Következetlen kormány, felelőtlen társadalom. Véget ér-e valaha a Matovič-kormány kapkodása?
Noha január elejétől szigorú lezárás van érvényben, és ismételten tömegesen tesztelik a koronavírus által leginkább sújtott régiókat, csak lassan javul a járványhelyzet Szlovákiában. Ennek nyilvánvaló oka a lazuló fegyelem, a szabályok rendszeres kijátszása, aminek következményeit a bizonytalankodó kormány intézkedései is tovább erősítik.
Továbbra is csúcson van a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek száma az országban, ami jól jelzi, hogy hiába csökken meredeken a nyilvántartott aktív fertőzöttek száma, csak lassú ütemben javul a helyzet. Ráadásul az országos antigénes tesztelés miatt a novemberi első körhöz hasonlóan ezúttal is radikálisan visszaesett a laboratóriumokban végzett tesztek száma, vagyis kevesebb PCR-tesztből értelemszerűen kevesebb új fertőzöttet szűrnek ki.
Változatlanul magas a napi halálozások száma. Mi több, Szlovákia az elmúlt hetekben világviszonylatban is folyamatosan a negatív rekorderek között szerepel a népességarányosan kimutatható halálozásban.
A szakemberek várakozásai szerint a járványhelyzet javulását két-három héttel követi a kórházban ápolt betegek számának csökkenése és a napi halálesetek mérséklődése. Ehhez képest hiába van érvényben január elejétől a nemzetközi összevetésben is szigorúnak mondható lezárás, a hónap végére sem a halálozás, sem a súlyos betegek száma nem mérséklődött érdemben.
A második hullámot Szlovákia, a világ legtöbb országához hasonlóan, a gazdasági károktól tartva, hosszú hetekig a tavaszihoz képest jóval enyhébb szigorral próbálta feltartóztatni.
A Matovič-kabinet október közepén regionális összevetésben az elsők között szánta rá magát a szigorú korlátozó intézkedések újbóli bevezetésére. Addigra Csehországban már súlyossá vált a helyzet, s Magyarországon és Lengyelországban is felfutóban volt a járvány.
Szlovákia ráadásul az országos antigénes teszteléssel egybekötött szigorú korlátozásokkal addig kipróbálatlan járványkezelési stratégiát választott, amiben benne volt a lehetőség, hogy az ország a tavaszi első hullámhoz hasonlóan újra viszonylag kis veszteségekkel vészelje át a járványt. A Matovič-kormány határozatlansága miatt azonban Szlovákia két szék között a pad alá esett azzal, hogy november közepétől december végéig a helyzet súlyosságához képest csak enyhe korlátozásokat tartott érvényben, miközben a lakosság tömeges tesztelésétől is elállt.
Ez az érdemi járványkezelő intézkedések nélkül eltelt hat hét rendkívül súlyos helyzetbe sodorta Szlovákiát.
Január elejére már reális, s mind közelebbi veszéllyé vált az egészségügyi ellátórendszer összeomlása, a tavaly tavasszal Lombardiában megtapasztalt helyzet megismétlődése. Ekkor ébredt fel Csipkerózsika- álmából a Matovič-kabinet, s vette kézbe hathetes sértett duzzogás után a járványkezelés irányítását a kormányfő.
A tűzoltásként meghozott szilveszteri szigorítás mellett Igor Matovič újra az értelmezése szerint novemberben a kezéből kicsavart csodafegyverhez, az országos teszteléshez nyúlt. Ezzel egyidejűleg a kormányfő a késlekedő intézkedések felelőseit is megtalálta a saját beosztottai körében. Matovič a messianisztikus pózba feledkezve nemcsak koalíciós partnereit oktatta ki, így jártak azok a járványügyi szakemberek és önkormányzati vezetők is, akik a kormányfő kapkodó, olykor egyenesen követhetetlen kommunikációját merészelték bírálni.
Matovič azzal, hogy szappanoperába hajló viták után keresztülvitte az akaratát a saját kormányán, elégtételt kapott a novemberi fiaskóért.
A könnyebb fogyaszthatóság kedvéért szűrővizsgálatnak átkeresztelt országos tesztelés első köre után diadalittasan bélyegezte meg a fertőzési gócokat betájolni képtelen statisztikusokat, saját kormányának a kerékkötőit, s minden diplomás huhogót, aki járványügyi szakemberként szembehelyezkedett a matoviči világmegváltással.
Nem kímélte az állítása szerint gyerekesen viselkedő önkormányzati vezetőket sem, akik megütköztek a kormány által szinte naponta módosított statisztika láttán. Szíve szerint Matovič egy olyan tesztparadicsommá változtatná Szlovákiát, ahol az emberek hétről hétre önként és dalolva kínálnák fel testnyílásaikat a szakértő kézben kutakodó pálcikának. Noha e sorok írójának lesújtó véleménye van a kormányfő arrogáns kommunikációjáról, abban a törekvésében, hogy az emberek felelősen viselkedjenek, igazat kell adjon neki.
Csakhogy Matovič önjelölt messianizmusa éppen az ellenkező hatást váltja ki, a járványügyi intézkedésekbe már belefáradt társadalom frusztrációját, sőt ellenkezését.
Így válik össznépi sporttá a járványügyi szabályok megkerülése, a kormány intézkedéseit kicselező összekacsintás. Vagyis a kormányfő ismétlődő handabandázása sokaknak elégséges felmentést ad a szabályok követésének feladásához, a felelőtlen viselkedéshez. A következetlen, de mégis kioktató kormány így eredményez felelőtlen társadalmat.
Megjelent a Magyar7 2021/5. számában.
