapda alatt sínylődnek: az évtizedes igazságtalan finanszírozási rendszer és az uniós források 50%-os befagyasztása egyaránt gúzsba köti a településeket, különösen a déli régiókat. A Magyar Szövetség és a Pro Civis mai sajtótájékoztatóján Őry Péter és Mészáros András nemcsak a finanszírozási rendszer reformját, hanem az uniós pénzek lehívásának felgyorsítását és a kisebbségi nyelvhasználat finanszírozásának hiányosságait is sürgette.
A Magyar Szövetség és a Pro Civis polgári társulás évek óta küzdött a szlovákiai települési önkormányzatok finanszírozási rendszerének igazságtalanságai ellen. A rendszer két fő problémája a magassági és nagyságrendi szorzók voltak, amelyek aránytalanul hátrányos helyzetbe hozták az alacsonyabban fekvő és kisebb lakosságú településeket. A 300 méter tengerszint feletti magasságban fekvő települések (kb. 1300) több forrást kaptak, míg az 1700 alacsonyabban fekvő település – például Érsekújvár (évi 519 ezer euró veszteség), Tőketerebes (340 ezer euró) vagy Losonc (205 ezer euró) – jelentős bevételtől esett el. Az 50 ezer lakos feletti városok (9 település) szintén aránytalanul nagyobb összegeket kaptak, például Nagytapolcsány évi 600 ezer eurót veszített. Ezek a juttatások a többi település adójából származtak, antiszolidárissá téve a rendszert. A klímaváltozás tovább rontotta a helyzetet: a déli régiókban, ahol gyakoriak a hőségriadók (pl. Komáromi, Dunaszerdahelyi, Újvári járások), a hűtési költségek nőttek, míg a magasabban fekvő területeken a fűtési igények csökkentek, elavulttá téve a magassági kvóta indoklását.
A Magyar Szövetség petíciót indított a szlovák pénzügyminisztérium törvénymódosítási tervei kapcsán, hogy a magassági és nagysági szabályozókat töröljék, és több ezer aláírást gyűjtött. Gubík László levélben fordult Robert Fico kormányfőhöz, Őry Péter pedig 1700 településvezetőt szólított meg a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) közgyűlése előtt. A Pro Civis külön petícióval szlovák polgármestereket is bevont, hangsúlyozva a probléma regionális jellegét.
A mai sajtótájékoztatón Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke és Csallóközcsütörtök polgármestere, valamint Mészáros András, a Pro Civis elemzője három kulcsfontosságú témát érintett: az önkormányzati finanszírozási rendszer igazságtalanságait, az uniós források befagyasztásának következményeit és a kisebbségi nyelvhasználat finanszírozási hiányosságait.
Mészáros András ismertette, hogy a 1679 megszólított, a magassági szorzó miatt hátrányt szenvedő településből 366 pozitív visszajelzést kaptak, ami az összes szlovákiai önkormányzat 58%-át érinti. Az elmúlt években ezek a települések 30 millió euró veszteséget szenvedtek el a magassági szorzó miatt, míg a nagyságrendi szorzó miatt a kisebb települések 100 millió eurótól estek el a 9 nagyvárossal szemben. Az óvodafinanszírozási szorzó elvetése tovább súlyosbította e két szorzó negatív hatását. Őry Péter hozzátette, hogy a rendszer 2006 óta nem működik megfelelően, és bár november-decemberben többször tárgyaltak a minisztériummal, a klímaváltozás okozta költségnövekedést a déli régiókban továbbra sem veszik figyelembe.
– fogalmazott.
A kormány döntése, amely az önkormányzatok uniós alapjainak 50%-át befagyasztotta, heves bírálatokat váltott ki. Őry Péter kiemelte, hogy a 2021–2027-es időszak 12,6 milliárd eurós keretéből eddig csak 6%-ot hívtak le, az adminisztráció zűrzavara, a költséges projektdokumentációk és a gyakran kudarcba fulladó közbeszerzések miatt. Példaként említette, hogy január óta nem kaptak visszajelzést egy pályázatra, ami ellehetetleníti a munkát. A ZMOS tavaly nyári, tátrai memorandumában kapott ígéretet az uniós források hozzáférhetőségére, ám a befagyasztás újra a településeket sújtja.
A sajtótájékoztató másik témája a kisebbségi nyelvhasználat elégtelen támogatása volt. Őry Péter szerint a kétnyelvűség biztosítása, például Érsekújvár és Komárom esetében, komoly problémákba ütközik. A városi képviselő-testületek közvetítése gyakran elmarad, mert a feliratozást nem finanszírozzák, így az önkormányzatok saját zsebből kénytelenek fedezni ezeket a költségeket. Érsekújvárban a szlovák vállalkozók masszívan elutasítják a kisebbségi nyelvhasználati törvény előírásait.
– fogalmazott Őry, hozzátéve, hogy az Magyar Szövetség a közeljövőben kapcsolatain keresztül ezen is dolgozni fog.
