Koronavírus: Mit hoz az új év? Szakértők szerint az aktuális intézkedések alapján semmi jót!
Két, a koronavírus-járvány alatt országos ismertségre szert tett tudóst kérdezett a DenníkN arról, a kormány jelenlegi intézkedései alapján mire számíthatunk az új évben. Richard Kollár, a Comenius Egyetem matematikusa és Silvia Pastoreková, a Szlovák Tudományos Akadémia virológusa egyetértenek abban, a most elfogadott járványügyi szabályok túl enyhék és túl későn érkeztek ahhoz, hogy érdemi változásokkal vághassunk neki az új évnek.
Elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy az interjúnak néha feleslegesen túltolt, a tudományos tények helyett inkább kormányellenes propagandát erőltető hangulata van (ez egyébként kifejezetten gyakori a DenníkN esetében), ugyanakkor számos olyan állítást tartalmaz, amely politikai elköteleződéstől függetlenül érdemes a megfontolásra.
Csak egy példa: "a kormány feladta a konstruktív megoldások keresését" - kezdi az interjút Pastoreková, bár abban kétségtelenül igazat kell adnunk neki, hogy az intézkedések között nem egy valóban nem kínál megoldást a járványügyi helyzetre, legfeljebb elodázza csak az igazán komoly döntések meghozatalát. Tipikusan ilyen például az iskolák december 21-től történő lezárása, amely annak fényében már-már röhejes intézkedés, hogy a téli szünet egyébként is itt van a nyakunkon, ráadásul az elmúlt hetekben a kormányfő ádáz csatákat vívott az oktatási tárcával arról, miként lehetne visszaültetni a gyerekeket az iskolapadba.
Pastoreková szerint
féligazságokkal indokolták meg a mostani intézkedéseket.
A kutató azt mondja, egész egyszerűen nem igaz, hogy egy kötelező teszteléssel kordában lehetett volna tartani a járványhelyzetet (a kormány egyébként külföldön is ezt propagálja, lásd a brit Guardianben néhány napja megjelent írást), hiba volt a tesztelés után a lovak közé dobni a gyeplőt, ésszerű korlátozásokra továbbra is szükség lett volna, különösen ami a mobilitást illeti.
Kollár arra hívta fel a figyelmet, külföldi példák alapján egyértelmű, hogy amint enyhülnek a korlátozások, visszatérnek a korábbi trendek, a járványhelyzet újra romlik. Jelenleg túl magasak a számok ahhoz, hogy az elfogadott intézkedéseknek érdemi hatásuk legyen - véli, főleg úgy, hogy ezek nem is egyértelműek.
Kollár azt mondja, abból is baj lehet, hogy a karácsonyi szünetek alatt a lezárások miatt az emberek inkább otthon szocializálódnak majd, rá lesznek kényszerítve arra, hogy otthon maradjanak, viszont a találkozások száma megszaporodik. A kutató állítása elsőre a van sapka, nincs sapka tipikus esetének tűnhet, ugyanakkor Kollár szerint a vírus leginkább közeli rokonok, barátok körében terjed, otthon kaphatjuk el olyanoktól, akikkel ritkábban találkozunk. Családi körben sokkal valószínűbb, hogy találkozunk a járvánnyal, mintha csak üzletbe mennénk, hiszen a nappalijukban kevesen hordanak maszkot, még, ha vendég érkezik is. Tehát a boltok bezárása éppen ellentétes hatást válthat ki.
Szerinte be kellett volna tiltani a családi összejöveteleket, szilveszteri bulikat, húszfős óév búcsúztatókat.
Ez az állítás elsőre jogosnak tűnhet, arról viszont Kollár már nem beszél, hogy a gyakorlatban miként lehetett volna ezt megvalósítani. Rendőrök járták volna szilveszter éjszakáján a várost, lakásról lakásra? Szerinte számos külföldi példa van erre, ezek közül viszont egyet sem említ. Pastoreková még tovább megy, azt mondja
Az egyébként számos kiváló és legalább annyira jogos észrevételt tartalmazó interjú sajnos tele van ilyen és ehhez hasonló megállapításokkal. Nagy kár ezért. Matovič ugyan időről-időre ékes bizonyítékát adja dilettantizmusának, de az ilyen elrugaszkodott állítások egy centivel sem visznek közelebb a helyzet megoldásához.
A kutatók szerint "buborékok" létrehozásával tudjuk biztonságossá tenni az ünnepeket. Ha találkozunk is a családtagokkal, előtte, illetve utána néhány napig ne nagyon menjünk emberek közé- Kollár szerint ha így teszünk, a karácsonyi szünetben gyakorlatilag "eltűnik a vírus."
Érdekes egyébként, de Kollár is említi a fentebb linkelt Guardian cikkben bemutatott tanulmányt. Szerinte annak egyik legfontosabb tanulmánya, hogy a járványgócokban rendkívül hasznos lehet egy-egy tömeges tesztelés. A kormány viszont éppen nem erre használja, az országos tesztelés erőltetése felesleges - véli mindkét szakember, viszont a járványgócok esetében igenis célravezető lehet az alkalmazásuk.
Kollár úgy véli, tulajdonképpen nincs elég tesztünk ahhoz, hogy folytassuk a gócok szűrését, ráadásul a rendelkezésre álló kétmillió teszt fele a legpontatlanabbak közül való. Számos országban nem is használják őket - állítja.
Egy hétfőn kiadott közleményben, melyet Kollár és Pastoreková is aláírt, az áll, decemberben akár ötezer fővel is emelkedhet a kórházban ápoltak száma, s ezen a most elfogadott szigorítások sem változtatnak. "Akiket kórházba szállítanak majd decemberben, azok már most fertőzöttek" - mondja Kollár, aki szerint az ötezres szám még egy konzervatív becslés.
Érdekes egyébként, de mindkét kutató egyetért abban, hogy hiba lenne a november 17-ei tüntetésekben komolyabb veszélyforrást látni, lévén mindez a szabad levegőn történt. Kollár még egy egészen furcsa kijelentést is tesz, mintha mentegetni akarná a helyzetet: "talán, ha harminc ember fertőződött meg ott". Hogy ezt a kijelentését mire alapozza, nem derül ki, viszont szépen párba állítható a kormányfő oly gyakran (és teljes joggal) bírált vágyvezérelt mondataival. Mindketten úgy vélik, az országos tesztelés utáni enyhítés sokkal veszélyesebb volt ebből a szempontból.
Kollár például azt mondja, s ebben politikai szimpátiától függetlenül, nem tudunk nem egyetérteni vele, hogy a kormány tulajdonképpen csak elodázta a komoly járványügyi döntéseket. Semmi sem garantálja, hogy január 11-től (ekkor telik le a december 21-től számított három hét, elvileg az iskolák és üzletek ekkor nyithatnak majd újra) jobb lesz a helyzet.
A matematikus szerint tulajdonképpen a legnagyobb probléma, hogy a kormányfő nem magyarázza el az országnak, az adott intézkedésre éppen miért van szükség. Ebben is kétségtelenül igaza van, ahogy abban is, ha az emberek nem értik meg, mit miért lép a kormány, nem fogják feltétel nélkül elfogadni az intézkedések érvényét, ahol lehet kibújnak alóla. Ez pedig óriási gond. Mindennap ezt látjuk magunk körül.
Kollár egy másik érdekes, sokat vitatott problémát is felvet. Miért lehetnek nyitva az iskolák alsó tagozatai, ha a felsők és a középiskolák nem? Pastoreková szerint viszont erre van logikus magyarázat,
a kisebb diákok többet vannak otthon, családi "buborékban". A nagyobbak már gyakrabban járnak társaságba, barátokhoz. Ez a járvány terjedése szempontjából kritikus dolog.
A kutatónő érvelése abszolút logikus, ezzel is csak az a probléma, hogy ezt nem neki kellene elmagyarázni egy interjúban, hanem a kormányfőnek valamelyik sajtótájékoztatóján.
Zárásul egy személyes megjegyzés. Jelen sorok írójának egészen furcsa és elkeserítő látni, Szlovákiában mennyire átpolitizált lett a járványügyi kérdés. Gyakorlatilag egyetlen kutató (sőt magánember) sem tud anélkül megnyilatkozni a járványról, hogy, ha csak áttételesen is, ne kritizálná a kormányt. Ugyanakkor azt is be kell látnunk, a kormány alaposan rászolgál a bírálatra. Kétségtelenül maga a kormányfő (is) vádolható azért, mert politikai állásfoglalás lett a járványvédekezésből, s félő, ez már nem is változik a jövőben. Pártszimpátia ide vagy oda, az érdek viszont közös, meg kell állítanunk a járványt, hogy visszatérhessünk a normális életünkhöz. Utána aztán jöhetnek az ádáz politikai csatározások. Arra még ráérünk...
