Jár-e a magyaroknak bocsánatkérés és jóvátétel?
A januári Metszetben a szlovák parlament által decemberben elfogadott és az államfő által is jóvágyott szájzártörvény társadalmi és közéleti hatásait vitatta meg Csáky Pál korábbi miniszterelnök-helyettes, Forgács Attila producer, Somogyi Alfréd lelkész, egyetemi oktató és Szalay Zoltán újságíró.
Vendégeink megtárgyalták, mivel magyarázható, hogy a javuló kétoldalú kapcsolatok ellenére megszületett ez a kilencvenes éveket idéző jogszabály. Arra is keresték a válaszokat, mit léphet a magyar közösség, járható út-e a polgári engedetlenség? Hogyan befolyásolja a lex Beneš a parlamentbe igyekvő Magyar Szövetség mozgásterét, és megvitatták, mi lehet a méltányos megoldás. Elégséges-e a Btk.-módosítás eltörlése, vagy fel kell vetni a bocsánatkérés és az anyagi kárpótlás lehetőségét is?
A meghívottakat első körben arról kérdeztük, számoltak-e a hat hónap fogság lehetőségével, ami annak jár, aki vitatja az elnöki rendeletekből következő jogfosztásokat.
Csáky Pál nemmel válaszolt, de emlékeztetett, volt már rosszabb helyzetben is a Mečiar-időszakban. Állok és ülök a hat hónap elé – jegyezte meg a korábbi miniszterelnök-helyettes. Szalay Zoltán felidézte, a törvény hatályba lépését követő napon írt egy cikket, amelyben világossá tette, hogy megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. Azóta sem idézték be a hatóságok, és nem is tart attól, hogy az általa elmondottak miatt bármilyen következményekkel kellene számolnia – hangsúlyozta az újságíró.
Forgács Attila aláhúzta, csatlakozva az előtte szólókhoz, ő is megkérdőjelezi a törvény létjogosultágát büntetőjogi felelőssége teljes tudatában, szomorú, hogy itt tartunk, tette hozzá. Somogyi Alfréd felidézte, hogy a kommunista időszak belbiztonsági szerveivel már egyetemistaként összeütközésbe került. Megfenyegették, hogy nem diplomázhat, az oklevelet mégis megszerezte. Humorosan hozzátette, a gyülekezetben azzal biztatják, szükség esetén elbújtatják, lelkésztársai pedig ígérik, ha kell, narancsot és kolbászt visznek neki a beszélőre.
Somogyi Alfréd szerint a törvény elfogadása azzal magyarázható, hogy a (cseh)szlovák államhatalom hagyományosan erőből hoz meg hasonló jogszabályokat. Felidézte az állampolgárságot kiterjesztő 2010-es magyarországi törvényre megszületett ellenválaszt az első Fico-kormány részéről. Meggyőződése szerint a lex Beneš mögött heves felindulásból elkövetett elnémítási szándék állhat. A lelkész hozzátette, amilyen hirtelenséggel hozták az intézkedést, olyan gyatrára sikeredett. Eklatáns példaként aláhúzta, nincs záródátuma, 1945 utántól meddig (?) elfogadott törvények megkérdőjelezését teszi büntethetővé a jogszabály? Felidézte a református hittételt, amely szerint létezik és jogos a felsőbb hatalmak elleni lázadás, ha a döntésük istentelen és embertelen.
Szalay Zoltán hangsúlyozta, egyetért azzal, hogy a törvény megfogalmazása slendrián, és emiatt jogilag nagyon nehezen értelmezhető és tulajdonképpen végrehajthatatlan. Az újságíró emlékeztetett, a témát az ellenzék vezető ereje, a PS vetette fel azzal a szándékkal, hogy megszólítsa a magyar szavazókat, és/vagy szorosabbra fűzze a kapcsolatát a Magyar Szövetséggel.
Szalay hozzátette, a koalíció reakciója ugyan elhamarkodottnak tűnhet, de valójában az lehetett a szándékuk, hogy eltereljék a figyelmet a konszolidációs intézkedések hatásairól.
Csáky Pál hangsúlyozta, hasznosabbnak érzi, ha arra keresünk válaszokat, mit tudunk kihozni a kialakult helyzetből. Aláhúzta, a lex Beneš fasisztoid, a sztálini időket idéző jogszabály, amelynek a megalkotói dilettánsok, és ezért végrehajthatatlan. A korábbi miniszterelnök-helyettes megjegyezte, focista hasonlattal élve kaptunk egy labdát a tizenhatoson belül, be kell rúgni.
Forgács Attila úgy fogalmazott, a PS által múlt novemberben Komáromban elfogadott dokumentum – amelyre a kormánypártok agresszíven és cinikusan reagáltak – példa nélküli gesztus a szlovákiai magyarok irányába, rögzíti, hogy a magyar közösség hátrányos megkülönböztetésnek van kitéve és ezen változtatni kell. A producer aláhúzta, annak vagyunk tanúi, hogy a Fico-kormány leépíti a jogállamot, szerinte ennek része volt a decemberi Btk.-módosítás.
Somogyi Alfréd szerint a hatalom szándékainak megértéséhez vissza kell lépni a múltba. A lelkész emlékeztetett, a Beneš-dekrétumok az etnikailag homogén, a magyar és német lakosságától megszabadított Csehszlovákia megteremtését célozták. Az elnöki rendeletek azt az elvet követték, hogy a földünk és a házunk kell, de mi nem kellünk – húzta alá Somogyi.
Hangsúlyozta, a magyar közösség a jelenlétével máig zavarja a szlovák közeg egy részét, számukra tüske vagyunk a köröm alatt. Ez mutatkozott meg abban is, hogy a kilencvenes évek meghatározó alakja, Vladimír Mečiar is kijött az árnyékból a napra, rálicitálva a lex Benešre.
Szalay Zoltán hangsúlyozta, a PS felvetése azt is jelentheti, hogy a szlovák politikában is generációváltás előtt állunk, és az újabb nemzedékek már másképp fognak a kérdéshez hozzáállni. Az újságíró hozzátette, azt is látjuk ugyanakkor, hogy nagyon nehéz lesz másmilyen hozzáállást átvinni, annyira erős ellenreakció született.
Csáky Pál hangsúlyozta, látja annak a veszélyét, ha csak beszélünk róla, előbb-utóbb elfárad a téma. Több pont van, amit politikailag elemezni kell, ebből valami megnyerhető, van, ami valószínűleg nem – emelte ki a volt miniszterelnök-helyettes. Első lépésben levelet kellene írni 10-15 felvidéki magyar szervezet aláírásával az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökének.
Szlovákián belül az ügy nem nyerhető meg, a kérdést európai szintérre kell vinni, a 104/1945-ös SZNT-határozatra koncentrálva, kiemelve, hogy erre hivatkozva utólagosan is koboznak el földeket – húzta alá Csáky. A korábbi miniszterelnök-helyettes szerint elérhető a lex Beneš visszavonása, de a szlovák hatalom bocsánatkérésére és az anyagi kárpótlásra – amelyre a zsidó közösség esetében ugyan már van precedens – kevesebb az esély.
Forgács Attila szerint fontos a kiállás, amilyen a Fiala-Butora János, Orosz Örs és Stubendek Attila által kezdeményezett petíció volt, ahogy a civilek által január 30-ára összehívott tüntetés is az. A producer úgy látja, a téma megmozgatja a magyar közösséget, de a hatalom meghátrálására nem számít, viszont ennek dacára ki kell állni.
Somogyi Alfréd szerint a Beneš-dekrétumok olyan téma, amely összezárhatja a felvidéki magyarságot. Hangsúlyozta, nincs olyan felvidéki magyar család, amely valamilyen módon ne lenne érintett a deportálások, a kitelepítés és a vagyonelkobzás kérdésében. Át kell törni a félelem és a közöny falát, februárban lesz kerek évfordulója a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezménynek, azon a napon minden felvidéki magyar kitűzhetne egy fekete szalagot – vetette fel a lelkész. Egyetértve Csáky Pállal úgy fogalmazott, szerinte sem várható szlovák részről bocsánatkérés és kárpótlás, de a kérdést ennek ellenére is napirenden kell tartani.
A lelkész hangsúlyozta, a lex Beneš elfogadásáig beértük volna a bocsánatkéréssel, innentől kezdve már a teljes anyagi jóvátételt is hozzuk szóba és tartsuk a közbeszédben. Tegyük ezt önmagunk megbátorodása érdekében – tette hozzá Somogyi.
Szalay Zoltán szerint is jelen van a félelem a magyar közösségben, de van kiút, az pedig a szabadság irányába vezet. Utat kell találnunk a szabadságunk felé egyénenként és csoportonként is, erre pedig a demokratikus berendezkedés kínálja a legnagyobb mozgásteret – húzta alá Szalay.
Csáky Pál szerint 2026-ban már nincs egyetlen olyan ügy, amely képes lenne teljesen összezárni a magyar közösséget, a lex Beneš sem ilyen téma. A politikai képviseletnek széles palettán kell megoldásokat kínálnia és elhitetnie, hogy versenyképes. Ehhez hiteles szakértőkre, szakpolitikákra van szükség – húzta alá Csáky.
Szalay Zoltán szerint sem zárja össze a téma egy csapásra a magyarokat, de ráirányította a figyelmet a közösségre a szlovák nyilvánosságban is. Az újságíró szerint az a kérdés, hogyan tudja ezt kihasználni és a maga javára fordítani a szlovákiai magyar politikai és értelmiségi elit, talál-e szövetségeseket.
Szalay szerint a magyar párt nem ragadhat le a lex Beneš témájánál, meg kell hallania az ellenzék jogállamisági kritikáit is, ahhoz, hogy szövetségeseket találjon. Forgács Attila hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy a szlovákiai magyar közösség sokszínű és politikailag is heterogén, és szerinte a PS nyitása őszinte volt a magyarok felé. Szalay Zoltánhoz hasonlóan úgy látja, a Magyar Szövetség Gubík László vezetésével visszakerült a szlovákiai politika fősodrába.
Somogyi Alfréd hangsúlyozta, az értelmiség felelőssége, hogy beszéljenek a Beneš-dekrétumokról. Hozzátette, a településeinken a magyar polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek is megvan a felelőssége, hogy megtámasszák a hátát azoknak, akik kiállnak. Nem a félelem, hanem a szabadság lelkét kaptátok – idézte a Szentírást Somogyi, megfogalmazva, milyen utat kell követnie a magyar lelkészeknek, papoknak.
Csáky Pál szerint a magyar képviseletnek élnie kell a helyzet adta lehetőséggel, s bár nincsenek különösebb illúziói, végre van egy szlovák párt, amely a Beneš-dekrétumok kapcsán szaván fogható. Aláhúzta, fenntartja, az Európai Unió ráhatása nélkül a kérdés nem fog megoldódni, de reméli, hogy az Alkotmánybíróság előtt sem áll meg a Btk.-módosítás.
A demokrácia önmagában nem old meg semmit, de játékteret ad – szervezzük meg magunkat. A legfőbb prioritás az, hogy a magyar közösség életképességét növelni kell. Ehhez pedig a választások napján a magyar pártra kell szavazni – hangsúlyozta a korábbi miniszterelnök-helyettes.
A különböző világnézetű felvidéki személyiségeket egy asztalhoz ültető műsorunk, a Metszet februárban folytatódik. Múlt év végén átfogó oktatási reformcsomagot fogadott el a parlament, vendégeinkkel a felvidéki magyar közoktatás előtt álló kihívásokat járjuk körül.
Megjelent a Magyar7 2026/5. számában.
