Kisebbségi pártnak kisebbségi küszöböt!
A címben tett kijelentésre határozott igen lehet a reakció, igaz nem nálunk. De miért is kellene csökkenteni vagy eltörölni a parlamenti küszöböt egy kisebbségi párt esetében Szlovákiában, ahol a jelenleg is hivatalosnak vehető álláspont szerint a nemzeti kisebbségek helyzetének a jogi szabályozása osztályon felüli?
Lapunk múlt heti, 17. számában azt jártuk körül, hogy milyen kifogások miatt akadt el a kormányhivatalban a kisebbségek jogállását szabályozó törvény tervezete. Most pedig ennek a javaslatnak egy nagyon jelentős, a nemzeti közösségünk helyzetét alapjaiban megváltoztató részét vizsgáljuk meg részletesebben. Azt, amely a kisebbségi pártok alapításának lehetőségét, illetve e pártok számára egy csökkentett vagy megszüntetett formális parlamenti küszöb elérését írná elő. A fogalmak és a megoldások jobb megértésében ismét Fiala-Butora János jogász volt a segítségünkre, aki a fentebb említett, a kisebbségi biztos hivatala által jegyzett javaslat egyik fő kidolgozója volt.
A kisebbségi párt fogalmát úgy a legcélszerűbb megközelíteni, ha feltesszük a kérdést, vajon legitim, jogos igény-e a nemzeti kisebbségeket képviselni? Az igenlő válasz nekünk, kisebbségi polgároknak egyszerű és kézenfekvő. A többségi szlovák politikusoknak és választóknak azonban el kell magyarázni, hogy ahol a kisebbségi kérdés jelentős társadalomformáló tényező, ott jogos igény, hogy valaki képviselje a kisebbségeket – mondja az alapgondolatot Fiala-Butora, majd azzal folytatja, hogy ezek a pártok nagyon nehezen tudják átlépni a parlamenti küszöböt.
Ennek oka, hogy az országos pártoknak Szlovákiában az összes szavazó 5%-át kell maguk mögé állítaniuk, míg a kisebbségi pártok reálisan csak az adott kisebbségi szavazók közül szerezhetnek voksokat. Ha egy párt például a magyarok szavazatai alapján szeretné elérni a bejutási küszöböt, akkor a szlovákiai magyarok szavazatainak mintegy 60%-át kellene megszereznie.
Az ilyen aránytalanság eltüntetéséért kell bevezetni a kisebbségi párt fogalmát. Esetükben vagy 5%-nál kisebb formális küszöböt kell megállapítani, vagy e helyett egy úgynevezett „természetes küszöböt” kell bevezetni, ami az egy parlamenti mandátumhoz szükséges szavazatszámmal egyenlő. A szlovák parlamentben 150 hely van, azaz, ha az összes leadott szavazatot elosztjuk 150-nel, megkapjuk, hogy egy mandátumhoz hány szavazat szükséges, százalékban kifejezve az összes leadott szavazat 0,67%-a. Amelyik kisebbségi párt eléri ezt, annak már van egy mandátuma.
Természetesen meg kell határozni, hogy kire vonatkozhat ez a kisebbségi bejutási küszöb, hiszen bármilyen más csoport számára vonzó lehet az országoshoz képest csökkentett bejutási küszöb. Fiala-Butora János ezzel kapcsolatban elmondta, hogy javaslatukban két rendkívül egyszerű ismérvet rendeltek a kisebbségi párthoz: az egyik, hogy az alapszabályában deklarálja az adott nemzeti kisebbség képviseletének szándékát, a jelöltlistáján pedig legalább 80%-ban a nemzeti kisebbséghez tartozó jelöltek szerepeljenek.
Kérdéses azonban, hogy a többségi társadalom és pártok hogyan viszonyulnának ezekhez a kérdésekhez. Nyilván a teljes elutasítástól a tárgyalási készségig különböző álláspontok jelennének meg. A kisebbségi törvényjavaslat kapcsán, minisztériumok bevonásával tartott megbeszéléseken olyan vélemények is elhangzottak a kormányzati szervek részéről, hogy a kisebbségi párt és a csökkentett parlamenti küszöb megvalósulása a sci-fi műfajába tartozik – tette hozzá a jogász.
A magunk részéről ezt azzal egészítjük ki, hogy éppen három éve, a 2020-as választások után írt hasonló témájú cikkünket a magyar közösség is fenntartásokkal fogadta. Elképzelhetetlennek tartotta, hogy más elbírálás alá essen egy „magyar” párt, még akkor is, ha a választási versenyben elérendő szint számára jóval nehezebb, pontosabban igazságtalanul nehezebb az országos pártokkal összehasonlítva. A Matovič-kormány kellemes meglepetésként pozitív jelzéseket küldött ez irányba, aztán a Covid, a kormányzati káosz és az orosz–ukrán háború teljesen ad acta tett minden ezzel kapcsolatos lehetőséget. A szlovákiai magyarokat képviselő Szövetség és az egyes platformok azonban készen állnak arra, hogy szorgalmazzák a nemzeti kisebbségek politikai képviseletének ilyen változtatását.
Berényi József, az MKP platform elnöke a Magyar7-nek elmondta, hogy nagyon is indokolt lenne ilyen változás, hiszen nem ugyanaz 5 millió, vagy félmillió választó szavazatai közül megszerezni a bejutáshoz szükséges öt százalékot. Álláspontja szerint mindkét változtatást, akár a küszöb csökkentését vagy annak a már ismertetett természetes küszöbbé alakítását is támogatandónak tartják, és kiemelte, fontosnak látják, hogy ez a Szövetség párt választási programjában is szerepeljen.
Ugyanígy vélekedik Mózes Szabolcs, az Összefogás platform tagja, a Szövetség alelnöke, aki az év elején vált a párt kisebbségi törvénnyel kapcsolatos munkacsoportjának a vezetőjévé.
Az Összefogás szerint a küszöböt el kell törölni. A magyar közösség esetében az 5% vagy a 3% megugorható akadály, ám ebben az országban más kisebbségek is élnek, nekik az alacsonyabb küszöb is leküzdhetetlen akadályt jelent.
A párt harmadik platformja, a Most–Híd is hasonlóképpen vélekedik. Márciusi politikai nyilatkozatukban leszögezték, hogy „az 5%-os választási küszöb nem zárja ki a parlamentből a szélsőséges pártokat, viszont a kisebbségek parlamenti képviseletét nagyban nehezíti”. Ezért is határozták meg célként a küszöb 3%-ra való csökkentését.
A politikusok után visszaadjuk a szót Fiala-Butora Jánosnak. Vajon délibábot kergetünk csak, vagy valóban van erre példa Európában, esetleg annak közép-keleti részén, amely a kisebbségek parlamenti képviselethez jutását korrektebb és igazságosabb alapokra helyezi? A szakértő máris sorolja a példákat, nem kis meglepetésünkre mindjárt Szerbiával kezdve, ahol a kisebbségi pártok számára nincs formálisan megállapított küszöb, azaz elég, ha elérik az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot. Hozzáteszi, a kisebbségi törvényjavaslat készítésekor éppen a szerbiai modellből indultak ki. Szavai szerint a küszöb eltörlése ugyanis jótékony hatással van a kisebbségi pártok közötti versenyre is, hiszen nincsenek rákényszerülve, hogy csak együtt lehetnek sikeresek. Ezek után említi Szlovéniát, ahol a magyar és az olasz kisebbségnek van 1-1 stabil parlamenti mandátuma, továbbá a horvát, a román és a magyarországi megoldást is ide sorolja, amelyek közös nevezője, hogy az országos pártokhoz képest más, arányaiknak megfelelő választási szinteket ír elő a nemzeti kisebbségek parlamenti mandátumszerzéséhez.
Végezetül mit is kívánhatnánk? Elsősorban azt, hogy legyen olyan képviselete a szlovákiai magyarságnak, amely pozíciójánál és súlyánál fogva megnyithatja, letárgyalhatja, majd sikeresen törvényi formába öntheti a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar, majd a ruszin és a roma közösség igazságos politikai képviseletének módját és lehetőségét!
Megjelent a Magyar7 2023/18.számában.
