2023. június 30., 08:16

Kórházreform, ahogy megyei képviselőink látják

Nem túlzás azt állítani, száz sebből vérzik egészségügyi ellátórendszerünk. Ez éppen a koronavírus járvány idején mutatkozott meg a legmarkánsabban. A legújabb, kedélyeket borzoló fejlemény pedig a kórházreform, ami egyes kórházak „lefokozásával”, alacsonyabb kategóriába való sorolásával jár. Ez pedig veszélyeztetheti a betegellátást. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a szülészet, a kardiológia kéznyújtásnyira van-e a betegtől, vagy pedig 50-100 kilométereket kell utaznia érte. Hogy látják kórházaink helyzetét? Ezt a kérdéskört boncolgattuk a Szövetség megyei politikusaival, akik saját régiójukban a leginkább látják a problémákat.

műtét kórház orvosok
Képünk illusztráció.
Fotó: pixabay.com
Ne döntsenek rólunk, nélkülünk!

„Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, a komáromi kórházat nem fenyegeti a szülészet bezárása és több fejlesztés is történt a kórházat fenntartó Agel részéről.

Mindezek pedig megerősítik Komáromban az onkológiai ellátást, mivel a déli régiókban, Nyitra megyében is sokkal több a daganatos beteg, mint az ország északi részein. Kórházunk tehát marad a kettes kategóriában, de a keleti és a középső országrészben, éppen a magyarlakta régiókban veszélyben vannak ezek az intézmények”

– mondta el portálunknak Viola Miklós, Nyitra megyei képviselő és sebészdoktor.

Hozzátette azt is, bízik abban, hogy az ideiglenes kormány nem kezdi el a kórházleépítést és az újonnan megalakuló kabinet egyik legfontosabb feladata éppen az egészségügy rendbe tétele lesz.

Viola Miklós
Viola Miklós sebészdoktor
Fotó:  Somogyi Szilárd

„A Fico-kormány idején jelentősen csökkent az egészségügyi ellátás színvonala, amire a mögöttünk hagyott három év még csak rátett egy jó nagy lapáttal. Nem sikerült a kórházak modernizálása, pozitív fejleményekről nemigen lehet beszámolni.

Bízom abban, hogy az új egészségügyi miniszter majd átértékeli az egészségügyi reformot. Legfőbb célkitűzésem az volna, ha elérnénk, hogy a kórházátépítések stratégiáját ne a központból, a minisztériumból irányítsák, hanem az kerüljön megyei szintre, mert itt sokkal jobban belelátunk az egészségügy helyzetébe, a problémákba, a hibákba és még megoldási javaslataink is vannak”

– fűzte hozzá Viola Miklós.

Példaként említette az érsekújvári kórház idegsebészeti osztályát, amit meg akarnak szüntetni, figyelmen kívül hagyva a régió sajátosságait, például, hogy ide a megye nagy részéről sokkal gyorsabban transzportálni lehet a rászorulót, mint a nyitrai kórházba. A lakosság sűrűsége, annak szociális helyzete mind-mind olyan tényező, amit figyelembe kell venni.

Még egy dologra felhívta a figyelmet. Ha egy kórház leépítését rebesgetni kezdik, akkor az új, fiatal orvosok már nem is mennek oda dolgozni és az ott lévők is másutt próbálnak munkát találni.

Mikor lesz Rimaszombatban új kórház?

Juhász Péter, Besztercebánya megye egészségügyért felelős alelnöke, a rimaszombati kórház sebészeti osztályának főorvosa teljesen elhibázottnak tartja az egészségügyi reformot. Véleménye szerint semmilyen reform sem kezdődhet úgy, hogy „lefaragjuk” a kórházakat és nem adunk cserébe semmit.

Minden országban a járóbeteg ellátás a nagyobb mértékű, a kórházi pedig a kisebb. Ahhoz, hogy egy kórházreformot végre lehessen hajtani, először az ambuláns szférát kell megerősíteni. Fordítva ez nem működik, például úgy, hogy bizonyos kórházakat bezárunk, másokban pedig osztályokat szüntetünk meg. Másodsorban pedig nem lehet Pozsonyból, a bársonyszékből dönteni az egyes régiók egészségügyi ellátása felett.

Tudjuk jól, a 20 kilométer a térképen körzővel kirajzolva nem ugyanaz, mint azt a valóságban is megtenni az adott út- és időjárási viszonyok között. Nem is beszélve a közlekedési lehetőségekről. A helyreállítási alapokból szembetűnően sem a déli, sem pedig a keleti régiókba nem jut támogatás. A magyarlakta régiókban egyetlenegy nagyobb befektetés sem valósul meg” – konstatálja.

Juhász Péter
Juhász Péter, a sebészeti osztály főorvosa
Fotó:  Katona Tamás

Elmondja azt is, ezt azért fájlalja különösképpen, mivel Rimaszombatban készen állt egy teljesen új kórház projektje is, ami nem kapott támogatást, holott majdnem biztosra vehető, a helyreállítási alapból rendelkezésre álló összeg jó részét nem fogjuk tudni kimeríteni és vissza kell adni.

Rimaszombatban minden úgy elő volt készítve, hogy csak meg kellett volna kezdeni az építkezést, de olyan politikai döntés született, hogy nem kapjuk meg a 62 millió eurót a teljesen új regionális kórházra. Pedig városunkban elengedhetetlenül szükséges, hogy egy új, modern, a 21. század követelményeinek megfelelő kórház épüljön.”

Szóba kerül az egyre égetőbb orvoshiány, amit Juhász Péter is szinte nap, mint nap tapasztal. Most is fel tudna venni három sebészt az osztályára, csak nincs kit. Ennek egyik okát az orvosi szakma elnőiesedésében látja, a medikusok nagyjából 80 százaléka nő, 20 százaléka férfi. A komoly fizikai igénybevétellel járó sebészetet, traumatológiát, ortopédiát és még lehetne sorolni pedig nemigen választják.

Elmondja azt is, talán valami hasonlót kellene bevezetni, mint Magyarországon, de Norvégiában is működik, hogy a fiatal orvosoknak a diploma megszerzése után bizonyos ideig itthon kellene dolgozniuk, vagy pedig vissza kellene fizetniük oktatásuk költségeit. Olyan motivációs rendszert kellene kiépíteni, hogy a leszakadó régiókban több juttatást kapjanak az orvosok, például szolgálati lakást vagy autót, hogy ne csak a kerületi nagy kórházakban akarjanak dolgozni. Életpálya modellre volna szükség.

Meg kell mondani őszintén, ha nem jöttek volna még 2016-ban az ukrán orvosok, akkor egyáltalán nem működne a rendszer. Az innét származó fiatal orvosok közül csak kevesen térnek vissza Gömörbe. Akik kevesen mégis visszajönnek, azok mind magyar anyanyelvűek”

– fűzi hozzá mintegy illusztrációként.

Királyhelmecen ha kell, elmennek a falig
A jelenleg hivatalban lévő egészségügyi miniszter többször kijelentette a tárgyalásokon, nem lát esélyt arra, hogy a királyhelmeci kórház „lefokozásától“ elálljanak. Meg is kérdeztem tőle, hogy akkor mi értelme van erről tárgyalnunk, ha a változásra nincs esély? Szerencsére a számunkra negatív döntések csak a választások után lépnének életbe, így remélem, egy új vezetéssel lesz mód érdemi megbeszélést folytatni erről.

Amíg Szlovákiát és az egyes tárcákat olyan emberek vezetik, akiknek halvány fogalmuk sincs az ország különböző régióinak a sajátosságairól, illetve az azokban élő emberek igényeiről és lehetőségeiről, addig nem lesz megoldása az ilyen ügyeknek” – nyilatkozta portálunknak Pataky Károly, Kassa megyei alelnök, Királyhelmec polgármestere a város kórházának kilátásairól.

Az intézmény kulcsfontosságú a 60 ezres régióban. Közel 70 éve működik, és nem mellékesen itt magyar nyelven szólnak az orvosok és az ápolók a betegekhez.

El sem tudjuk képzelni, hogy mi lenne akkor, ha az itt jelenleg elérhető szolgáltatások megszűnnének, és azok után 60-80 kilométereket kellene utazniuk az itteni embereknek.

Polgármesterként és a megye alelnökeként azt tudom tenni az intézmény megmentésének érdekében, amit eddig is tettem képviselő és polgármester kollégáimmal együtt. Tiltakozunk – a lehető legtöbb formában és fórumon – az ésszerűtlen és embertelen döntés ellen” – tette hozzá.

56 Királyhelmecen
Pataky Károly
Fotó:  Molnár Gabriella

Sorolja, hogy gyűjtöttek már aláírásokat, amelyeket eljuttattak a parlamentbe is, szerveztek tiltakozó akciókat, többször személyesen tárgyalt a döntéshozókkal, írtak tiltakozó levelet a Kassa Megyei Önkormányzat és a Bodrogközi Városok és Falvak Szövetsége nevében, egyeztettek a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége keretében az egységes fellépésről.

Pataky Károly elmondta még ennél több és látványosabb megmozdulásra is hajlandó, csak hogy a kórház jövője biztosítva legyen.

Az alulfinanszírozottság, az elvándorlás, az ezekből adódó szakemberhiány a Bodrogközben is problémákat okoz. Nagy elismeréssel mondom, hogy a kórház vezetése eddig ilyen körülmények között is helyt tudott állni, sőt komoly fejlesztéseket is megvalósított. Az együttműködés nemcsak más szlovákiai intézményekkel működik náluk, hanem magyarországi partnerekkel is együtt tudnak dolgozni.

 Az egészségügyi intézmények helyzete sehol sem ideális az országban, de azt hangsúlyozni kell, hogy egy pozsonyi magánklinikának és egy kelet-szlovákiai kiskórháznak nagyon különbözőek a mindennapjai. Ezért is butaság csupán számadatokat szem előtt tartva dönteni a sorsukról ”– zárta a beszélgetést.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.