2021. december 9., 08:49

Lengvarský akár egyedül is bevezethetné a kötelező oltást

Az egészségügyi tárca megerősítette, hogy a 60 felettiek kötelező oltásához elméletileg elegendő lenne egy rendelet módosítása. A kormány azzal is foglalkozik, hogyan lehetne megoldani, hogy a beoltatlanok a kezelési költségeik egy részét maguk állják.

Vladimír Lengvarský
Fotó: TASR

Eduard Heger kormányfő elérte, hogy a koronavírus elleni kötelező oltás a hét toptémájává váljon a koalíción belül. A kötelező oltást követeli például a Za ľudí is, Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter pedig feladatul kapta, hogy vizsgálja meg az oltás bevezetésének jogi lehetőségeit. A téma akkor kerülhet a koalíció prioritásai közé, ha ismertté válik az időskorúak védőoltásért járó anyagi juttatásának hatása, s ha egyértelművé válik, hogy a jelenlegi oltóanyagokkal történő oltás az új omikron koronavírus-mutáció ellen is hatékony-e.

A 60 felettiek kötelező védőoltása sok embert érintene. Összesen 1286 milliót.

Közülük 889 ezren, azaz 69 százalékuk azonban már megkapta az első oltást, a második adagot pedig 65,5 százalékuk. Az oltási kötelezettség tehát hozzávetőleg 397 ezer embert érintene, akik jelenleg még egyetlen oltást sem vettek fel. Több koalíciós politikus szerint, Heger olyan jelzéseket küld, hogy ha nem sikerül ezt a célt elérnie, akár le is mondhat a tisztségéről. A kormányfőnek azonban a kötelező védőoltás átültetésében nincs teljes támogatottsága a koalíciós tanács részéről sem, de a parlamentben s valószínűleg a miniszterek körében sem.

Az ellenzéki pártokban többen is fontolgatják még a döntést

A kötelező védőoltásnak még Heger saját mozgalmában sincs egyértelmű támogatottsága. „A következő egy-két évben Európa-szerte téma lesz a kötelező védőoltás, minden bizonnyal Szlovákiában is. Úgy gondolom, hogy előtte meg kell próbálnunk elérni, hogy legalább a hatvan felettiek önként beoltassák magukat” – jelentette ki a héten Igor Matovič, az OĽaNO elnöke. A párt frakcióvezetője, Michal Šipoš szerint pedig

akkor kellene majd a kötelező oltásról beszélni, ha minden más önkéntes oltást ösztönző lehetőséget kihasználtunk.

Szerinte pontos arányokról ugyan még nem lehet beszélni, a parlamenti klubuk nagy része azonban oltáspárti, vannak többen is azonban, akik kételkednek ebben a lehetőségben vagy egyértelműen ellenzik.

Az SaS parlamenti klubja sem egységes a kérdésben, Ondrej Dostál és Radovan Kazda képviselők például nyíltan ellenzik a kötelező oltás bevezetését.

Látszólag a legnagyobb ellenállás a kötelező oltással szemben a Sme rodina mozgalom frakciójában van, Boris Kollár például azt állítja, hogy sohasem fogja megszavazni. Kérdés, hogy mi lenne a párt álláspontja, ha bevezetésre kerülne a kötelező oltás, ám szankciók nélkül. Ez a lehetőség ugyanis járhatónak tűnik több képviselő számára is, akik a kötelesség elmulasztásáért járó szankciókat sohasem szavaznák meg.

Legyen kötelező, de ne legyenek szankciók

Többek szerint ennek a fogatlannak tűnő megoldásnak is lenne hatása. Mindeközben abból indulnak ki, hogy az emberek egy része akkor is betartja a törvényeket, ha nem fenyeget bírság. Egyesek úgy vélik, hogy némely beoltatlan esetében az oltási kötelezettség megkönnyítené a családban vagy a közösségben a helyzetet, ahol az oltásellenes vélemények dominálnak. Sokan pedig azzal számolnak, hogy a koalíciós pártoknak ez nem okozna akkora politikai kárt, mint a kötelező védőoltás elmulasztásáért járó szankciókkal együtt történő megszavazása a törvénynek.

Törvény helyett rendelet

Bár a kötelező védőoltás támogatottsága a koalícióban még bizonytalan, és az is lehetséges, hogy kellő parlamenti támogatást sem lehet szerezni a törvénynek, van lehetőség arra, hogy törvénymódosítás nélkül is bevezethető legyen. A kötelező oltás bevezetéséhez ugyanis elegendő lenne egy minisztériumi rendelet megváltoztatása: a fertőző betegségek megelőzésének és ellenőrzésének részleteiről szóló rendeleté

 Az egészségügyi miniszter eszerint elméletileg maga is eldönthetné, hogy az országban bevezetik-e a kötelező védőoltást bizonyos csoportok számára.

A gyakorlatban azonban az a szokás, hogy a fontos döntések elvégzésére egy határozat formájában a kormánytól kap megbízást a miniszter. A volt politikus-jogász Radoslav Procházka szerint a kötelező oltás elrendeléséhez elegendő lenne a Közegészségügyi Hivatal rendelete. Ján Mikas főhigiénikus azonban úgy véli, a kötelező védőoltás bevezetése nagyon fontos döntés, ezért ezt a kötelezettséget „kizárólag” az egészségügyi minisztérium vagy a Közegészségügyi Hivatal rendeletével nem szerencsés bevezetni, ez esetben ugyanis az az oltási kötelezettség „kikényszeríthetetlenségét” eredményezné. Mikas hivatala ezért úgy véli, hogy a kötelező oltást egy speciális külön törvénnyel lenne a legszerencsésebb bevezetni, amely tartalmazná az esetleges mellékhatásokért járó kártérítéseket is, valamint a hatékony szankciókat és a végrehajtási rendszert is.

Az oltatlanok hozzájárulása a kezelésükhöz

A kötelező védőoltások mellett téma annak a veszélye is, hogy a kezelésre szoruló oltatlan betegeknek anyagilag hozzá kell járulniuk a kezelésük költségeikhez. Ez azt jelentené, hogy ha egy beoltatlan személy megfertőződik a koronavírussal, az állam azt kérné tőle, hogy egészségügyi ellátásának egy részét maga fizesse ki.

A koronavírusos beoltatlan betegek kezelési költsége lényegesen magasabb, mint a beoltottaké. Míg az oltatlan hatvanévesek kezelése az egészségügyi tárca szerint 560 euróba kerül, az oltottaké mindössze 74 euróba.

Ezek az átlagolt adatok a kezelést, az esetleges kórházi ellátást, az intenzív osztályon való ápolást, az esetleges lélegeztetőgépre kapcsolást és a betegséget követő posztcovid ellátást foglalják magukban. A két adagos oltás körülbelül 50 euróba kerül, míg egyes kórházi kezelések akár 40 000 euróba is kerülhetnek, ha a súlyos betegek állapota hosszú távú kezelést igényel.

Lengvarský miniszternek és Kolíková miniszter asszonynak január 10-éig kell elemzést készítenie arról, hogyan lehetne korlátozni az egészségügyi ellátás állami biztosításból történő térítését.

A részletek egyelőre nem egyértelműek, az egyik elképzelés szerint az egészségbiztosítók a kezelést követően visszamenőleg igényelnék a beteg hozzájárulását a költségekhez.

Azt, hogy a beoltatlanok fizessék meg a kezelési költségek egy részét, Mária Lévyová, a Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség elnöke is szorgalmazza.

Meg kell tenni ezt a lépést, mert ma a beoltatlan embereket részesítik előnyben”

– mondta hozzáfűzve, ezek az emberek önszántukból mondtak le az oltásról és a szabadságjogaikra hivatkozva csak az immunrendszerükre hagyatkoznak. Véleménye szerint azokra, akik egészségügyi okok miatt nem oltathatják be magukat, természetesen nem vonatkozhatnának a bírságok.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.