Káosz a kulturális minisztériumban - VIDEÓVAL
A pozsonyi kulturális minisztérium kisebbségi nemzeti közösségeket érintő politikájának visszásságairól, a döntéshozatali mechanizmusban tapasztalható káoszról tartott pénteken sajtótájékoztatót az alakulóban levő Szövetség a Most-Híd párt székhelyén.
A három alapító pártot Őry Péter, az MKP elnökségi tagja, Rigó Konrád, a Most-Híd párt elnökségi tagja, illetve Orosz Örs, az Összefogás alelnöke képviselte. Rigó, aki korábban a kulturális államtitkári posztot is betöltötte, a kormány eddigi munkáját, ezen belül az oltási stratégiát, rendkívül károsnak tartotta, amelyből nem maradt ki a kulturális minisztérium részéről tapasztalható rossz gyakorlat sem.
Erre a pozsonyi Új Színpad, illetve a besztercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés emlékmű körül kialakult helyzetet említette konkrét példaként, mely során a vezetőválasztás, illetve a múzeum további sorsának a kulturális minisztériumon belüli megkérdőjelezése mutatja a kormányzat felelőtlenségét.
Hasonló rossz döntéshozatali helyzetet lát Rigó a kisebbségi közösségek kultúráját érintő kérdésekben, amelynek friss példája a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA – Kult Minor) jelen formájában való megszüntetésére tett minisztériumi javaslat és ugyanitt említette meg az Alap döntnökeinek kiválasztásával kapcsolatos változásokat is, amelyek egy képviselői törvényjavaslatként kerültek áprilisban a parlamentbe és elfogadása esetén hátrányosan érintene minden olyan társaságot, amely a Kereskedelmi Törvénykönyv alapján jött létre. Rigó kiemelte, hogy egyik esetben sem került sor a kisebbségek képviselőivel való konzultációra. Rigó szerint a kisebbségi kultúra a minisztérium érdeklődési körei között az utolsónál is hátrébb szerepel.
Orosz Örs a kisebbségi kultúra állami alulfinanszírozottságát emelte ki, amely miatt szükség van arra, hogy megyei vagy magyarországi forrásokból pótolják ki a hiányzó összegeket. Elmondása szerint a jelenlegi támogatások szintje a fejlődésre nem, csak a túlélésre adhat lehetőséget. Szavai szerint a magyar közösség legalább 20%-kal kevesebb támogatással számolhat, mint amennyi a számaránya alapján megilletné.
Őry Péter a kulturális önkormányzatiságra jelentett veszély lát a Kult Minorral kapcsolatos kezdeményezésekben, illetve jelentős diszkriminációt lát abban, hogy a magyar közösség nem a százalékarányának megfelelően részesül például a közszolgálati televízió műsoridőjéből.
Mindhárom politikus egyetértett abban, hogy a kulturális tárca szembemegy mindazon ígérettel, amely a választások során, illetve után elhangozott és a kisebbségi nemzeti közösségek kultúráját érintené és ahogy Orosz kiemelte, ha ez az irányvonal folytatódik, az a kisebbségi kultúra lefokozásaként értelmezhető.
Újságírói kérdésre válaszolva Rigó kiemelte, hogy olyan kulturális autonómiát sehol Európában nem élveznek a kisebbségek, mint amit a Kult Minor működése jelenthet és az eddigi működését kimondottan jónak tartja. (Rigó államtitkársága alapján jött létre a KKA – a szerk. megj.) Orosz Örs viszont jogosnak tartotta azokat a kifogásokat, amely az Alap eddig működésének néhány mozzanatát érinti. A kritika véleménye szerint jogos, ezt viszont nem a pártoknak, hanem az Alapnak kell intézni. Őry felhívta a figyelmet arra, hogy a kultúra területén hatványozottan érvényes, hogy egy-egy támogatási döntés magában hordozza a szubjektivitást, s ezért elkerülhetetlen, hogy a dotációk elosztása ne váltson ki negatív reakciókat is.
