Juraj Hrabko: A Szövetségnek ki kell lépnie a saját árnyékából
Vajon ki érti az SaS politikáját? Mi értelme van a kisebbségi kormánynak, ha a törvényeket nem sikerül átültetni, a személyi konfliktusok pedig folytatódnak? Mekkora lehet a Szövetség valós ereje, és mi kell ahhoz, hogy a párt láthatóvá váljon a közvélemény számára? Juraj Hrabko politikai elemzőt kérdeztük.
Az országot több válság is sújtja. Nyakunkon az energiaválság, a gazdasági válság és kevésen múlott, hogy bedőljön az egészségügyi rendszer az orvosok felmondása miatt. Ám a kormánynak végül sikerült megegyezni az orvosokkal, így a katasztrófa nem következett be. Mi lehetett a siker kulcsa, hogy végül a kormány és az orvosok megegyeztek? A Heger-kabinet ezt a saját sikereként tudja kommunikálni?
A megállapodás sikerét abban látom, hogy a kormánynak sikerült megakadályozni a kórházak teljes összeomlását.
A kulcsmomentum az volt, hogy az Orvos Szakszervezetek Szövetségének (LOZ) sikerült elérni az orvosok fizetésemelését. A több mint 30 oldalas memorandumot, amelyet a kormány és a szakszervezet kötöttek, tele van olyan ígéretekkel, amelyeket a kabinetnek teljesítenie kell, miközben a szakszervezeteknek nincs semmilyen kötelezettsége a kormány felé. Egyszóval a LOZ akarata teljesült, a kormány pedig ilyen értelemben vereséget szenvedett.
Az SaS bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen. Hogyan lehet értelmezni az SaS lépését? Tényleg előrehozott választásokat szeretnének, vagy ez csak egy taktika a liberálisok részéről, hogy újra láthatóvá váljon a párt?
Felesleges logikát keresni az SaS politikájában. Az ugyanis nincs. Az SaS egy hibrid, zavaros szubjektum, amely sem kormányon, sem pedig ellenzékben nem tud jól működni.
Ez két különböző dolog. A kormány leváltásához elég 76 szavazat, a parlament feloszlatásához, az előrehozott választások kiírásához pedig legkevesebb 90 szavazat szükséges.
A Heger-kabinet rendkívül nehéz helyzetben van, mert kisebbségben kell kormányoznia. Ebben a helyzetben egy apró konfliktus is akármikor azt eredményezheti, hogy bukik a kormány. Miben látja a legnagyobb rizikót? Abban, hogy az egyes törvényjavaslatoknál nem sikerül egyezségre jutni, vagy az olyan személyes konfliktusokban, mint amilyen a Matovič-Sulík párharc volt?
Alapjában véve a kisebbségi kormány még kisebbre zsugorodhat. Már nem a kormányzás a fő prioritás, hanem az, hogy elég képviselő legyen ahhoz, hogy ez a kormány fennmaradjon. Illetve az a fontos, hogy ne alakuljon ki egy Matovič kontra Kollár párharc. Meg kell tartaniuk a jelenlegi pozíciójukat, nem szabad, hogy egymásnak feszüljenek.
Hogyan tud a jelenlegi helyzeten javítani Zuzana Čaputová? Hiszen nemrég kijelentette, ha a káosz tovább folytatódik, akkor annak örülne a leginkább, ha előrehozott választásokra kerülne sor.
Az államfő sokkal többet is tehetne a társdalomért, mint amilyen szerepben tetszeleg most. Látszik, hogy megszokta az államfői széket, nem ő irányítja a hatalmat, hanem a hatalom irányítja őt. A jelenlegi politikai játszmában ő csak másodhegedűs, ami azt jelenti, hogy csak akkor kerülhet ténylegesen előtérbe, ha a parlament nem szavaz bizalmat a kormánynak.
Hogyan látja a jelenlegi ellenzék helyzetét? Hiszen úgy néz ki, hogy a baloldal már kormányzásra készül, a két legerősebb párt jelenleg a Hlas és a Smer. A Hlasnak egyébként is nagyobb a koalíciós potenciálja az úgynevezett demokratikus pártok felé, mint a Smernek. El tudja képzelni, hogy a Hlas inkább a demokratikus pártokkal kormányozna, mintsem a Smerrel?
A szlovák politikában mindent el tudok képzelni, mert nagyon abszurd dolgok váltak már valóra. Engedje meg, hogy ne értsek egyet azzal a kijelentéssel, hogy a baloldal kész lenne kormányozni.
A Hlas a Smerből vált ki, létérdeke, hogy ne kelljen együttműködnie Ficóékkal. Azt azonban csak a választási eredmények mutatják meg, hogy ez elkerülhető lesz-e.
Az összevont önkormányzati és megyei választásokon kiválóan szerepelt a Szövetség. Miben látja a magyar párt erejét, és mégis minek tudható be ez a jó szereplés?
Sikerült meggyőzni a választókat arról, hogy más politikai jelöltek sokkal rosszabbak, és egyiküknek sem érdeke a kisebbségi kérdésekkel foglalkozni. Ehhez elég rámutatni arra, hogy az egyes politikai szereplők hogyan viselkednek a kormányban és az ellenzékben.
Miért van az, hogy a siker ellenére a közvélemény-kutatások alacsony támogatottságot mutatnak a Szövetségnek?
A közvélemény-kutatásokra nem kell alapozni, ezekből maximum csak ki lehet indulni, és ez akkor is igaz, ha maguk a pártok rendelik meg ezeket a felméréseket.
Ugyanis az adott párt határozza meg, milyen közeget kell megszólítani. Csak a tendenciákat érdemes követni, és azokat is csak körültekintően.
Úgy tűnik, hogy a Szövetség támogatottsága erős az egyes régiókban. Ön szerint mi kell ahhoz, hogy a Szövetség ereje országosan is megmutatkozzon? Ugyanis a múltban úgy fogalmazott, hogy a Szövetség akár 8-10 százalékot is elérhet.
A lehetőség, hogy a Szövetség még nagyobb támogatottságra tegyen szert, még mindig reális. A kérdés csak az, hogy a párt ezt hogyan tudja kihasználni, mert fordított esetben az esélyek kihasználatlanok maradnak.
Ha az aktuális politikai kérdéseket nézzük, akkor a Szövetség hangját nem hallani, és egyszerűen nem látni a politikai térképen a pártot. Az áttörést az hozhatja meg, ha kilépnek a saját árnyékukból, és nemcsak a saját homokozójukkal lesznek elfoglalva.
